Nem mindennapi élményben volt részük a Novohrad-Nógrád Geopark és a füleki Nógrádi Turisztikai és Információs Központ által szervezett túra résztvevőinek. A tavaszt idéző zöldellő fák és mezők, a nyiladozó virágok között telet idéző „hószigetek“ várták őket, s éltek is a lehetőséggel.
Hóemberek készültek, sok-sok hógolyó, melyben bizonyára öröme telt a tavaszi átutazásra ideérkezett Mikulásnak is.
Utóbbi „közreműködésének“ köszönhető, hogy a résztvevők csak kis részét ismerhették meg a Mély-gödör egyedi szépségének. Ez a régió egyik legszebb, Zagyvaróna és Rónafalu között található homokkő szurdoka, melyet a helyiek Bugyiszló-/Bugyizló-völgyként, néhányan Ravasz-lyukként ismernek.
A völgy az oldalágaival csaknem 3 km hosszú, az említett településeket összekötő főága 1,3 km.
A völgyet és a geológiai történetét valamint a későbbiek során Prakfalvi Péter, geológus mutatta be.
A völgy homokkőbe vágódott be, s ma is megfigyelhetőek benne az intenzív eróziós folyamatok. A benne folyó patakban az esők alkalmával tekintélyes mennyiségű víz zúdul le, amely nemcsak bazaltköveket sodor magával, de alámossa a homokfalat is, amely egy idő után azután leomlik.
A keményebb homokkőpadok jobban ellenállnak az eróziónak, s ezeken a helyen lépcsők alakulnak ki. A fővölgybe több mellékvölgy is torkollik, ezen találkozások egyikénél Rónafalutól kb. 300 m-re található a völgy legnagyobb lépcsője és kb. 4 magas vízesése.
Zagyvaróna 1973 óta Salgótarján városrésze, előtte önálló község volt. A területéhez tartozik Rónabánya is. Az oklevelek már 1341-ben említik. A középkorban Rónya ill. a Nagy-Róna néven emlegetik, ebből ered a mai megnevezése, melynek részét arról kapta, hogy a falu közelében van a Zagyva forrása.
Egykor a település északi részén lévő 423 méter magas Várhegyen állt Zagyvafő vára, melyet ma már ritkán emlegetnek. Falainak csak néhány, alig észrevehető töredéke látható. A várat valószínűleg a 13. század végén a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család építette.
A 15. században rom, az 1440-es években a husziták kezében van, aki újra építették. 1460-ban Mátyás király seregei foglalták vissza, a harcban a király is jelen volt és megsebesült. Az ostrom során a vár leégett, fokozatosan rommá lett, s nem épült fel újra.
A település további értéke a temetőben álló Szent Andás római katolikus templom, melynek hajója és szentélye a 14. században,, tornya 1896-ban épült fel. Utóbbit részben állami részben helyi forrásokból 2002-ben javították.
Az 1900-as évek elején a falu határában voltak a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság bányái, melynek nyomait a túra során több helyen láthatták a résztvevők.
A Medves-fennsík Európa legnagyobb területű fennsíkja, amely Magyarország és Szlovákia határán terül el, valamivel több mint 520 m tengerszint feletti átlagmagasságban. Területéből Magyarországon 8 km² esik, Szlovákiára 4,8 km². A fennsík szlovákiai határa a Ragyolc melletti Abroncsos pusztán ér véget.
A fennsík körül számos vulkáni eredetű kúpmaradvány van. Közülük a legismertebbek Salgó (Salgó várával), Boszorkány-kő, Pécs-kő, Somlya, Szilvás-kő és a bárnai Nagy-kő.
Területét 11-107 m vastagságú bazaltos vulkáni takaró fedi, melynek eredeti vastagsága elérte a 300 m-t is.
Területén számos értékes növényi társulás, növény faj él (pl. feketekökörcsin, odvas keltike, ikrás fogasír, tavaszi lednek, erdei galambvirág, bársonyos tüdőfű, kankalin). Egykor állandó lakója volt a barna medve jegyzeték. Egészen a közelmúltig, a megfigyelések szerint 2014-tól jelenléte állandósult.
A fennsík peremére épült Rónafalu, amely a régió legmagasabban fekvő falva. Tőlük magasabban csak Salgói vár fekszik.
A falu fölött található és látható a Medves-fennsík egyik ismert orientációs pontja a Réti- kereszt , amelyet egy bányaszerencsétlenség áldozatainak emlékére állítottak fel. Felirata szerint „Isten dicsőségére állítatta Kadlót Andor és neje Onotécska Terézia 1901. július 14.”. A fennsíkot behálózó turistaútvonalak szinte mindegyik érinti ezt a pontot.
Nem messze tőle, ugyancsak a falu felett 2013-ban épült fel a Mogyorós-kilátó, amelyről szép kilátás nyílik a falura de a távolabbi hegyvonulatokra is.
A túra a portálunkon egy korábbi túra részeként már bemutatott eresztvényi kőbányák érintésével ezúttal is a Novohrad-Nógrád Geopark eresztvényi Oktató, Kutató és Irányító Központ épületénél ért véget, ahol a helyi termékek gazdag kínálata és illatosa tea várta a túra résztvevőit.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Boszorkány-kő Bugyiszló-völgy Főoldal Kutató és Irányító Központ Medves Fennsík Mély-gödör Mogyorós-kilátó Novohrad-Nógrád Geopark Novohrad-Nógrád Geopark eresztvényi Oktató Prakfalvi Péter Réti-kereszt Rónabánya Rónafalu Salgói vár Salgótarján Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság üleki Nógrádi Turisztikai és Információs Központ Zagyvafő vára Zagyvaróna
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.