Losonc városa és a losonci Nógrádi Művelődési Központ 21. alkalommal adott otthont a Nógrádi Folklórfesztiválnak. Dicséretes kitartással ápolva és megmentve az egykori, nemzetközi hírnevet szerezett rendezvény utolsó hírmondóját.
A fesztivált 21 évvel ezelőtt Egyedné Baránek Ruzsenka, Egyed Ferdinánd és kis csapata álmodta meg Salgótarjánban, azzal a céllal, hogy helyet és teret adjon a régió csoportjainak, a népművészetnek és egyfajta természetes kapcsolódási pontjává váljon a szlovák és magyar együttélésnek is.
De nemcsak annak, hiszen arra meghívást kaptak számos közelebbi és távolabbi ország legkiválóbb csoportjai és együttesei is, akik műsorát igazi csemegeként nézhette és élvezhette a fellépéseik közönsége.
A fesztivál előkészítésébe a határ mindkét oldalán több település kapcsolódott be, mint Salgótarján, Bánk, Ragyolc, Fülek, Losonc, Somoskőújfalu. Részét képezte a Magyarországi Szlovákok Országos Folklórfesztiválja, a salgótarjáni Gasztronómiai és Folklór Napok és több egyéb helyi program is. A több napos rendezvény jelképesen a szlovák-magyar határon, a Somoskői vár alatt vette kezdetét, a nyitó gálaműsornak Losonc, a záró műsornak pedig Bánk adott otthont.
Előkészítésében, anyagi támogatásában aktív szerepet vállalt Salgótarjánban Nógrád Megye Önkormányzata, a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat valamint a műsoroknak otthon adó települések önkormányzatai és a magyarországi szlovákok szervezetei is.
A rendezvény néhány év alatt nemzetközi hírnevet szerzett és a régió egyik leglátogatottabb fesztiválja lett. Mindaddig, amíg először anyagi nehézségekre hivatkozva Nógrád Megye Önkormányzata lépett ki belőle, majd, mint szervező a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és utána fokozatosan a rendező települések is.
Az egykori több napos fesztiválból mára egyetlen rendezvény, a losonci fesztivál maradt meg. A minden kétséget kizáróan értékeket bemutató tartalmas programja mellett viszont elmaradt belőle a fénykorában megszokottá vált két és többnyelvűség, a magyar nyelvű felvezetések, a fesztivál himnusza és sok minden egyéb is.
Az idei felvezetésekben még az sem kapott hangsúlyt, hogy a műsor két magyar nemzetiségű csoportja (a füleki Rakonca Néptáncegyüttes és szólótáncosai, a losonci Galáris Ének Együttes) a magyar folklórhagyományokat viszi a színpadra. Lehetne mondani, hogy ez „kicsiség”, de bárhogyan is nézzük nem egészen az!
A több, mint ötórás esti program rendezője Varga Norbert, a Rakonca Néptáncegyüttes egyik vezetője volt.
A hagyományoknak megfelelően a műsor kora este városi felvonulásával kezdődött. A résztvevő csoportok mérsékelt érdeklődés mellett a Kubinyi-térről a város főutcáján keresztül vonultak ki a Városligetbe, a szabadtéri színpadhoz.
Mint az a „Nógrád üdvözlete – avagy ami itthon van, az is számít” címet kapott műsor bevezetőjében is elhangzott, az idei program kizárólag hazai csoportokra és szólistákra épült.
A helyi csoportok (Radosť Gyermek Néptáncegyüttes (Losonc), Ipeľ Folklór Együttes (Losonc), Vidvienky Női Énekcsoport (Videfala (Vidiná), Rakonca Néptáncegyüttes (Fülek), Jánošík Folklóregyüttes (Fülek), Gáborovci (Budiná), Jaroslav Spišiak (Rimakokava), Ľuboš Laššák (Šoltýska), Lenka Spodniaková (Losonc) mellett a Krtíšan (Nagykürtös), Heľpan Folkóregyüttes (Heľpa), Zobor Néptáncegyüttes (Nyitra) és a pozsonyi Szlovák Népművészeti Együttes (SĽUK azaz Slovenský ľudový umelecký kolektív) mutatkoztak be.
A műsorban bő helyet kaptak a különböző folklór- és néptáncversenyeken sikereket elért szólisták, közöttük Varga Dániel (Kis Rakonca), Janštová Sofia – Antal Márk (Kis Rakonca), Krajcsa Márk (Rakonca) valamint a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulóiból álló Galáris Ének Együttes.
A műsorban bemutatkozott együttesek többsége évtizedek óta őrzi és ápolja a régió népművészeti hagyományait. A losonci Ipeľ a múlt évben ünnepelte fennállása 40. évfordulóját. A nagykürtösi Krtíšan jövőre lesz 45 éves.
A Heľpan Folklóregyüttes 1925-ben alakult. Hozzájuk képest lényegesen fiatalabb az 1996-ban megalakult füleki Jánosík Folklórcsoport, és az egy évvel korábban., 1995-ben megalakult füleki Rakonca Néptáncegyüttes.
Jelentős múlttal rendelkezik a két neves vendég együttes, a nyitrai Zobor és a pozsonyi SĽUK is.
A Zobor 1956-ban alakult meg. Fenntartója a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, tagságát alapjaiban a két nyitrai egyetemi diákjai alkotják. Az együttes három részből áll: népzenei együttes, leány éneklő csoport és a tánccsoport. Elsősorban Nyitra és környéke valamint az egykori Bars megye eredeti folklórhagyományait viszik színpadra.
Több évtizede annak, hogy az 1949-ben alakult Szlovák Népművészeti Együttes Losoncon fellépett. Látványos műsoruk megérdemelten aratott nagy sikert. A maratoni műsor végén, késő este léptek a színpadra. A „meghívott „VIP” vendégek többsége akkorra már régen eltávozott (a nézőtér első négy sorát tartották fenn a számukra, de azok nagyobbik fele üresen maradt), de ezt leszámítva a teltházas nézőtéren ülők maradtak és „vastapsoltak”.
Az együttes a hagyományos szlovákiai népi kultúra elemet dolgozza fel, magas művészi igényességgel. Mint az a fellépésükben is látható volt, ebbe beleférnek a magyar folklór elemei is. Az együttest zenei vonulatának kialakításában több kiváló zeneszerző is részt vállalt, mint Alexander Moyzes, Ján Cikker, Eugen Suchoň, Tibor Andrašovan, Svetozár Stračina és mások. Koreográfusai közül kiemelkedik Juraj Kubánka. Története során a világ több, mint 60 országban mutatkoztak be.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Főoldal Galáris Ének Együttes Galáris Éneklő Csoport Heľpan Folklóregyüttes Janštová Sofia - Antal Márk Krajcsa Márk Nógrádi Folklór Fesztivál. Bánk Rakonca Néptáncegyüttes SĽUK Somoskői vár Szlovák Népművészeti Együttes Varga Dániel Losonc Zobor Folklóregyüttes
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.