Az eddigi hagyományoktól némileg eltérően a Szótértők Társaságának rendezvénye nyitotta meg Losoncon a 48. alkalommal megrendezésre kerülő Kármán Napokat. Böszörményi István, nyugalmazott tanár Ráday Pál költészetéről tartott előadást.

 

Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

A rendezvénysorozat csaknem öt évtizede évenkénti rendszerességgel ad helyet a helyi nógrádi értékek bemutatásának, az irodalomnak, koncerteknek, találkozóknak, versenyeknek, gyermekprogramoknak.

 

Kármán Napok – Meghívó. Felvétel: Puntigán József.

A rendezvény keretében március 24-én Szörényi Leventével találkozhatnak az érdeklődők, amikor a Stumpf András: Szörényi Rohan az idő című zenés könyvbemutatóra kerül sor. Közreműködik a Miskolci Illés Emlék Zenekar.

 

 hirdetes_400x285  

A költészet napja alkalmából április 10-én Bandor Éva és Olasz István, a Komáromi Jókai Színház Művészei mutatják be a Szer+elem+ez? c. produkciójukat. Április 1-én Városnéző sétára kerül sor, április 12-én pedig a Csiribiri Játszóház várja a gyerekeket.

 

S természetesen március 15-én nem marad el a magyar forradalom és szabadságharcra való megemlékezés és ünnepi műsor, amelyre délután 17.00 órai kezdettel kerül sor.

 

Ráday Pál. Felvétel: Puntigán József.

 

Az idei év kiemelt eseménye a losonci származású Ráday Pál (1677-1733), politikus, író, költő közéleti személyiség születésének 140 évfordulója, melyre  már közel egy éve folynak az előkészületek. Magyarországi támogatással, a Losonci Városi Hivatal és a losonci református Egyházközség közreműködésével felújításra kerül a Ráday család kriptája, amely Losoncon, az egykori református temetőben található. A felújítás része, hogy restaurálják Ráday Pál homokkőből készült sírkövét is, amely évszázadok óta hirdeti, hogy itt nyugszik a magyar történelem kiemelkedő képviselője.

 

A sírfelirat korabeli felvételen. Felvétel: Puntigán József.

 

 „Vis scire viator/dormitv te vigilet lapidali mole svb ista Pavlvs De Rada stirpis honos et amor. Qvis, qvantvs fverit scit panno. nec extera nescit Natio, testantvr scripta nec acta tacent. Regio, religio ivnctim sociataqve virtvs amissvm deflet savcia qvaeqve virvm. I nvnc, vive memor cinervm vitaeqve fvgaci condole et vt possis vivere, disce mori/”.

azaz

 „Vajh tudod-e vándor, Kicsoda alszik e kô alján, virrasztva feletted? Ráday Pál, ki e név dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt, Pannonia tudja, s a külföld Népe is; elmondják művei, tettei mind. A Haza és Egyház, s velök egyben a Férfi-erények Könnyet hullatnak ily java-férfi felett. Menj most s e hantról gondold, mily röpke az élet. Gyászolj, s hogy jól töltsd éltedet halni tanúlj.” (Latkóczy Mihály fordítása)

 

A hivatalos átadásra a tervek szerint  2017. június 8-án kerül sor.

 

Nyitó előadás. Felvétel: Puntigán József.

Ráday Pál életéről, tevékenységéről a Kármán Napok keretében március 30-án nyílik kiállítás a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda Kármán termében, melyhez Böszörményi István, nyugalmazott tanár előadása adja meg a részleteket.

 

Felvétel: Puntigán József.

Ráday Pált nem elsősorban a költészete tette ismertté, bár ezen a területen is egyedit alkotott. Böszörményi István nyitó előadásában ezt mutatta be.

 

Ráday Pál az „Igaz keresztényhez illő buzgó imádságait” azaz a Lelki hódolás c. munkáját  1710-ben jelentette meg, amely azután 8 kiadást élt meg, majd az újabb korban még néhányat. Elsősorban vallási ihletésű verseket tartalmaz, melynek megírásában közrejátszott, hogy a háborúban való részvétele miatt házasságkötése után két hónappal magára kellett hagynia az akkor még csak 13 éves feleségét, Kajali Klárát

 

A verseskötet címoldala bal oldalon fent. Felvétel: Puntigán József.

 

A kötetből több imádság is bekerült a református énekeskönyvbe.

 

Mint az elhangzott, Rádaynak három szerelme, múzsája volt, akik versírásra is ihlették.

 

Kézirat. Felvétel: Puntigán József.

 

Vesre ihlette második szerelme Bene Borbála is

 

Táborokban s udvarokban gyakran forgottam,
Nemes vérrel s tisztességel sokat próbáltam,
Noha mástul is hallottam,
De elhinnem nem tudhattam,
Cupidónak s hatalmának fejem meghajtsam.

 

Csudálkoztam s álmélkodtam dolgán sokaknak,
Nagy szerelmén s lött sérelmén szép Pyramusnak,
Midőn Thysbe szándékának,
Kedveskednék mátkájának,
Vérit ontsa, s magát rontsa, s adja halálnak“.

 

Kézirat, részlet. Felvétel: Puntigán József.

 

Öt megmaradt szerelmes versének egyikében így ír a feleségéhez Kajali Klárához. A teljes vers pl. itt olvasható.

 

„Jó napot, édesem, társ Kajali Clara!
Teljes életemnek legkincsesebb ára,
Ki iránt szívemnek nincs is semmi kára,
Üdvözlek, hogy frissen felvirradtál mára.

 

Clara neved napja vígságos szívemnek,
Zendülő nyövésed kedvet hoz kedvemnek,
Mert ezzel közelget napja örömömnek,
Hogy lakása legyen véled szerelmemnek“.

 

Versrészlet. Felvétel: Puntigán József.

Irodalmi és költészeti érdekesség a Darvas Jánosról, Ráday Pál Ilona nagynénje férjéről írt ironikus vers, amelyben azt figurázza ki, hogy D. János elfogult hódolója és kedvelője volt az ecetnek.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!