Június 29-én minden Duna menti országban megünneplik a Duna Napját. Párkány és Esztergom az idén az EU által finanszírozott DANUrB projekt támogatásával kétnapos fesztivállal készült az eseményre változatos programokat kínálva.

 

A megnyitóra a Danubius moziban került sor, ahol Kádár Bálint a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének tanára, a tervezet vezetője ismertette a közönséggel, miről is szól a DANube Urban Brand projekt. Elmondta, a húsz partnerből álló európai uniós összefogás célja, hogy a Duna mente városait és falvait összekapcsolja,mintegy füzérre fűzze, hogy ne külön-külön, de együttműködve dolgozzanak településeik vonzóvá tételén, felmutatva azt a sokszínűséget, amelyet a folyóparti élet kínál.  Hogy  érdekessé tegyék a Duna partot a turisták számára és élhetővé a helyi lakosoknak.

 

A kutatást végző hét egyetem hallgatói és munkatársai valóban végigmennek a Duna mentén, keresve a folyóval kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket. Felkutatják a kulturális, kulináris és egyéb helyi rendezvényeket, amelyeket a továbbiakban bekapcsolhatnának a Duna mente vérkeringésébe, valamint tematikus utak kiépítésének lehetőségét. Cél az is, hogy az épített örökség – melybe természetesen a Dunához kapcsolódó épített ipari örökség is beletartozik – fejleszthető legyen egy egységes stratégiai gondolkodás mentén. Ezen célok megvalósítására  2 703 844 euró áll a projektben résztvevők rendelkezésére.  Kádár Bálint hangsúlyozta, nem fejlesztési  projektről van szó, a DANUrB a kutatást és az együttgondolkodást erősíti, támogatja. A projekt két év múlva ér véget.

 

 hirdetes_810x300  

Párkány és Esztergom együttműködik 

 

A megnyitón jelen volt Ľubica Vitková, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja is. Az ő diákjaik is networkingeltek, amit  be is mutattak prezentációk segítségével. Az egyik csoport például  Párkányt tanulmányozta és rámutattak, jó lenne összekötni a Vadas termálvizes területét a Dunával egy turistaúttal, amely érintené az ártéri erdőket, a Duna partot és eközben bepillanthatnának a látogatók szőlészet és a kerti növénytermesztés világába is.

 

Kádár Bálint és Ľubica Vitková ismertetik a DANUrB projektet

 

Romanek Etelka esztergomi és Szabó Eugen párkányi  polgármester együtt vettek részt a megnyitón. A két város a Mária Valéria híd megnyitása óta egyre több szállal fonódik össze, ez a projekt is az együttműködésre kínál lehetőséget. Párkány polgármestere  három pontban foglalta össze a tervezet jelentőségét:  „Legnagyobb értéknek  elsősorban azt tartom, hogy a két város együtt tud programot szervezni, közös plakátokon hirdetve ezeket, másodsorban városainkon látszik,  nem egy egységes városfejlesztési és építészeti koncepció alapján rendeződtek, ezért bízom abban,  hogy az ebben a projektben a velünk együttműködő egyetemek segítenek majd beállítani a helyes irányt, harmadsorban mindig jó, ha egy kívülálló mondja meg véleményét egy bizonyos dologról, mert más szemmel látja, mint a helyiek a mindennapi rutinból. Bízom benne, hogy két év múlva azt mondhatjuk, sok eredménye volt a projektben való részvételünknek.

 

Romanek Etelke és Szabó Eugen

 

A délutáni program a Duna parton folytatódott, ahol a Párkányi Horgász Szövetség és a Gyermek Horgászok Köre voltak jelen.

 

A Duna menti öreg horgászok mindene a dunai dévérkeszeg

 

Farsky jenő a Párkányi Horgász Szövetség elnöke lelkesen beszél az idén 70 éves fennállását ünneplő egyesületről:   „Jelenleg 1200 taggal büszkélkedünk Párkány és környékéről, ebből több mint 100 gyerek 15 éves korig. Legtöbbször nem a Duna folyóvizében, de a holtágakban horgászunk, mert ott telepített halak is vannak. Régebben a Duna nagyon szennyezett volt, manapság viszont nagyon tiszta, mióta a Slovnaft nem szennyezi. Sajnos van már benne busa is. Ez azért nem kívánatos, mert kiszorítja az őshonos halfajtákat. A Duna menti öreg horgászok mindene a dunai dévérkeszeg. Azért is sütjük ezt a rendezvényen. Kiállítást is hoztunk a 70. jubileumunk tiszteletére. Párkányt vagyis Kakatot egy 1072-ben keltezett okirat említi először mint a révészek és halászok faluját. Egy másik iraton 1268-ból az szerepel, hogy a garamszentbenedeki kolostor apátja Kakaton szerzett földjét a halászati joggal együtt Simon nyéki várjobbágynak adja. Tervbe van egy kiadvány a régi halászati technikákról, mert bizony már csak páran vagyunk, akik tudunk bánni például a keszegehálóval.”

 

Jókedvű horgászok : Farsky Jenő a Párkányi Horgász Szövetség elnöke és Nemes Zoltán főgazda

 

„Mi vagyunk a Gyermek Horgászok Köre. Mint polgári társulás 2011-ben alakultunk, de már 2003-tól létezünk. Célunk, hogy a gyermekeket elmozdítsuk a számítógépeik elől. Van, hogy nálam a kertben gyűlünk össze, van, hogy a vízparton. Készítünk és festünk súlyokat, úszókat,  gyakoroljuk a horog bedobását és hasonló praktikus dolgokat. Nincs is jobb mint a horgászat, hiszen ehhez sok minden hozzátársulhat, ha megyünk horgászni meg is fürödhetünk, az ebet is megsétáltathatjuk, ismerkedhetünk a természettel,  nézzük a gilisztákat. Úgy 10 – 11-en látogatják rendszeresen a kört, ami bizony elég sok egy emberre, hiszen a víz mellett még jobban oda kell figyelni a gyerkőcökre. Öttől tizenhét évig mozog a korhatár. Július 19-én indul hagyományos táborunk , ahol a kis tavakban horgászhatnak, egy nap fürdőbe megyünk, meglátogatnak a rendőrök, sütünk-főzünk a tábortűznél. A horgászat mellett megtanulnak együtt élni, egymásra figyelni, önállóbbak lesznek, és a bocsánat és a köszön szó is beépül a szótárukba” – mondta el Štefan Perutek a kör vezetője.

 

Štefan Perutek a kör néhány tagjával

 

A nap fotókiállítással, kerekasztal beszélgetésekkel, kapcsolatépítési workshoppal  folytatódott, az éjszaka folyamán pedig digitális palackpostával üzentek egymásnak a Duna jobb és bal partján állók. A rendezvények sora a mai napon is folytatódik.

 

Bokor Klára

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!