Az eddig megszokottnál lényeges nagyobb érdeklődés, kedvező időjárás és remek hangulat kísérte a Novohrad-Nógrád Geopark és a füleki Nógrádi Turisztikai és Információs Központ idei első vezetett túráját, amely Détért és környékét járta be.
A túrát a terület kiváló ismerője Ádám Sándor (Ajáncskő) a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet természet őre vezette.
Az útvonal Détér községből indult, ahová Zagyi István polgármester ezekkel a szavakkal várja az ideérkezőket:
„Egy völgykatlanban, gyönyörű domvidékkel övezve él és tevékenykedik szorgosan egy maroknyi felvidéki magyar, kik szülőföldjüket őseik örökének s a magukénak vallják. Aki már járt itt, annak emlékezetében öröké megmarad e gyönyörű táj, tiszta forrásaival, erdeivel, dombvidékeivel, tündöklő kék egével, melyet az ember úgy érzi, kinyújtott kezével meg tudna fogni, s mely vastagon letakarja a tájat.
A détériek vendégszerető, barátságos palóc emberek, ha ellátogat hozzánk és megismer bennünket, ezt Ön is megtapasztalhatja.“
A település körzetében találhatók a Geopark és a Tájvédelmi Körzet legnagyobb olyan területe, ahol szőlészettel foglalkoznak. A felhagyott szőlőkben több védett faj is megtalálható.
A Fülekről, Rimaszombatból és helyből érkezett csoportok a barkóság détéri búcsújáró helye, Szent István kőszobra előtt találkoztak, ahol Ádám Sándor mutatta be a települést és történetét. A templom védőszentje, Szent István,kápolnája a 18. században készült. Belsejében az oltárkép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Szent István felajánlotta a koronát Máriának.
Egykor, augusztus 20-án volt itt a búcsú, de azt a szocializmus ideje alatt megváltoztatták, s szeptember harmadik vasárnapjára helyezték át. A búcsú előtte szombaton szentmisével kezdődik és vasárnap misével végződik. Közben imával, énekkel, virrasztással töltik az időt.
A település határában végzett régészeti ásatások során bronzkori leletek (7 kard) és mintegy 5000 éves spondylus gyöngysor kerültek elő, ami a Tájvédelmi Körzet területén a legidősebb lelet.
A terület természeti és geológiai szempontból is kiemelt jelentőségű. Az itt található egykori tűzhányók közül a túra az Ádám és a Kővágó maárt, a Bagókőt (Verekvár) és a Szár-kőt látogatta meg, érintve a Nagymájoldalt, a védett erdőket is.
Az Ádám maár felfedezésea túravezetőhöz kötődik, róla kapta a megnevezését is. A területet azután Vlastimíl Konečný vulkanológussal mérték fel. A maár típusú tűzhányókat egyszeri kitörés jellemzi, amikor a robbanásszerűen kiszabaduló gázok vulkáni csatornát alakítanak ki.
A törmeléket a kráter nyílása körül alacsony kúpos gyűrű formájában halmozzák fel. Az itteni gyufagyűrű tetején az egykori krátertó üledékei láthatóak. A szerkezetből kiolvasható, hogy a vulkán több szakaszban működött. A geofizikai mérések kormeghatározása alapján kora 2,9 millió év.
A mérések feltárták a kráter nem látható részeit is, ami bizonyította, hogy a vele szemben lévő Kővágó maár egy önálló vulkán, s nem az Adám maár vulkán része, mint ahogyan azt korábban gondolták.
A Kővágó maár kora nincs meghatározva, anyagát egy részét a helybeéliek elhordták és házaik alapjába építették be.
A Bagókő alatti kőbánya kimaradt a programból, de érdemes tudni róla, hogy az itteni kitermelés feltárta azokat a telléreket, amelyek mutatják az egykori lávafolyamok útját. Ez északi irányban folyt ki mintegy 1,38 millió évvel ezelőtt. A détéri szövetkezet az itt kitermelt anyagot a helyi utak elkészítésére használta fel. A túra az egykori kráter belsejében pihent meg, mely értékes a hely bogarak és pókok szempontjából.
Értékes természetvédelmi, Natura 2000-es terület a Détéri szőlők os, benne a Nagymájoldal, ahol legalább 100 vörös listás pók és bogárfaj is él. Ez a tájvédelmi körzet egyik legmelegebb területe. A völgyből feláramló meleg levegő hatására a nyári hőmérséklet itt eléri az 50 C fokot. Ezért természetes, hogy terroterm azaz melegkedvelő fajok élnek itt. Már az 1800-as évektől felkeltette a kutatók, közöttük détári Borbás Vince (1844-1905), a magyar botanika egyik legkiemelkedőbb képviselőjének érdeklődését, aki számos értékes fajt azonosított itt.
A helyi hagyományok szerint innen vezetett a várút a Bagókőhöz, ahol valószínűleg egykor vár volt. A hegycsúcs sík teteje a détériek és környékbeliek kedvenc kiránduló helye, majálisokat is tartanak itt.
A túra és a terület leglátványosabb helyen a legmagasabb, ötös védettség alatt álló Szár-kő. 2000-ben nyilvánították természeti rezervátummá 38 hektáron.
A 486 méter magas hegy a Gortva-völgy környékének egyik legszembetűnőbb csúcsa. Bazaltoszlopait nem tudta meghódítani az erdő, innen származik a megnevezése, ami „kopasz kőt“ jelent. 50 méter magas bazaltoszlopai messziről észrevehetőek.
A hely a látogató elé tárja a 4,6 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó minden részletét. Olyan ez, mintha belülről néznénk a kettévágott tűzhányót. A bazaltoszlopok az egykori kráter lávából kitöltött belsejét jelképezik. A láva egy szűk hasadékon a felszínre ömlött és egy sekély völgyben észak felé haladt. Ennek maradványa a Cserép-kő felé vezető hegygerinc, melynek szépségét a túrázók is élvezhették.
A déli fekvésű meleg köves talajon számos értékes növény- és állatfaj telepedett meg, a déli csúcsán a sziklás talajon tölgyes sziklaerdő van, néhány csökevényesedett kocsánytalan tölggyel.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Ádám maár Ádám Sándor Bagókő barkóság Borbás Vince Cserép-kő Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Détér Détéri szőlők Főoldal füleki Nógrádi Turisztikai és Információs Közpon Kövágó maár Nagymájoldal Natura 2000 Novohrad-Nógrád Geopark spondylus gyöngysor Szár-kő Vlastimíl Konečný
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.