Ünnepséggel emlékeztek meg az ajnácskői templom alapköve megszentelésének 25. évfordulójáról

Szombaton ünnepséggel és ünnepi szentmisével emlékeztek meg Ajnácskőn, a Kisboldogasszony-templom alapkőletételének 25. évfordulójáról.

Az eseményen a község és a közeli és távolabbi falvak polgármesterei és lakosai mellet, a haza is külföldi vendégek közül megjelent Bugár Béla, Szlovák Parlament alelnöke, Csicsay Gábor a Szlovák Mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Taba Lajos, egykori pozsonyi konzul, Kő Pál szobrász, a templom mellett Korpusz (1990) alkotója,   Zachar Peter, járási főbíró. Csízi Csaba a rimaszombati Járási Hivatal vezetője, A. Nagy László és Mihály Géza Pozsonyból, akik a templom építésének kezdetétől folyamatosan jelen voltak és önzetlenül támogatták azt, és sokan mások.

   

A szlovák-magyar szentmisét segédei közreműködésével Stanislav Stolárik, rozsnyói püspök vezette. A teljes szentmisét Fehér Miklós karnagy irányításával a füleki Pro Kultúra Férfikar dalai kísérték végig, kiemelten magas színvonalon.

A szertartás kezdetén Hunyák József polgármester köszönetet mondott mindenkinek, akik fáradtságot nem ismerő, odaadó munkával hozzájárultak a templom és  az egyéb nélkülözhetetlen létesítmények elkészítéséhez, a községünk felvirágoztatásához.

Köszönet mondott azoknak is, akik már nem lehettek jelen az ünnepségen, megboldogult Eduard Kojnok, püspöknek, Novák István Ybl-díjas építésznek, akik segítsége nélkül a templom nem épülhetett volna meg, s munkájukkal nagyban hozzájárultak a létesítmény létrehozásához.

„… templomunk megnyugvást, lelki békét sugároz számunkra, erőt, akaratot ad ahhoz, hogy gondolkozzunk, hogy higgyük, hogy kitartsunk és újból cselekedjünk.

A templom lelkesít és javítja az emberek közötti kapcsolatot és kölcsönös tiszteletet. A templomra azért van szükség, mert lehetővé teszi az emberben lévő erőforrások megújulását és további ápolását. Ez az erősforrás mindannyiunkban megvan, mert itt vagyunk, eljutottunk idáig.

Kitartóan küzdünk a további akadályok leküzdésében. Ma egy olyan eseményt ünnepelünk, mely örökre megváltoztatta az életünk. …. A templom nem egy ruha, amit kinövünk, nem egy város, melyben lakunk és később továbbállunk. A templom az ajnácskői lakosság büszkesége, és sok jóindulatú hazai és külföldi lakos közös műve.”

– mondta többek között.

Az ajnácskői templom számos segítő és támogató hozzájárulásával, hosszas előkészületek után 1995-ben épült fel. Alapkövét 1991-ben II. János Pál pápa szentelte fel.

Megtervezéséről, építéséről 2000-ben így vallott a 2013-ban elhunyt Novák István, szegedi építész.  (A templomról, terveiről 1998-ban Az ajnácskői templom címmel Thurzó István szerkesztésében illusztrációkkal, reprodukciókkal ellátott kiállítási katalógus is megjelent).

„A rendszerváltás idején Komlós Attila lett a Magyarok Világszövetségének megbízott főtitkára. Ismerte az épületeimet, ő avatta fel a szegedi Arany János Általános Iskolát. Ekkor kérdezte meg, lenne-e kedvem egy templomot tervezni a felvidéki magyaroknak. Életem nagy ajándéka volt ez a munka. Felvidéken az elmúlt hetvenöt évben nem épült magyar templom. Ajnácskő, ez az ezerháromszáz lelket számláló, szerencsétlen sorsú szlovákiai magyar falucska többször hozzákezdett, hogy templomot építsen magának, de mindig elvitte pénzüket vagy akaratukat a háború, vagy a politikai helyzet.

Amikor az ajnácskői polgármester eljutott a világszövetséghez, kiderült, ahhoz, hogy támogatókat találjanak az építkezéshez, előbb egy tervre lenne szükségük. Amikor Komlós Attila kérésére elmentem Ajnácskőre, egészen megrendültem. A Gömörséget lágy dombok jellemzik, Ajnácskő viszont egy vulkanikus kúpon épült. A tetején valamikor régen vár állt, és forrásainak köszönhetően fürdőhely volt a múlt században.

 Csodálatos látvány volt a téli táj, rögtön láttam, hogy a templomot a falu közepére kell terveznem. A természeti környezet, a szomszédos települések árpádkori templomai, a falu lakossága és a katolikus egyház tradíciói inspiráltak és vezették kezem a tervezőasztalon. Arra törekedtem, hogy elsősorban helyben található építőanyagokat, téglát és fát használjunk fel.

A gyerekkori szentesi környezet, az erdélyi útjaim élményanyaga is hozzásegített ahhoz, hogy át tudjam élni az ajnácskőiek helyzetét. Amikor felépült a templom, úgy éreztem, hogy árpádkori templomokat idéző tömegével, két tornyával, puritán belső tereivel, hegyekre tekintő és azokat tükröző ablakaival Isten dicsőségét és egy kis közösség alkotó erejét hirdeti.”

A rendezvény részeként az altemplomban nyílt meg a medvesi Fotós Maraton 2014-es évfolyamának legjobb alkotásaiból. A tárlat kurátora Ádám Sándor, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre. A fényképek mellett a saját és Ladóczki Vilmos gyűjteményéből korabeli mezőgazdaság és háztartási eszközök is bemutatásra kerültek. A kiállítást megtekintette Stanislav Stolárik, püspök, a hazai és külföldi vendégek többsége is.

A rendezvény kora délután a Községi Hivatal nagytermében ünnepi ebéddel ért véget, melyen az ajánácskői származású, Prágában élő Herény Béla mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy a világ sok távoli táját bejárta már, de a szülőföldtől, a hazai tájtól nincs értékesebb a számára. oda mindig örömmel és szeretettel tér vissza, segíti ha csak teheti.

Puntigán József