Megbékélési és Együttműködési Díjjal tüntették ki Erdő Pétert

A Charta XXI Mozgalom Megbékélési és Együttműködési Díjával tüntették ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket. Az elismerést Surján László, a mozgalom alapító elnöke adta át szombaton Budapesten, az Együtt az úton címmel rendezett szlovák-magyar konferencián.

Erdő Péter a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: Kárpát-medence népeinek égető szüksége van egymás történelmi tapasztalataira, hiszen „önmagunkat sem érthetjük meg egymás reális és jóindulatú ismerete nélkül”.
    

   

A bíboros elmondta: a szlovák és a magyar püspöki kar tíz évvel ezelőtt az esztergomi bazilika oltárán írta alá közös nyilatkozatát, amelyben szerepel a következő mondat: „megbocsátunk és bocsánatot kérünk”.

Hosszú, kezdetben nehezen járható út vezetett a megbékélési nyilatkozathoz – idézte fel -, mert aláírói nem csupán egy új jelszót akartak, hanem „tisztességesen fölfedezni a valóságot”. Az évekig tartó közös gondolkodás során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy „közös gondjaink és céljaink vannak”, és ezek megoldásában, illetve elérésében „szükségünk van egymásra” – tette hozzá.

Erdő Péter kitért arra:

Magyarország és Szlovákia címerének hasonlóságára lehet felszínes válaszokat keresni, azt vizsgálva, hogy ki, mikor, kitől vette át a saját címerét, a valódi hasonlóság azonban az, hogy mindkét címerben ott van a kereszt. Európa nemzeti kultúráit ugyanis az utóbbi több mint ezer évben a kereszténység ihlette, segítette abban, hogy megtalálják „saját arcukat”.

A kereszténység tehát nem elszürkítette, nem egyformává tette a népeket, hanem abban segítette őket, hogy mindegyik kibontakoztassa „saját kulturális gazdagságát és zsenialitását” – fogalmazott Erdő Péter.
 

František Mikloško, a szlovák parlament volt elnöke előadásában arról beszélt, hogy a szlovákok és a magyarok több évszázados békés együttélését és egymás iránti bizalmát az utóbbi száz-százötven év zavarta meg. Ahhoz, hogy megújuljon a régi bizalom, Szlovákiának először is „meg kellene szabadulnia a komplexusaitól és a frusztrációitól, és természetesen öntudatos nemzetté kellene válnia”. Másodszor, Szlovákiában „tudatosítanunk kell, hogy az életszínvonal és a sport mellett a nemzeti kultúra, a műveltség is alapfeltétele a nemzeti öntudatnak”.
    

A szlovák társadalomnak emellett el kellene ismernie, hogy az országban élő nagy számú kisebbség műveltségét tekintve is bipoláris, és ezzel gazdagítja a szlovák nemzetet. Végül fontos lenne a jelenleginél erősebben ösztönözni, hogy az emberek, főként a fiatalok megismerjék egymást – tette hozzá az egykori politikus.
 

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát ma kétféleképpen ítélik meg. Az egyik megközelítés szerint a két ország kapcsolata történelmi csúcsponton van, a másik szerint ez csak a látszat, mert miközben az állami szervek és a gazdasági szereplők között valóban jó a kommunikáció, a lényegi kérdésekben, így a szlovákiai magyarság helyzetében jele sem mutatkozik a javulásnak. Mindkét megközelítésben van igazság és tévedés is – mutatott rá.
 

Kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok – minden, a kisebbséget nem érintő területen – valóban jók, és ez nem csak mosolydiplomácia. A két országnak vannak közös ügyei, céljai, amelyekben szorosan együttműködnek egymással. Ezek közül a leglátványosabb a migránskérdés.
 

Ráadásul ezek a kapcsolatok 2016 folyamán kiállták Szlovákia európai uniós elnökségének próbáját is, amikor igazán nagy külső nyomás nehezedett Szlovákiára, hogy „szakítson velünk, legyen jó európai és határolódjon el tőlünk”, erre azonban Robert Fico miniszterelnök nem volt hajlandó – mondta Németh Zsolt.
 

Hozzátette: azt állítani azonban történelmietlen, hogy sohasem volt ilyen jó a kapcsolat a két ország között, hiszen a két nép közös érdekei a történelem során sokszor teremtettek természetes szolidaritást.
 

A két ország kapcsolatait – elsősorban a magyar kisebbség helyzetét – kritikusan szemlélőknek is van ugyanakkor igazsága. Azt azonban jó látni, hogy a két ország közötti diplomáciai jó viszony „népszerű”, mindkét nép „komfortérzetéhez” hozzájárul és így társadalmi igényt elégít ki – mondta a fideszes politikus.
 

Szavai szerint a jelenlegi jó viszony egyik oka, hogy a két országnak vannak közös gazdasági érdekei, az ebben rejlő veszély pedig az, hogy csak addig garantált a jó viszony, amíg az üzlet tart. Tartósabb összetartó erő a két ország között a „szuverenitásféltés” Európán belül.

MTI

Nyitókép: MTI