Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetője, a 20. század Közép-Európájának egyik „legtisztességesebb és legbecsületesebb” politikusa volt – jelentette ki Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke vasárnap Prágában a szlovákiai magyar politikus halálának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint egy ilyen alkalommal nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is beszélni kell. Úgy vélte, hogy Esterházy János élete „keresztényként, magyarként és európaiként” is üzenetet tartalmaz a mának.
Az egész napos megemlékezést, amely felett Pető Tibor prágai magyar nagykövet vállalt védnökséget, a prágai Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet rendezte meg.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a 2. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A 2. világháború idején a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt. Ennek ellenére a háború után hazaárulónak, fasiszta kollaboránsnak nyilvánították és halálra ítélték.
Később az ítéletet életfogytiglani, majd 25 év börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.
Miért kellett elítélni Esterházyt?
Schwarzenberg szerint Esterházyt a 2. világháború után azért kellett elítélni, mert „tanúja” volt olyan személyiségek korábbi politikai cselekedeteinek, akik a háború után fontos posztokat töltöttek be.
„Esterházy az ő rossz lelkiismeretük volt”
– vélekedett a cseh politikus, aki Esterházy János elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette.
Németh Zsolt úgy vélte: Esterházy János élete egyértelműen azt mutatja, hogy Európában szükség van a kereszténydemokrata politikára.
„Esterházy életműve magyarként azt üzeni, hogy ha demokratikus Közép-Európát akarunk építeni, akkor abban az egymás iránti tiszteletből kell kiindulni”
Az egykori szlovákiai magyar politikus európai üzenete pedig az, hogy el kell utasítani minden rossz kompromisszumot, ami a mai bonyolult európai helyzetben is érvényes.
Magyarként és keresztényként is meg kell maradni a szülőföldön
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért polgári szervezet elnöke emlékeztetett: a második világháború utáni szlovákiai népbíróságok Esterházy János ellen hozták meg a legkegyetlenebb ítéletüket, holott a vádlott távollétében megtartott bírósági tárgyaláson egyetlen vádpontot sem sikerült bizonyítani.
A megemlékezés résztvevői délelőtt a prágai Motol köztemetőben megkoszorúzták a Kommunista Rendszer Áldozatainak Emlékművét. Ez egy régi névtelen tömegsír helyén lett kialakítva, amelyben a hatvanas évek közepétől Esterházy János hamvai is nyugszanak. A 2011-ben felújított emlékmű keresztje alatti talpazaton két tábla van elhelyezve, az egyiken Esterházy János neve olvasható.
Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szerint Esterházy János azt vallotta, ami a mai magyar nemzetpolitikának is az alapja:
magyarként és keresztényként is meg kell maradni a szülőföldön.
Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának alelnöke kijelentette: szervezetük támogatja azt a kezdeményezést, hogy a szlovákiai bíróságok rehabilitálják Esterházyt, mert a mai ismeretek alapján semmiképpen sem volt hazaáruló és háborús bűnös.
A koszorúzás után a belvárosi Szent Henrik templomban katolikus szentmise volt Esterházy Jánosért, amelynek főcelebránsa Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök volt. Cseh nyelvű prédikációt Zdenek Wasserbauer, a prágai főegyházmegye általános helynöke mondott.
MTI
Nyitókép: pametnymista.usd.cas.cz
Megosztás:
Címkék: Esterházy János Főoldal megemlékezés Prága
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.