Emese, Sarolta
  • HUF: 402.59
  • USD: 1.04
  • 18 °C
  • 30 °C

Hirdetés (X)

Események

A magyar kultúra napja Füleken

Zenével és tánccal ünnepelték meg a magyar kultúra napját Füleken. A műsorban a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház mutatta be Bartók 135 c. előadását. Az ünnepi műsor keretében adták át a Csemadok Területi Választmány által alapított Nógrád Közművelődéséért Díjat  valamint aláírták a Fülek és Szigethalom közötti együttműködési szerződést.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Mázik István által vezetett rendezvényt a füleki Városi Művelődési Központban az Ismerjük meg egymást! című sorozat keretében tartották meg. Ennek kiemelt célja, hogy segítse a régióban élő magyarok és szlovákok kultúrájának kölcsönös megismerését.

 

Mázik István. Felvétel: Puntigán József.

 

Szvorák Zsuzsanna köszöntőjében a nemzeti imánk, a magyar himnusz 1823 január 22-i megszületéséről és jelentőségéről szólt.

 

… azóta büszkén mondhatjuk, hogy ez a himnusz Európa olyan különleges himnusza, amely nem dicsekszik, nem példáz, hanem egyszerűen csendes szóval fohászkodik. Fohászkodik Isten áldásáért, hogy tartsa meg a magyart.”,

 

elmondva azt is, hogy  tanári pályafutása kezdetén örömmel töltötte el az, hogy a diákjai ismerték, megértették és szlovákul és magyarul is idézték a cseh és a szlovák himnusz sorait.

 

Szvorák Zsuzsanna. Felvétel: Puntigán József.

 

Természetesen a legjobb érzésem akkor volt, amikor nemcsak megértették, hanem meg is érezték, hogy mit is írt le 1823-ban egyszerű szép szavakkal Kölcsey Ferenc. Jólesett tegnap is Szécsényben, testvérvárosunkban a magyar kultúra napját együtt ünnepelni…. annál is inkább mert … utána tapsolhattunk a füleki gyerekeknek. Az anyaországi, a székely testvérek között a legtöbb díjat a füleki diákok vették át.

 

Büszkeséggel töltött el, mert nem csak beszélünk a magyar kultúráról, a magyar dalokról, a magyar táncokról, énekekről hanem itt Füleken nagyon sokan aktív részeseként művelik a kultúrát és köztük a magyar kultúrát is

 

– fogalmazott Szvorák Zsuzsanna.

 

Csúsz Péter. Felvétel: Puntigán József.

 

A Nógrád Közművelődéséért Díjat  Koronczi Ferenc a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának elnöke és Csúsz Péter tanár, megyei képviselő adták át a Losoncon Ardamica Ferenc (1941), írónak,  írói, műfordítói, szerkesztői és közéleti tevékenysége elismeréséül.

 

Koronczi Ferenc. Felvétel: Puntigán József.

 

Mint azt Csúsz Péter elmondta a díjat 2004-ben alapították a Csemadok Losonci Területi Választmánya, a magyar megyei képviselők és az önkormányzatok polgármesterei, mellyel évente tüntetik ki azokat az embereket akik a kultúráért a losonci járásban valamit már letettek az asztalra.

 

Ardamica Ferenc. Felvétel: Puntigán József.

 

Ardamica Ferenc, Koronczi Ferenc, Csúsz Péter. Felvétel: Puntigán József.

 

Agócs Attila, Fülek város polgármestere köszöntőjében a valódi magyar kultúra és a valós magyar hagyományok megőrzésének szükségességére összpontosított.

 

… hogy mennyire fontos az, hogy a politika által diktált emlékezet és identitás politikán túl megtaláljuk a mindennapokban a természetes magyarságot, a természetes magyar kultúrát a környezetünkben.”, hangsúlyozva, hogy „a valós hagyományokra kellene építenünk a megmaradást, s nem szabad teret engednünk a kitalációknak, az imposztorok által terjesztett ál- és kitalált hagyományoknak.

 

– fogalmazott.

 

Agócs Attila. Felvétel: Puntigán József.

 

Számomra magyarnak lenni és a magyar kultúrában lubickolni nap, mint nap jóval több, jóval túlmutatóbb annál, hogy központilag megadott témákra és központilag kijelölt emberekre emlékezzek és erre építsem az identitásomat. Nekem a magyar kultúra a természetes környezetem, a nógrádi népdal,… vagy bármilyen egyéb olyan kulturális elem, akár egy magyar író, egy magyar történész olvasása, akinek a könyve ott van az ágyam mellett, az éjjeli szekrényemen.

 

Nem holmiféle búskomor koszorúzások sora ez az én életemben, hanem a kultúra megélt valósága, egy olyan vértezet, amely erőt ad a mindennapok leküzdéséhez   és magabiztossá tesz. Magyarként tesz magabiztossá és európai emberként tesz magabiztossá. … a magyar kultúra … nem egy konkrétan kijelölt tér az európai világban, hanem átmosódásokkal, áttetszésekkel a szomszéd népekkel közös kontaktuszónákban jelen lévő elemekkel  megtűzdelt magyar világ, aminek megvannak a maga csúcsteljesítményei.

 

– mondta többek között.

Agócs Attila, Fáky László. Felvétel: Puntigán József.

 

A rendezvény kiemelt része volt, hogy Fülek és Szigethalom polgármestere egymás megismerése és a jó kapcsolatok elmélyítése érdekében  együttműködési megállapodást írt alá. A szerződést mindkét város önkormányzat már azt megelőzően jóváhagyta.

 

Füleknek jelenleg három testvérvárosa van, Salgótarján, Szécsény és Bátonyterenye. Mindhárom Nógrád megyei, amely kapcsolatok, különböző együttműködések projektek vagy éppen a Novohrad-Nógrád Geoapark kapcsán születtek. Mint azt Agócs Attila elmondta, közelségük miatt ezek amolyan „kétórás kapcsolatok” és nem mutatják azokat a jellegzetes testvérvárosi, partnerségi jegyeket, amilyeneket már testvérvárosi kapcsolatok esetében tapasztalni lehet. Hiszen közelségük miatt rövid villámlátogatásokban merülnek ki.

 

Fáky László. Felvétel: Puntigán József.

 

Éppen ezért fogadták örömmel a Budapest közelében, Csepel szigeten fekvő Szigethalom jelentkezését. Az önkormányzat felvállalta, hogy felépíti Fülek negyedik testvérvárosi kapcsolatát és együttműködési nyilatkozatot írnak alá. „Ez egy nagyon laza szövetség”, amely a kultúra, sport és egyéb közéleti területeken nyújt majd együttműködési lehetőséget.

 

Az együttműködési szerződés aláírása. Felvétel: Puntigán József.

 

Szigethalmot Fáky László polgármester mutatta be. A település története alig több, mint 120 éves múlttal rendelkezik, 2004 óta város. Elsősorban a Csepel autógyárnak köszönhetően folyamatosan nőtt a lakossága. „Azt mondhatom, hogy az egész az egész Kárpát-medence Szigethalmon lakik. Jöttek keletről, jöttek nyugatról, délről, jöttek Erdélyből, a Felvidékről. Szigethalom egy olyan település, amely gyakorlatilag vissza tudja tükrözni a egész magyarságot”.

 

A városnak  két testvérvárosa van Jaworzno (Lengyelország) és Söderhamn (Svédország). Mivel Jaworznonak van egy cseh testvérvárosa, úgy gondoltuk, „hogy ha mi keresünk egy szlovák testvérvárost, akkor már a visegrádi négyeket össze is tudjuk állítani. Volt egy ilyen nem titkolt szándékunk is. … egy szigethalmi család, akinek füleki elszármazása  volt kereste meg a polgármesteri hivatalt, s így találtunk Fülekre.”

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az ünnepi műsorban az Ifjú Szivek Táncszínház lépett színpadra, amely Hégli Dusán rendezésében és koreográfiájával mutatta be a Bartó Béla születésének 135. évfordulója alkalmából színpadra állított Bartók 135 című összeállítást.

 

Hégli Dusán. Felvétel: Puntigán József.

 

A műsor a tánc és Hégli Dusán emlékezései segítségével elevenítette fel a zeneszerző, népzenegyűjtő és kutatót életét és munkásságát. Kiemelt hangsúlyt adva, hogy olyan európai egyéniségről van szó, akit éppúgy magáénak tekint és tekinthet Szlovákia, Románia mint Magyarország.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket