1911. december 14-én, tíz hónappal antarktiszi partraszállása után érte el Roald Amundsen norvég felfedező a Déli-sarkot. Amundsen történelmi jelentőségű útján a brit Robert Falcon Scott előtt 35 nappal jutott el Földünk legdélebbi pontjára, vetélytársával ellentétben pedig épségben vissza is tért merész expedíciójáról.

 

Amundsen, akit az „utolsó vikingként” ismertek, csapatával (Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oskar Wisting) 33 nappal Robert Scott brit felfedező előtt érte el a Dél-sarkot.

 

Annak ellenére, hogy Scott október 19-én, Amundsen  pedig csak november 1-jén indult útnak, mégis öt héttel előzte meg brit vetélytársát. Mindez több tényezőnek köszönhető, nem utolsósorban a szánhúzó kutyáknak, a szakképzett trénereknek és a síléceknek.

 

 hirdetes_810x300  
amu
Roald Amundsen. (Fotó: hirado.hu /Getty Images)

 

Az 1872-ben született Amundsen fiatalon orvosnak készült, majd 25 éves korában utazgatni kezdett, Belgiumból egészen az Antarktiszig. Meglátogatta Kanada északi partvidékét és Alaszkát, majd eldöntötte, hogy az utolsó fehér foltok egyikét magának akarja a térképen.

 

Kezdetben egyszemélyes utat tervezett az Északi-sarkra, de Robert Peary 1909 áprilisában megelőzte. Ezért 1911-ben úgy határozott, az első ember lesz a Déli-sarkon. Ez év októberében négy emberrel, 52 szánhúzó kutyával és négy szánnal elhagyta az antarktiszi alaptábort. Missziója, elsőként elérni a legdélebbi pontot, és egyben pénzt is gyűjteni tetemes adósságainak rendezésére.

 

geo
kép: ngm.com

 

Amundsen – elsősorban Scott miatt – hosszú ideig eltitkolta valódi úti célját, így például azzal szerzett pénzt mecénásaitól, és úgy kapta meg Nansen hajóját, a Framot, hogy „hivatalosan” északi-sarki kutatóútra készült. Ez a hazugság később bajt is hozott a felfedező fejére, hiszen miután 1910 nyarán a Fram elindult Madeira felé, egyszeriben mindenki számára világossá vált, hogy Amundsen becsapta támogatóit, az expedíció befejezéséhez pedig a norvég csak háza elzálogosításával tudott elegendő pénzt szerezni.

 

lol
Roald Amundsen, Godfred Hansen és Helmer Hansen minusz 62 Celsius-fokos hidegben kutyákkal és szánkóval a Déli Sarkon. (MTI Fotó/NOR)

 

Az út azonban végül szerencsésen alakult, 1911 februárjában a hajó horgonyt vetett a Ross-jég által körülölelt Bálna-öbölben, ahol Amundsen és négy társa Framheim néven telepet alapítottak, majd a délsarki tél beállta előtt, márciusban és áprilisban depókat építettek a 81. és 82. szélességi fokoknál. A norvégokkal majdnem egy időben a brit Terra Nova-expedíció legénysége is kikötött a Ross-jég nyugatabbra eső partvidékén, akik Scott utasítására szintén hasonló előkészületeket tettek.

 

robert-falcon-scott
Robert Falcon Scott. (Fotó: hirado.hu / Getty Images)

 

Bő egy hónappal később Robert Falcon Scott és csapata is elérte a pólust, ahol már a norvég zászló, valamint a Polheim nevet kapott apró sátor várta őket. Benne a neki hátrahagyott felszerelés, illetve egy, a norvég királynak címzett levél. Scotték 1912 januárjában kitűzték saját zászlajukat, de a visszafelé úton az éhezés és a rendkívüli hideg miatt elpusztultak.  A tetemek mellett feküdt Scott utolsó feljegyzése, amelyben a feleségemet szót özvegyemre javította… A dráma hatalmas feltűnést keltett – nagyobbat, mint Amundsenék sikere -, és Scotték halálukban is a Déli-sark hősei lettek.

 

rubicon.hu , hirado.hu
borítókép: mult-kor.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!