A Martosi Szabadegyetem nyitónapján már hagyománynak számít az ún. „fővédnöki fórum”. Így volt ez az idén is, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke mellett Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke vettek részt a beszélgetésen, melyet – ahogy mindig – a Via Nova ICS elnöke, Gubík László vezetett.

 

Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott

 

A fórum elején Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke ezúttal vándorbölcsőt (tavaly Esterházy János képét) hozott ajándékba, ezzel is hangsúlyozva a magyarság számbeli gyarapodásának fontosságát. Ezt az első fél évre rögtön át is adták egy fiatal gömöri párnak, akik most várják negyedik gyermeküket.

 

 hirdetes_810x300  

Mi nevén nevezzük a dolgokat

 

Kövér László beszédének elején rámutatott, hogy az európai uniós porondon 2010-től folyamatosan támadják a magyar kormányt. Teszik ezt a legkülönbözőbb területeken, mint például az alaptörvény bírálatával, a médiatörvény ürügyén és a választójog kapcsán is.

 

„Ez mögött az áll, hogy a gazdaságpolitikánk több ezer milliárd forintos veszteséget jelentett olyan különböző nemzetközi cégeknek, akik addig Magyarországon különleges elbánásban részesültek.”

 

Mindenbe belekötöttek. Kövér erre egy példát is felhozott: „A családdal kapcsolatban a házasságról úgy szól az alaptörvényünk, hogy az egy férfi és egy nő életre szóló szövetsége. Évezredek óta így van, miért pont most volna másképp, és miért pont Magyarországon. Gondoltuk ezt mi, de ez nem ilyen egyértelmű a világ minden más részén.” – mondta a magyar házelnök.

 

Miután Magyarország a gazdasági életben sikereket ért el és nem váltak be a csőd felé vezető útra vonatkozó jóslatok, az országra nehezedő nyomás lassan, de enyhült. Többek között a migránshelyzet következtében is.

 

Mi nevén nevezzük a dolgokat” – hangsúlyozta Kövér. Visszatekintett arra, hogy amikor egy nemzetközi konferencián az illegális migránsokról beszélt, az elnöklő olasz házasszony „helyreigazította”, hogy őnáluk politikai menekültekről beszélnek. A magyar Országgyűlés elnöke a martosi hallgatók előtt is leszögezte, hogy „a valódi politikai menekülteknek természetesen erkölcsi kötelességünk segíteni”.

 

Ma már az a helyzet, hogy migránsügyben több ország a magyar példát követi. A határzár építése terén főleg az osztrák és a horvát reagálás volt kellemetlen.

 

„Az osztrák nem annyira, mert labancoktól mi a fenét várjon az ember, főleg egy szocialista labanctól, tőle szinte dicséret volt az a gyalázkodás, amit megengedett magának, de a horvátoktól kicsit rosszul esett, hiszen ha Magyarország valakivel jó viszony ápolására törekedett, akkor az Horvátország.

 

Kövér emlékeztetett, hogy Magyarország nagy erővel támogatta Horvátország EU-csatlakozását.

 

„Talán nekünk köszönhetik az EU-tagságot, amit lehet, hogy mára megbántak, és ez egy bosszú volt a részükről”.

 

De minden rosszban van valami jó, a migránshelyzetben például az, hogy a visegrádi négyek közelebb kerültek egymáshoz.

 

Kövér László rámutatott az Európai Unióban lévő káoszra is. Miért teszik ezt? Kövér szerint azért, mert azt hiszik, hogy Európa könnyebben uralható lesz, ha gyengítik a nemzeteit, kultúráit. Magyarország viszont ennek az útjában áll!

 

A brexit is mutatja, hogy „totális káosz uralja az EU központját, az emberek viszont üzenik: Elegünk van belőletek!” – mondta a magyar házelnök, aki szerint a keresztény, nemzetek Európáját kellene újraépíteni. „Nemzeti történelmünket nem adjuk” – hangsúlyozta beszédének végén Kövér László.

 

fv1-1150x719_mkp_sk
Forrás: MKP.sk

 

Megjegyzés: Kövér Lászlónak a martosi fórum vitájában elhangzott szavaira egy hamarosan megjelenő cikkünkben foglalkozunk.

 

Egy gazdasági térben gondolkodunk

 

Potápi Árpád János beszédének elején rámutatott, a sajtó rendszerint árgus szemmel várja Kövér László beszédében a „gólokat”, és ebben is volt legalább öt-hat. Pánczél Károly ajándékát nagyon találónak tartja, úgy véli, ez a gesztus a magyar nemzetpolitikát is tettekre ösztönzi, ilyen lehet például a gyermekvállalási támogatások kiterjesztése a határon túli magyarok számára is.

 

 „Az alaptörvény egyértelműen fogalmaz, miszerint Magyarország felelősséggel viseltetik a határon túl élő magyarságért”.

 

A kettős állampolgárságról tájékoztatva elmondta, eddig 818514-en kérték a magyar állampolgárságot, ezt a magyar kormány óriási eredménynek tekinti.

 

fv3-1024x680_mkp_sk
Forrás: MKP.sk

 

Örömét fejezte ki, hogy Magyarországon a gazdaság növekvő pályán van, hiszen rendkívül fontos, hogy Magyarországra büszkén tekintsenek a határon túlról is. A magyar kormány érzi a bizalmat az erdélyi, a felvidéki és a vajdasági magyaroktól.

 

„Számunkra a legfontosabb, hogy segítsük a szülőföldön való boldogulást

– mondta, ezért a gazdaságfejlesztési programban azokat a határon túli magyar vállalkozókat támogatjuk, akik magyarokat foglalkoztatnak. „Egy gazdasági térben gondolkodunk, nemzetben – államhatárok nélkül” – hangsúlyozta az államtitkár. 2016-ban 21 milliárd forintot fordítanak nemzetpolitikai célokra, jövőre ez már közel 30 milliárd lesz.

 

Ami a választásokat illeti, Kárpátalján a magyarok történelmi sikert értek el az önkormányzati választásokon, a Vajdaságban is bebizonyosodott, hogy erős a magyarság. Erdélyben pedig a magyar pártok összefogásának eredményeként születtek jó eredmények.

 

Potápi beszédében a Felvidékre nem tért ki, miután az majd az őt követő felszólaló, Menyhárt József témaköre. Elmondta, jövőre a nemzetpolitikai államtitkárság külhoni tematikus évei sorában a várhatóan ismét a külhoni magyar családokra összpontosítanak – ám erről majd a Magyar Állandó Értekezlet jogosult dönteni.

 

Az erős regionális tudatra kívánunk építeni

 

Menyhárt József úgy tapasztalta, hogy érzi az energiát az MKP tagságában annak ellenére is, hogy az idei parlamenti választásokon nem sikerült átlépni a törvényhozásba jutáshoz szükséges küszöböt. Úgy véli, az MKP jó kampányt folytatott, közösségi emberekként nem csak pártban gondolkodva, közös akarattal vett részt a választásokon.

 

fv2-1024x680_mkp_sk
Forrás: MKP.sk

 

Ez a párt tisztújítási folyamata során is érződött, ennek csak a vége volt az a fejezet, amikor az országos kongresszuson a két elnökjelölt egymást erősítve szólalt fel. Az MKP-nak szüksége van a fiatalításra, „ki kell mondanunk, hogy a tagságunkban lévő erőt fiatal energiával kell feltölteni” – fogalmazott a pártelnök.

 

„Megmutatkozott, hogy létezik felvidéki tudat. Ezt nem megteremteni, hanem akarni kell” – mondta. Hozzátette: „Van ilyen tudat, ha nem is mindig felvidékiekként gondolunk magunkra és tájékunkra, de van csallóközi, nógrádi, gömöri”.

 

És még folytatni lehet hosszan a felsorolást. „Az erős regionális tudatra kívánunk építeni. (…) Magunkkal szemben kell leginkább a következetesek lennünk. Erős pártot képzelek el, amely szárazon tartja a puskaport, és sosem felejti el, azt hogy hová tartozik közösségileg”  – mondta Menyhárt József, aki a következő szavakkal fejezte be felszólalását:

 

„Hinni kell, és ezt a hitet egymásban kell erősítenünk. Én hiszem, hogy nem csupán pártot építünk, hanem a felvidéki közösségünket”.

 

 

Körkép.sk (-ot-)

Nyitókép: MKP.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!