Vilma
  • HUF: 358.96
  • USD: 1.21
  • 7 °C
  • 13 °C
Események

ŐSI TUDÁS – XIII. Rovásírás-vetélkedő és műveltségi találkozó

A felvidéki rovók legjobbjai találkoztak Nagyölveden

 

Az országos döntő a nagyölvedi magyar iskolában zajlott. 51 résztvevő öt kategóriában mérte össze tudását. A verseny fő szervezője a Palóc Társaság, ennek elnöke Z. Urbán Aladár elmondta, tudatosan nem versenyt szerveznek, hanem találkozót, mert itt nem egymás legyőzése a cél, hanem az a magvetés, amelyből majd sarjad az új termés, a magyar ősi műveltség megismerése.

 

Nemezelés a tájházban

 

A  résztvevők már túl voltak a vetélkedőn és a tájházban lazítottak az eredményhirdetés előtt. Itt ősi mesterségeket sajátíthattak el – nemezeltek és a kosárfonásnak is nekiveselkedtek.

 

Dékány Barbara Udvardról és Darnay Jázmin Nyékvárkonyról érkeztek, mindketten cserkészek. Tőlük tudakolom, milyen volt a vetélkedő. Barbara már az alapiskola 3. osztályától foglalkozik a rovásírással, Jázmin csak másfél éve kezdte a tanulását. Barbara úgy véli, az idén kicsit nehezebb szöveget kaptak olvasásra, de nem volt gond, az írás pedig igazán könnyen ment. Tavalytól már a rovásemlékekről való tudnivalókat is beemelték a versenybe. Az idén a felvidéki rovásemlékekről voltak kérdések, de jól fel lehetett készülni a kapott anyagokból. – Volt még egy versenypont, ami nem kapcsolódik szorosan a rovásíráshoz, mégpedig az idegen szavak magyarítása – teszi hozzá Jázmin.

 

Dékány Barbara és Darnay Jázmin

 

Turák Krisztián szintén udvardi. Ő is régen, körülbelül 10 éve foglalkozik rovásírással, tanárnak tanul és nem csak művelni, oktatni is szeretné. Hiszi, a rovásírás elsajátítása jó lehetőség arra, hogy az átlagnál többet megtudjunk a magyarok történelméről. Ezen a versenyen a felnőttek között versenyzett. Haver Márta középiskolás és egyszerűen azért foglalkozik a rovással, mert szereti. Hogy milyen területen tudják még hasznosítani ezt a tudást? Erre mindkettejüknek a  titkosírás, a puskázás jut eszükbe, meg hát lehet a neten is olvasgatni rovásírással írt szövegeket, például a Gyűrűk Urát.

 

[stw]

 

Vencel Csaba tájháza Nagyölveden

 

A találkozó résztvevői érdeklődve fedezik fel a tájházat. Érdekesség, hogy magánkézben van, a tárgyak is Vencel Csaba magángyűjteményének részei, aki három évtizede szerelmese a régiségeknek. Csaba elmondja, a ház 1928-ban épült és a nemes Spátay család birtoka volt, akik leszármazottjaitól ő megvásárolta. Húsz hektáron gazdálkodtak, lovakat, teheneket tartottak.

 

Az épület méretei is a jómódról árulkodnak – 55 méter hosszú a darálós helyiséggel és istállókkal együtt. – Az itt látható berendezés eredeti, szinte pontosan úgy, ahogy a Spátay család hagyta, elhelyeztem itt saját gyűjteményemet is, de a helyiek is több mindent ajándékoztak a tájháznak.

 

Nem csak az eredeti berendezés, a használati tárgyak, a népviselet,a vászonruhák, de még Varga Dani bá 1937-ből való asztalosműhelye is eredeti állapotában látható a hátsó részben – magyarázza a tulajdonos.

 

Mácsadi János vállalkozó kiosztja az általa felajánlott tatárlakai korong másolatait. A résztvevők egyéb értékes nyereményeknek is örülhettek – például tízen mehettek a csíksomlyói búcsúba a Boldogasszony vonattal, táborok résztvevő lehettek, hotelban tölthetnek egy hétvégét.

 

A résztvevők a tájházi séta és kézműveskedés után visszatérnek az iskola épületébe, mert kezdődik az eredményhirdetés. Meghitt ünnepség keretében leplezik le azt a kopjafát  – Víg Viktor alkotását -, amelyet az országos döntő emlékét idézi majd az iskola parkjában.

 

A C. kategória résztvevői

 

Z. Urbán Aladár a Palóc Társaság elnöke alaposan kiveszi a részét az eredményhirdetés körüli feladatokból. Segítkezik a feladatlapok értékelésében, az ajándékcsomagok elkészítésében és vezeti a díjkiosztót. Mindezt olyan odafigyeléssel és szeretettel, ami arról tanúskodik, nagyra értékel minden résztvevőt, szívén viseli, hogy szép emlékekkel távozzanak a találkozóról.

 

Még egy rövid interjúra is futja idejéből:

 

13. alakalommal hirdettük meg ezt a vetélkedőt. Mára bebizonyosodott, egyre többen foglalkoznak a rovásírás elsajátításával, hiszen évről évre bővül azon települések száma, ahonnét beneveznek a versenyre. Sajnos, Gömörtől keletebbről nincsenek résztvevőink, de majd keressük ennek az okát. Sokan a cserkészet berkeiben kezdik a rovást, de örömmel veszem tudomásul, egyre több az ezzel foglalkozó iskolai szakkör is, ahol a tanulók nem csak magával az írással ismerkednek meg, de párhuzamosan a magyar nép történelmével is. 

 

Az oroszok, arabok, az izraeliek és sorolhatnám, mind megőrizték ősi írásmódjukat. A régmúltban mi ezt nem tehettük meg, hiszen olyan komoly pogányüldözés folyt, ami ennek az ősi tudásnak az átadását megakadályozta. Vannak, akik megkérdőjeleznek a rovásírás körül pár dolgot, és ez jó dolog, mert  pontosan a kételkedők segítenek abban, hogy tisztázódjanak a nézeteink.

 

A rendezvény fővédnöke Cseri Zita polgármester asszony is tevékenyen bekapcsolódik a díjkiosztásba

 

Eredmények (a legkisebbektől a legnagyobbakig)

 

  1. Ördögh Zsófia, 2. Csiba Csenge, 3. Puss Veronika

  2. Horváth Beáta, 2. Juhos Emma, 3. Varga Gergely

  3. Ágoston Dóra, 2. Hegedűs Emma, 3. Dobrí Anita

  4. Haver Márta, 2. Csúr Karolina, 3. Dékány Barbara

  5. Turák Krisztián, 2. Bednár Anita, 3. Gere Julianna Jolán

 

Bokor Klára
borítókép: Urbán Aladár a Palóc Társaság elnöke és Cseri Kinga, a vendéglátó iskola igazgatója leleplezik a kopjafát

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket