Mária
  • HUF: 392.36
  • USD: 1.03
  • 21 °C
  • 33 °C

Hirdetés (X)

Események

A Füleki Vár és a Várhegy alatti folyosók varázslatos vonzásában

Sem az ötletadók, sem a szervezők nem számítottak arra, hogy a vízkereszt napjára beharangozott füleki várséta, s a „várhegy alatti rejtelmes folyosók” olyan szinten mozdítják meg a város, a közel és távoli környék érdeklődését, hogy kora délutánra megtelik a Várfelső utca, s mintegy 1200 ember várja, hogy megnyíljanak a füleki vár, illetve a közelmúltban kitisztított két pince bejáratai.

 

A fülekiek mellett sokan érkeztek Losoncról, Rimaszombatból, Salgótarjánból, Budapestről, az információim szerint még Kecskemétről is, beleértve a fotós, televíziós, rádiós riportereket.

 

Jobb oldalt: Titton Viktória. Felvétel: Puntigán József.

 

A füleki vár nagyon sok érdekes és sokak által látogatott rendezvénynek ad otthont, de ehhez hasonló érdeklődésre nem emlékszem. A szervezők sem… „A kollégákkal nagyon örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek, bár bevallom, hogy nem számítottunk ilyen nagy tömegre” – hangzott el többek között Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatójának üdvözletében.

 

Marián Mesiarik. Felvétel: Puntigán József.

 

A látogatók szabadon bejárhatták a várrom teljes területét. Sokakat vonzott a Bebek-torony kerengője, melyről a ködös idő ellenére is szép kilátás nyílik a városra, de a távolabbi tájra is ellátni. A fellegvárban forralt bor és tea várta a legkitartóbbakat, s természetes az előbbivel azonos élményű kilátás a környékre.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A látogatók nagyobbik részét elsősorban a két „titokzatos folyosó” érdekelte, melyeket Mesiarik Marian mutatott be. „Lehet hogy néhányuknak csalódást okozok, hogy ezek a fülekieknek ismert járatok nem a Gácsi vagy Somoskő várakba, vagy a vár titkos belső részeibe vezetnek. Az 1943-44-ben kiépített folyosók nagy valószínűséggel a 2. világháború ideje alatt a bombázások előli menedékhelyként, bombabiztos légvédelmi folyosókként szolgáltak a fülekieknek. Nem igényeltek építkezési anyagokat, a várdomb pedig nagy biztonságot nyújtott az ott-tartózkodóknak.”

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az évekig befalazott folyosókat Mesiarik Marian javaslatára a múlt év szeptemberében nyitották meg azzal a céllal, hogy azokat a nagyközönség számára is elérhetővé tegyék. Az mostani óriási érdeklődés egyértelműen mutatja mennyire szerencsés volt ez a gondolat.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A folyosók építéséről nagyon kevés adat maradt fent. A Füleki Vármúzeum munkatársai éppen ezért örömmel várnak minden olyan információt, amely segít felfedni azok titkait. A 2. világháború urán a helyi Kovosmalt nemzeti vállalat használta saját céljaira, pl. festékeket tároltak benne. Miután már nem volt szüksége rájuk szabadon hagyták, aminek egyik eredménye az lett, hogy a lakosok telehordták szeméttel és hulladékkal. Főleg ez volt az oka annak, hogy megvédésük érdekében befalazták őket. Az egyik pince 25, a másik 65 m hosszú. A folyosókat a Múzeumok Éjszakája keretében nyitják meg. Nemcsak hadtörténeti kiállítás (2. világháború) lesz benne, de a Fülekről elhurcolt zsidóknak is emléket állít majd.

 

Felvétel: Puntigán József.

A füleki várrom

 

A füleki várrom egyike a legrégebben felújítás alatt álló szlovákiai műemlékeknek. A vár 1682-es felrobbantása után a várrom hosszú ideig elhagyatott maradt. A lakosság elhordta a köveit, amit 1848-ban nem csak Petőfi Sándor észlelt és háborodott fel rajta. Már jóval korábban, egy 1722-ből származó feljegyzés is arra utal, hogy a lakosok „jól megmunkálható építkezési anyag lerakataként” tekintettek a várromra. A füleki ferences kolostort is ezekből a kövekből újították fel, de használták lakóházak építésére is. 1830-ban a Bebek-toronyban magtárat alakítottak ki.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Csak a 19. század második felében tudatosították, hogy a várrom ennél lényegesen nagyobb értéket képvisel. Tudományos kutatásának gondolatát már 1872-ben felvetette Henszlmann Imre, a Műemlékek Országos Bizottságának előadója. A Vallási és Közoktatási Minisztérium a várat 1889-ben történelmi jelentőségű emlékhelynek nevezte ki. Az időről időre leálló, majd megújuló felújítások gyakorlatilag 1893 óta tartanak. Akkor a losonci Bartholomeidesz Gyula vezetése alatt tíz év alatt konzerválták a vár falait.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A legjobb állapotban megmaradt részét a Bebek-bástyát 1906-ban kijavították, 1925-ben a helyi római katolikus templom felszentelésének 200. évfordulóján alkalmából megtartott búcsú részeként tetőzettel látták el. A várromot 1932 és 1938 között bezárták, belsejét kitisztították, majd megnyitották a közönség előtt.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Ebben az időszakban a vár túlsó, városi parkra néző oldalán a vársziklába 7 pincét, pontosabban jégvermet véstek ki, amelyekben a helyi kereskedők, főleg a mészárosok (Gadus jános, Kómár János, Zupko Miály, Gyetvai Ferenc, Héthy László, Gallo István) a tél végén a parki tóból kivágott jeget tárolták. A Várdomb alatt egyébként 14 pincéről vannak ismeretek.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

1948 májusában a Helyi Közigazgatási Bizottság 5/1948 számú határozata alapján korlátozták a vár látogatását, amelyet többek között azzal indokoltak, hogy a gyerekek felmásznak a vár falaira, ahonnan kövek hullnak le, s ezek veszélyeztetik a vár alatt járók testi épségét.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Bebek-tornyot a Nógrádi Múzeum 1972-ben tette rendbe Krúdy Gábor, a losonci Járási Műemlékvédelmi Hivatal irányításával. Legfelső részébe ekkor került az erkélyszerűen kialakított kilátó, a kerengő elődje.

 

Felvétel: Puntigán József.

Várséta

 

A várba a Várfelső utcából nyíló kapun lehet bejutni. A bejárattal ellentétes oldalon, a parkoló mellett áll az egykori erődített városfal utolsó maradványa, egy kör alakú, bástyaszerű építmény.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A vár(rom) bejárathoz egy enyhén emelkedő sétány vezet. Jobb oldalon az Alsó Várudvarba léphetünk be, az Ágyúbástya előtt balra kanyarodva jutunk el a tényleges bejárathoz.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A kapun átlépve bal oldalon a Bebek-bástyába juthatunk, annak öt szintes kiállító termeibe. Jobb oldalon pedig lemehetünk az alig észrevehető, részben felújított Kazamata termeibe.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Középvár vastag falai mentén kialakított sétányon a Perényi-bástyához jutunk. Innen egy éles kanyart téve pedig a középső várudvarba, ahol a vár kútját, a ciszternát és a vár vízelvezető csatornáit lehet megtekinteni. Ez egykor a vár területén a szikla felületéről lecsorgó esővizet gyűjtötte össze.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Bebek-toronynál (melynek innen is nyílik ki- és bejárata) élesen jobbra kanyarodva, egy meredekebb lépcsősoron és sétányon keresztül jutunk fel a Fellegvár területére. Itt tekinthetjük meg a részben helyreállított Palota Kerektornyot valamint a Őrtoronyt (Öregtoronyt). A vár legfelső várudvarába lépcsőkön felkapaszkodva jutunk el. Remek kilátás nyílik a városra és környékére. Jó idő esetében a környékbeli települések, és a Somoskői várrom is látható innen.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket