Az Első Felvidéki Tacskótalálkozó hangulatképei Kőhídgyarmatról 

 

„Környékünkön ritkák a kutyás találkozók, éppen ezért ötlött fel bennem a gondolat, szervezni kellene egyet. Mivel családunkban tacskókat tartunk, egyértelmű volt, hogy „tacsi-tali” legyen. Persze szeretettel vártunk ide minden más kutyust is, örömmel látom, megfordul itt gazdijával sokféle fajta”

 

– mondja el  Kicsindi Melinda szervező.

 

Kicsindi Melinda

 

Érdeklődésben nem volt hiány, de sajnos sokan úgy gondolták, elég ha délutánra jönnek, pedig délelőtt is hasznos volt az ittlét, hiszen velünk volt Monika Ramačová doktornő, aki a fajtabetegségekről és az ivartalanítás fontosságáról beszélt, Michaela Murková kutyapszichológus tanácsot adott a gazdiknak a problémás kutyákkal való bánásmódról. Kutyakozmetikustól is kérdezhettek a résztvevők és hallhattak előadást a kutyamasszázs jótékony hatásairól.

 hirdetes_300x300  

 

A tacskó szépségverseny is lezajlott délelőtt 

 

[stw]

 

Velünk volt a komáromi menhely munkatársa, aki a felelősségteljes állattartásra hívta fel a figyelmet és arra buzdította a résztvevőket, merjenek szólni és tenni, ha környezetükben állatkínzást tapasztalnak.

 

Vigyázz, rajt!

 

Itt abbahagyjuk a beszélgetést, mert kezdődik a behívó evőverseny, ahol gazditól gazdiig rohannak a kutyusok, hogy megegyék azt a jóízű konzervet, amit Dr. Juhász Csaba  fejlesztett ki és forgalmaz.

 

„Minden benne van, amire a kutyáknak táplálékként szükségük van, ami káros, az viszont nincs benne” – népszerűsíti a terméket. Ízlik is a „versenyzőknek”.

 

A legfalánkabbnak Rex a tacskó-spicc keverék bizonyul, aki miután a saját konzervét behabzsolta a szomszéd kutyusnak is besegít.

 

Középen Rex, akinek étvágyára nem lehet panasz

 

Miután jóllaktak, futhattak velük a gazdik a kutyacipelő versenyen, majd ügyességi verseny következik, ahol padon futva, hordón átbújva és egyéb akadályokat legyőzve jutnak célba.

 

Ügyességi verseny

 

Bodnár Szilvia fiával Patrikkal a  rimaszombati járásban lévő Ajnácskőről érkezett.

 

„A tacskó egy szerelem, akinek egyszer volt tacskója, annak mindig is lesz”

 

– lelkendezik. A fiam vadász, ő szerezte be az elsőt, mára már tenyészet alapjait rakjuk le. Tacskóink díjnyertesek, járunk velük kiállításokra, versenyekre. Azért „kutyául” is tudnak viselkedni ezek a vadászebek, hiszen önfejűek, makacsok, de nevelhetők.

 

Bodár Szilvia tacskóikkal

 

A rendezvényen különleges kézműves tápokat kínáltak a kedvenceknek (volt olyan, amit én is megkóstolhattam), plüss, faragott, horgolt tacskókat,  kutyás bizsukat, könyveket.

 

 

 

A versenyek végeztével folytatom a beszélgetést a szervezővel Kicsindi Melindával. „Két hónapos munkám van a szervezésben, talán ezért nem vagyok teljesen elégedett a találkozó menetével. Szívesen, szeretettel csináltam és nagyon sokan mellém álltak – úgy a felkért szakemberek, mind az önkormányzat Heiszler Katalin polgármester asszonnyal, a sportszervezet és sokan mások – amit szívből köszönök.

 

Köszönet a felajánlásokért is. Sajnálatos, hogy Nick Árpád erőművész, aki a rendezvény fővédnökségét is vállalta betegség miatt nem tudott eljönni, de a Honvéd Kórházból élőben bejelentkezett:

 

„Nem adom fel, lesz ilyen találkozó jövőre is azzal a változtatással, hogy nem egyedül vállalom fel a szervezés és lebonyolítás terheit.”

 

 

 

Bokor Klára

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!