A Novohrad-Nógrád Geoapark Jogi Személyek Társulása és a Nógrádi Turisztikai Információs Központ legutóbbi vezetett gyalogtúráján Vecseklő és környékét járta be. A ragyogó napsütés és a varázslatos táj maradandó élményt adott a résztvevőknek, annál is inkább, mert a túra útvonalának nagyobbik része nem jelzett útvonalon haladt, s így olyan értékeket mutatott be, amelyek általában rejtve maradnak az ideérkezők előtt.
A túravezető a területet kiválóan ismerő Kovács Roland (Vecseklő) volt, a terület geológiai és természeti értékeit Ádám Sándor (Ajnácskő) természetőr mutatta be. Vecseklő a község polgármestere Kovács Tibor mutatta be.
Úgy Vecseklő, mint Egyházasbást Medvesalja része, ahová még további négy település (Óbást, Medveshidegkút, Tajti és Cered (Magyarország)) tartozik.
Vecseklő, mint község valószínűleg a 13. században keletkezett, első írásos említése 1548-ból való Weczeklew néven. Lakói általában mezőgazdasággal és állattartással foglakoztak, határában a 19. században kőszénbánya is működött. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 256 lakosából 228 volt magyar és 20 szlovák.
Borovszky Sámuel Nógrád vármegye monográfiájában többek között ezt írja róla: „A vármegye gömöri határszélén fekvő magyar kisközség. Van 66 háza és 426 róm. kath. lakosa. Postája Czered, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. … 1548-ban Bebek Ferenez, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilenz és 1720-ban 15 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Kiss József, Csoma Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma család örökösei és Boldogházi Kiss József, később, 1905-ig a báró Jósika család volt itt birtokos, jelenleg pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjes-puszta“.
Gömöri és Nógrádi utazásai során 1845-ben Petőfi Sándor is meglátogatta a falut, ahol a Juhász család házában szállt meg. A hagyomány szerint 2006-ig állt a kertben az a körtefa, ahol a barátaival megpihent. A látogatást felidéző emléktáblát 1990-ben avatták fel a kultúrház falán. A költő vörösmárvány alapzaton elhelyezett mellszobrát 2006. november 25-én avatták fel, alkotója a község neves szülött Mag Gyula, szobrászművész.
A szobornál a medvesaljai települések részvételével rendszerese március 15-ei közös emlékünnepséget tart.
A községben több pince van, melyeket ma is használnak. Ez egyikét Kovács Roland mutatta be.
Határában található a „vecseklői tó“ hivatalosan a fürdésre is alkalmas Tajti víztározó. Innen az Avintói réten keresztül lehet feljutni az Iszkós bérc csúcsára, ahonnan panorámatikus kilátás nyílik a környékre, jó időben belátva a Tátra és Mátra csúcsait is. Rejtett értéke, egy csúcs alatt élő óriás, ágas-bogas fenyőfa, amely szépségében Csontváry cédrusait idézi fel.
Innen a csak Vízmosás ároknak nevezett szurdokszerű völgybe vezetett az út, amelynek két oldalán egyedi szépségben bukkannak elő a homokkőrétegek, melyek szerkezetét és létrejöttét Ádám Sándor mutatta be.
Ólak völgye és a Lőrincze-patak völgye következett. Majd az utóbbit „átlépve“ Lisztes-tető. A patak partján egy koros vadkörtefa megcsodálásával. A homokkőrétegek a Lisztes-tetőoldalán is kibuknak a felszínre, a jelenséget ismét Ádám Sándor mutatta be.
A patakkal párhuzamosan haladó völgyből lekanyarodva az erdőn keresztül a Mária-kút következett, amely Medvesalja sokak által látogatott búcsújáró helye. A kegyhelyen először 1947-ben tartottak szentmisét.
Az egyik legenda szerint egykor egy csordás néma gyermeke vizet keresett a patak medrében, amikor megjelent neki a Szűzanya és azt mondta neki, hogy a partoldalon ásson. Miután így tett, a hegyoldalból víz tört fel, melynek vizéből ivott és megszólalt. Apja hálából egy Mária-szobrot készíttetett, és ide helyezte el.
A forrás neve messze túljutott a települések és Medvesalja határain. Távolabb tájakról is sokan érkeznek ide zarándokok, akik hisznek abban, hogy a forrásvíznek gyógyító csodaereje van.
A Lőrincze-patak szurdokában lévő forrás felett egy kereszt áll és két kis kápolna. a vályogból és kőből épült kis kápolnában a Lourdes-i Szent Szűz porcelánszobra található.
A régebbi, kis kápolna fából készült és ebben a verebély-szentkúti csodatévő kegyszobor másolatát tisztelik a búcsúsok, míg előtt ájtatoskodhatnak a szombatonként és ünnepeken ideérkező hívek.
A nagyobb, látványosabb fából készült kápolnát 2015. szeptemberében szentelték fel. Egyházasbástról, Vecseklő határát érintve szépen karbantartott, keresztekkel, rovásírással is ellátott táblákkal jelzett út vezet kegyhelyhez.
Egyházasbást Medvesalja legjelentősebb települése, a Medvesaljai turizmus központja. A település első írásos említése 1267-ből való, de bizonyos, hogy jóval korábban keletkezett.
Vályi András monográfiája szerint „Egyházas Bást. Magyar falu Gömör Vármegyében, lakosai katolikusok, birtokosai több Uraságok, fekszik ez eléggé nagy falu Nógrád Vármegye szélén, ’s a’ Básti Nemességnek szülött földgye; Márjási, ’s Náthai Uraságok bírják. Határjában mindenféle vetemény megterem, réttye jó, legelője szoross, vagyonnyait két mértföldnyire hordgya piatzozásának helyére, fája mind a’ két féle, malma helyben, de mivel keresetre tsekély módgya van, második Osztálybéli.„
Középkori erődített temploma Szent István király tiszteletére van felszentelve. Az egyik legenda szerint a templom közepén található kriptában található Zách Felicián, magyar nemes és családjának nyughelye. Zách Felicián Károly Róbert uralkodásának idején a király életére tört, ami annyira sokkolta az ország vezetését, hogy úgy döntötte hogy a hazaáruló nem nyugodhat magyar földben. Kimérették Egyházasbást határait, és átmenetileg egy „miniállamot“ hoztak létre itt melynek templomban temették el 6 hozzátartozójával együtt.
A falu központjában áll Atilla király, 2016 átadott szobra, amely Kövér Gyurka, idófalvi szobrász alkotása.
A Pogányvár panzió mellett a település egyre ismertebb turisztikai értéke Ladóczky Vilmos tájháza, ahol a mindig szíves fogadtatás mellet a közel-távoli települések hagyományaival, eszközeivel is megismerkedhetnek a látogatók.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Ádám Sándor Egyházasbást Főoldal Kovács Roland Kovács Tibor Kövér Gyurka Lőrincze-patak Mária-kúpt Medvesalja Nógrádi Turisztikai Információs Központ Novohrad-Nógrád Geoapark Jogi Személyek Társulás Pogányvár panzió Vályi András Vecseklő Zách Felicián
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.