165 éves a losonci könyvtár

Bensőséges ünnepséggel és könyvkiállítással emlékeztek a losonci Nógrádi Könyvtár fennállásának 165. évfordulójáról.

Az ünnepi kulturális műsorban először a losonci Ozvena éneklőcsoport mutatkozott be. A  megjelenteket Dáša Filčíková, a Nógrádi Könyvtár igazgató asszonya üdvözölte, aki röviden ismertette a könyvtár történetét, valamint az ebből az alkalomból megjelent kiadványt. Ennek részeként Matej Gajdoš a pozsonyi Nyelvtudományok Intézetének igazgatója tartott előadást.

A Nógrádi Könyvtár emléklapokkal köszönte meg a város,  irodalmilag aktív tagjainak munkáját. Emléklapot kaptak: Ardamica Ferenc, író, Böszörményi István, nyugalmazott tanár, helytörténész, Jozef Drenko, helytörténész, Hana Košková, írónő, Slavomír Ondrejovič, nyelvész. Hasonló elismerésben részesült  Pavel Urbančok, a könyvtár nyugalmazott igazgatója, több, a könyvtárral együttműködő intézmény, közöttük a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár. Utóbbi képviseletében Ferik Ibolya vette át az elismerést.

   

Megjutalmazták a könyvtár munkatársait is.

A rendezvény részeként nyílt meg a könyvtár történetét bemutató kiállítás, melyet annak összeállítója, Nagy Hajnal mutatott be. Köszönetet mondva a Besztercebányai Állami Levéltár losonci kirendeltségének és azoknak  a magángyűjtőknek, akik hozzájárultak a kiállítás anyagának összeállításához.

A losonci Városi Könyvtár újkori története 1851-ben kezdődött el. A városban, pontosabban a református egyház már azt megelőzően is rendelkezett könyvtárral, de azt a város 1849 augusztusi felégetése elpusztította.

“A virágzásnak indult köz­épületek, Losoncz szellemi kincsei, mind oda vesztek. A református egyház gazdag könyvtára, a város levéltára, sőt a megyének Losonczon volt irományai és jegyzőkönyvei is örökre elvesztek“ –

olvasható egy egykori visszaemlékezésben.

 
Az új városi könyvtár alapjait az ugyancsak jelentős veszteségeket elszenvedő Kubinyi család tagja, Kubinyi Ágoston alapozta meg, aki 5000 kötetet ajándékozott a városnak. A Városháza épületében helyett kapott könyvtár első könyvtárosa Homokay Pál, a református gimnázium neves tanára lett.

A Könyvtár fenntartási és működtetési szabályrendelete 1883-ban készült el. Állománya gyorsan gyarapodott, 1914-ben már több, mint 25 000 kötete volt.

A világháborúk és országváltások (1919, 1938, 1945) a könyvtár állományát is tizedelték. A háborút túlélt könyvtárak maradványaiból jött létre  1958-ban a mai Járási Könyvtár alapja, amely a mai Herz utca egyik épületében kapott helyet, korántsem ideális állapotok kötött.

Innen költözött a mai Masaryk utca ma már nem látható, de akkor még az egyik legszebb épületeként jegyzett, egykori Corso kávéházba, ahol 1957. november 23-án nyílt meg Járási Népi Könyvtár megnevezéssel. A könyvtárnak 1970-ben 81 180 kötete volt.

A város részleges lebontása nem kímélte ezt az épületet sem, lebontották. A Járási Könyvtár 1975-ben költözött a mai helyére, az egykori Takarék és Hitelbank épületébe. Ekkor a könyvtárnak 20 munkatársa volt, akik több mint 92 000 kötetes állományt tudtak felkínálni az akkor 4439 jegyzett olvasójuknak.

A könyvtár történelmének jelentős állomása az 1993-as év, amikor megkezdődött annak automatizálása. Megkezdte működést az első számítógépes adatbázist kezelő könyvtárprogram a Smartlib. Mai megnevezését, a „Nógrádi Könyvtár“-at 1996-ban vette fel. A könyvtár WEB oldala 2005-ben indult el. Az önálló szakkönyvtári részleg 2006-ban jött létre.

A könyvtár jelenlegi állománya közel 120 000 kötetet számlál, 2015-ben 2 985 regisztrált olvasójuk és 45 629 látogatójuk volt. A digitális adatbázisukat is közel 40 ezren látogatták meg.

Olvasói szolgáltatásaik mellett a könyvtár számos irodalmi és kulturális  rendezvénynek, kiállításnak ad otthont.

Puntigán József

Nyitókép: Nógrádi Könyvtár