Salamon
  • HUF: 365.27
  • USD: 1.19
  • 11 °C
  • 14 °C
Események

Gyalogtúrán Détérben és környékén

Az eddig megszokottnál lényeges nagyobb érdeklődés, kedvező időjárás és remek hangulat kísérte a Novohrad-Nógrád Geopark és a füleki Nógrádi Turisztikai és Információs Központ idei első vezetett túráját, amely Détért és környékét járta be.

A túrát a terület kiváló ismerője Ádám Sándor (Ajáncskő) a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet természet őre vezette.

Détér, Szt. István szobra. Felvétel: Puntigán József.

 

Az útvonal Détér községből indult, ahová  Zagyi István polgármester ezekkel a szavakkal várja az ideérkezőket:

 

Egy völgykatlanban, gyönyörű  domvidékkel övezve él és tevékenykedik szorgosan egy maroknyi felvidéki  magyar,  kik szülőföldjüket őseik örökének s a magukénak vallják. Aki már járt itt, annak emlékezetében öröké   megmarad e gyönyörű  táj,  tiszta forrásaival,  erdeivel,  dombvidékeivel, tündöklő  kék egével, melyet az ember  úgy  érzi, kinyújtott kezével meg tudna fogni, s mely vastagon letakarja a tájat.

 

A détériek vendégszerető, barátságos palóc emberek, ha ellátogat hozzánk és megismer bennünket, ezt Ön is megtapasztalhatja.“

Indul a túra. Felvétel: Puntigán József.

 

A település körzetében találhatók a Geopark és a Tájvédelmi Körzet legnagyobb olyan területe, ahol szőlészettel foglalkoznak. A felhagyott szőlőkben több védett faj is megtalálható.

 

A Fülekről, Rimaszombatból és helyből érkezett csoportok a barkóság détéri búcsújáró helye, Szent István kőszobra előtt találkoztak, ahol Ádám Sándor mutatta be a települést és történetét. A templom védőszentje, Szent István,kápolnája a 18. században készült. Belsejében az oltárkép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Szent István felajánlotta a koronát Máriának.

 

Egykor, augusztus 20-án volt itt a búcsú, de azt a szocializmus ideje alatt megváltoztatták, s szeptember harmadik vasárnapjára helyezték át. A búcsú előtte szombaton szentmisével kezdődik és vasárnap misével végződik. Közben imával, énekkel, virrasztással töltik az időt.

Mezőkön …. Felvétel: Puntigán József.

 

A település határában végzett régészeti ásatások során bronzkori leletek (7 kard) és mintegy 5000 éves spondylus gyöngysor kerültek elő, ami a Tájvédelmi Körzet területén a legidősebb lelet.

 

A terület természeti és geológiai szempontból is kiemelt jelentőségű. Az itt található egykori tűzhányók közül a túra az Ádám és a Kővágó maárt, a Bagókőt (Verekvár) és a Szár-kőt látogatta meg, érintve a Nagymájoldalt, a védett erdőket is.

 

Mezei kereszt. Felvétel: Puntigán József.

 

Az Ádám maár felfedezésea túravezetőhöz kötődik, róla kapta a megnevezését is. A területet azután Vlastimíl Konečný vulkanológussal mérték fel. A maár típusú tűzhányókat egyszeri kitörés jellemzi, amikor a robbanásszerűen kiszabaduló gázok vulkáni csatornát alakítanak ki.

A törmeléket a kráter nyílása körül alacsony kúpos gyűrű formájában halmozzák fel.  Az itteni gyufagyűrű tetején az egykori krátertó üledékei láthatóak. A szerkezetből kiolvasható, hogy a vulkán több szakaszban működött. A geofizikai mérések kormeghatározása alapján kora 2,9 millió év.

 

Ádám maár. Felvétel: Puntigán József.

 

A mérések feltárták a kráter nem látható részeit is, ami bizonyította, hogy a vele szemben lévő Kővágó maár egy önálló vulkán, s nem az Adám maár vulkán része, mint ahogyan azt korábban gondolták.

 

Kővágó maár. Felvétel: Puntigán József.

 

A Kővágó maár kora nincs meghatározva, anyagát egy részét a helybeéliek  elhordták és házaik alapjába építették be.

Kővágó maár. Felvétel: Puntigán József.

 

Háttérben Détér. Felvétel: Puntigán József.

 

A Bagókő  alatti kőbánya kimaradt a programból, de érdemes tudni róla, hogy az itteni kitermelés feltárta azokat a telléreket, amelyek mutatják az egykori lávafolyamok útját. Ez  északi irányban folyt ki mintegy 1,38 millió évvel ezelőtt. A détéri szövetkezet az itt kitermelt anyagot a helyi utak elkészítésére használta fel. A túra az egykori  kráter belsejében pihent meg, mely értékes a hely bogarak és pókok szempontjából.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Értékes természetvédelmi, Natura 2000-es terület a Détéri szőlők os, benne a Nagymájoldal, ahol legalább 100 vörös listás pók és bogárfaj is él. Ez a tájvédelmi körzet egyik legmelegebb területe. A völgyből feláramló meleg levegő hatására a nyári hőmérséklet itt eléri az 50 C fokot. Ezért természetes, hogy terroterm azaz melegkedvelő fajok élnek itt. Már az 1800-as évektől felkeltette a kutatók, közöttük détári Borbás Vince  (1844-1905),  a magyar botanika egyik legkiemelkedőbb képviselőjének érdeklődését, aki számos értékes fajt azonosított itt.

 

Ádám Sándor. Felvétel: Puntigán József.

 

A helyi hagyományok szerint innen vezetett  a várút a Bagókőhöz, ahol valószínűleg egykor vár volt. A hegycsúcs sík teteje a détériek és környékbeliek kedvenc kiránduló helye, majálisokat is tartanak itt.

 

Útban Szárkő-felé. Felvétel: Puntigán József.

 

Egy “fénykép” megálló. Felvétel: Puntigán József.

 

A túra és a terület leglátványosabb helyen a legmagasabb, ötös  védettség alatt álló Szár-kő. 2000-ben nyilvánították természeti rezervátummá 38 hektáron.

 

Szár-kő alatt. Felvétel: Puntigán József.

 

Így jött létre. Felvétel: Puntigán József.

 

A 486 méter magas hegy a Gortva-völgy környékének egyik legszembetűnőbb csúcsa. Bazaltoszlopait nem tudta meghódítani az erdő, innen származik a megnevezése, ami „kopasz kőt“ jelent. 50 méter magas bazaltoszlopai messziről észrevehetőek.

 

A csúcson. Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A hely a látogató elé tárja a 4,6 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó minden részletét. Olyan ez, mintha belülről néznénk a kettévágott tűzhányót. A bazaltoszlopok az egykori kráter lávából kitöltött belsejét jelképezik. A láva egy szűk hasadékon a felszínre ömlött és egy sekély völgyben észak felé haladt. Ennek maradványa a Cserép-kő felé vezető hegygerinc, melynek szépségét a túrázók is élvezhették.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Interjú a csúcson (Ádám Sándor, M. Grebáč). Felvétel: Puntigán József.

 

A déli fekvésű meleg köves talajon számos értékes növény- és állatfaj telepedett meg, a déli csúcsán a sziklás talajon tölgyes sziklaerdő van, néhány csökevényesedett kocsánytalan tölggyel.

 

A szelfi sem maradt el. Felvétel: Puntigán József.

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket