Egy rövid ünnepség keretében Óbáston átadták az Óbást–Pogányvár felújított tanösvényt, valamint a jelzett turistaösvényt, amely a község központjából indulva kapcsolódik a szigorúan védett Pogányvár mellett haladó turista útvonalra.
A kivitelezés költségeinek nagyobbik részét a Községfelújítási Programon (Program obnovy dediny) elnyert támogatás biztosította. A munkálatokban a Községi Hivatal, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulás munkatársai vettek részt.
A megjelenteket László Ildikó, Óbást polgármester asszonya köszöntötte, aki röviden összefoglalta a tanösvény megújításának részleteit is. A Cseres-Hegység Tájvédelmi Körzet nevében Eva Belanová igazgató asszony üdvözölte a jelenlévőket. A tanösvénnyel kapcsolatos geológiai és természeti tudnivalót Gaál Lajos barlangász, geológus és Balázs Csaba biológus foglalták össze, akik nem mellesleg aktívan részt vettek a tanösvény előkészítési munkálataiban is.
Jelen volt Jozef Klinda, környezetvédelmi szakértő, előadó is, akinek nevéhez fűződik a szlovákiai tájvédelmi körzetek megalapítás, az azzal összefüggő törvények előkészítése.Előadásában részletesen elemezte azokat a folyamatokat, amelyek Védett természeti, majd Nemzeti Természeti értékké nyilvánították.
A tanösvényen 7 információs tábla került elhelyezésre, melyek közül az első a községet, Óbástot, a 2. a falu határában található vulkáni kürtőbeomlást (Óbásti diatréma) és az itt fészkelő védett gyurgyalagot, a 3. a tájat és a mezőgazdasági termelés kihatásait, a 4. a terület növénytakaróját, az 5. az állatvilágot, a 6. a Pogányvár erdeit és a 7. magát a Pogányvárat mutatja be.
Pogányvár a régió legmagasabb védettségi fokozatba besorolt helyszíne, amely csak a kijelölt ösvényen látogatható.
A területen, Cseres-hegység középső részén kb. 5 millió évvel ezelőtt, a harmadidőszak végén kezdődött, amelynek következtében számos törmelékkúp, vulkáni kráter, lávafolyam és lávatakaró jött létre. A Pogányvár tűzhányója a hegység legrégebbi vulkánjai közé tartozik, korát 4,7 millió évben határozták meg.
A legnevesebb képződménye, az Ördög János-szikla közelében levő tűzhányóból egy kb. 600 x 900 méteres területet elfoglaló lávatakaró folyt ki, melynek vastagsága a 30 métert is elérte. A bazaltláva túlnyomó része észak felé nyomult. A Pogányvár körüli dombokat homokkövek építik fel, amelyek 20 millió évvel ezelőtt egy meleg és sekély tenger fenekén ülepedtek le.
A negyedidőszakban a Cseres-hegység területén az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok 300 méteres magasságba emelkedtek fel. Ennek hatására a Pogányvári bazaltfennsík peremrészein hasadékok jöttek létre, amelyek mentén a szélső kőtömbök elmozdultak és lecsúsztak a meredek lejtőn. Ezek szép sziklaalakzatokat képeznek, némelyikük szétesése, aprózódása után pedig kőtengerek maradtak fenn.
A hasadékokban gyakoriak a hasadékbarlangok, a kőtengerek bazalttömbjei között földalatti üregek is előfordulnak. A Pogányváron 31 bazaltbarlang ismer. Legjelentősebb közülük a 182 m hosszú Oszlopos-barlang, a Labirintus-barlang (151 m), a Cserepes-barlang (81 m) vagy a Sőregi-menedékbarlang (68,5 m). Több közülük denevéreknek és felszín alatti gerinctelen fajoknak ad életteret. A barlangokban talált régészeti leletekben is gazdagok, amelyek arra utalnak, hogy az ember más ősidők óta használta őket.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Balázs Csaba Cseres-hegység Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Eva Belanová Főoldal Gaál Lajos Jozef Klinda László Ildikó Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulás Óbást Óbásti diatréma Pogányvár
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.