László
  • HUF: 346.03
  • USD: 1.18
  • 23 °C
  • 34 °C
Események

Évértékelés a Csemadok Füleki Alapszervezetében

Gazdag tevékenységről adott számot a Csemadok Füleki Alapszervezete az idei évzáró közgyűlésén. A hangulatos, kulturális programmal színesített programot Eibner Róbert, a szervezet alelnöke vezette, az elnöki beszámolót Szvorák Zsuzsanna, az alapszervezet elnöke tartotta meg.

 

Büszkék lehetünk arra, hogy ilyen gazdag programmal kedveskedtünk  a füleki és környékbeli lakosoknak.”

Hirdetés(x)

 

– mondotta többek között.

 

Hagyománnyá vált, hogy az év a Magyar Kultúra Napja megemlékezésről szólt, melyet a füleki Városi Kulturális Központtal együtt rendeztek meg. Vendége az Ifjú Szívek Táncegyüttes volt, s ezen adták át a Nógrád Közművelődéséért Díjakat is. Akkor sajnálatosan kevesen jelentek meg a rendezvényen, az idén már sokkal többen.

 

Szvorák Zsuzsanna. Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

 

Az ünnepi műsorok  sorát, ugyancsak hagyományosan a március Idusa alkalmából tartott megemlékezés nyitotta meg. Telt ház előtt, a Pásztóról érkezett vendégek jelenlétében. A Magyar Költészet Napját a tereken versmondásokkal valamint Bandor Éva és Olasz István Szerelem+ez c. színházi előadásával ünnepelték. A sort október 6-án az Aradi vértanúk megemlékezés zárta, melyet a szervezet évek óta a Koháry klubbal együtt szervez meg.

 

Kiemelt sikereket  értek el a Csemadok alapszervezet által is támogatott csoportok (Apropó Kisszínpad, Zsibongó Kisszínpad). Ebben az évben minden lehető díjat megnyertek Szlovákiában.

 

A Zsibongó Dunaszerdahelyen a Gyémánt-díjat érdemelte ki. Hozzátéve, s nem is kis büszkeséggel, hogy a másik Gyémánt-díjat (amit még soha nem adtak ki) a füleki származású, Komáromban élő Laboda Róbert csoportja kapta meg.  A fülekpüspökiek pedig aranysávot kaptak. Az Apropó színpad a Jókai Napokon kapott nívódíjat.

 

Szvorák Zsuzsanna

 

A Palóc Napok alatt megtartott ünnepségen a polgármester díját a – a Csemadok Alapszervezet mellett tevékenykedő Zsibongó Kisszínpad kapta meg. S hogy teljes legyen a sor, novemberben, a Szepsi Színházi fesztiválon a fődíjat az Apropó Kisszínpad érdemelte ki. Részt vett  rajta a füleki Zsákszínház is.

 

Az Apropó  Kisszínpad júliusban  meghívást kapott és fellépett a Gombaszögi táborban, ahová mellettük  egy busznyi fiatal is elutazott. A Zsibongó a Zselízi Népművészeti Fesztiválon mutathatta meg a tudását. A két csoport fellépett az Őszi színházi napok kéthónapos rendezvény-sorozatában is.

„Nagy boldogság … a város és a környéke is büszke lehet arra, hogy ilyen tehetséges csoportjai vannak ” – mondta ezzel kapcsolatban Szvorák Zsuzsanna.

 

Eibner Róbert

 

Emlékezetes maradt az augusztusi VárLak Fesztivál, melyen a füleki Ifjúsági Csoport előadása mellett két helyszínen gyermekprogramok, íjásztatás, játékok várták az érdeklődőket. Mint az elhangzott, nagyon sok család érkezett a rendezvényre, ami egyértelműen azt jelzi, hogy nagy szükség van olyan rendezvényekre, ahol a generációk együtt vesznek részt.  A fülekiek aktívan részt vettek a fülekpüspöki Szt. István szobor (Katona István alkotása) felavatásán is.

 

Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

 

Az egyéb programok mellett a szervezet legjelentősebb eseménye a Magyar Ház felújítása volt. A ház 2011-ben nyitotta meg kapuit, az akkori polgármester megjegyezte, hogy „helynek kicsi, de fenntartásnak nagy”. Tényleg kicsi és tényleg drága – hangzott el.

 

A szervezet 2001-ben és 2003-ban kapott nagyobb pénzcsomagot a szervezet munkájára, valamint 2017-ben. A budapesti  Emberi Erőforrások  Minisztériuma 9 millió Ft-tal támogatta a Felvidék legaktívabb házának, a Füleki Magyar Háznak a felújítását. Ehhez Fülek városa 1000 EUR-val járult hozzá. A ház új külsőt kapott, beleértve a hőszigetelést. Le lett cserélve az összes fűtőtest,  a szobákat is rendbe tették. Két szobát berendeztek, ennek eredményeként ki tudják elégíteni az ideérkezők igényeit.

 

Az évet az adventi és karácsonyi műsorsorozat zárta. A Füleki Gimnázium előtti téren kapott helyet az óriási városi ádventi koszorú és betlehem. A karácsonyig terjedő időszakban minden vasárnap egy-egy gyertya gyulladt fel, melyet helyi csoportok (Broslevél együttes, Melódia Női kar, Pro Kultúra Férfikar, Matica slovenská helyi szervezete) műsora tett emlékezetessé.

 

Az ünnepi műsorokból nem maradt el az Örvendezzünk Ünnepváró Fesztivál, mely új helyen, új köntösben Szvorák Zsuzsanna rendezésében a Füleki Gimnáziumban valósult meg. Ezen bemutatkozott a  MESEFIGURÁK bábcsoport is, amelyet a Csemadok támogatásával indított útjára Gyetvai Viktória és Bódi Andrea.

 

Galcsík Károly, a Csemadok losonci Területi Választmányának titkára hozzászólásában azt fejezte ki, hogy a Felvidéki magyarság büszke azokra a szervezetekre, beleértve a fülekit is, akik tényleg, szó szerint áldozatos munkával tevékenységet folytatnak a felvidéki magyarság kultúráját, közéletét, azonosságtudatát erősítve.

 

Galcsik Károly. Forrás: Csemadok füleki Alapszervezete.

 

Ez a tevékenység mesze felülmúlja azokat az igényeket, melyeket 70 évvel ezelőtt az előző generáció elindított. Merőben más körülmények között kell dolgozni, megnőttek az igények. Csak az tudja ezt, aki naponta csinálja, hogy micsoda feladatokkal kell megküzdenie a vezetőknek, az irányító embereknek.

 

Meg kockáztatni, hogy a Csemadok egyfajta önkormányzati, autonóm rendszerben működik, hiszen az 50 ezres taglétszámmal a hátunk mögött Szlovákiában az egyik legnagyobb olyan szervezet, amelyik rendszeres munkát folytat … azt is meg merem kockáztatni, hogy eddig sajnálatos módon Szlovákiában nem akadt olyan kormányzati tényező, akik felfigyeltek volna azokra a civil szerveződésekre, akik akár már intézményesített formában is végzik azt a feladatot, amit egy társadalomban egy civil szerveződés végez és jelen pillanatban még mindig méltatlan helyet kap a Csemadok ebben a rendszerben.

 

Elmondta azt is, hogy jelenleg 13 olyan szervezet van a losonci járásban, amely értékel, tervez, beszámol, programokat, ötleteket valósít meg és vannak olyan községek is, ahol megújul a szervezet.

 

Azért is jó folyamat ez, mert látják, hogy erősítjük egymást. Tehát ha látják, hogy Füleken eredményes munka van, akkor próbálkoznak, és egy közös családi program jön ki belőle.

 

Agócs Attila. Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

 

Agócs Attila, Fülek város polgármestere kifejezte azon örömét, hogy depolitizálódott a kisebbségi kultúra, s van remény arra, hogy az újfajta önkormányzati alapon felálló kuratóriumi rendszer nagyobb teret ad majd mindenkinek. Ezt jelzi, hogy a kuratóriumokban helyet kapott Hornyák István, a Csemadok részéről illetve a közép-keleti régiónak is van képviselője Zsélyi Katalin személyében.

 

Megvolt a veszélye annak, hogy a nyugat-szlovákiai tömbmagyarság nem juttat be oda palócföldieket, ungvidékieket, bodrogközieket.

 

Egy tervezett előadás kapcsán szó esett a Barantásokról is. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy a szevezet(ek) azokra a hagyományokra próbáljanak összpontosítani, amelyek reálisak.

 

Nem vagyunk rászorulva olyan kitalált, illuzorikus, hipotetikus hagyományokra, mint a Baranta. Amíg a gyerekeink az iskoláinkban nem ismerik Bacskai Béla művészetét, Mocsáry hagyatékát, az áttört palóc faragást, a  környékbeli palóc falvak bezes főkötőit, addig nem vagyok biztos abban, hogy ilyen ősi illúziókba kell belemennünk (…). Amikor lehet, a reális hagyományokra fókuszáljunk, van érték, fel van tárva, azt kell megmutatni.

 

Polgármesterként nagyon örült annak, hogy a szervezet ilyen gazdag tevékenységet folytat, és

 

tényleg megdöbbentő, hogy ilyen kevés pénzből ilyen sokat tud csinálni. Nagyon fontosnak látom azt az integráló szerepet, amit a teljes magyar kulturális térfélen betölt Füleken is a Csemadok és külön öröm, hogy a Városi Művelődési Központtal is megtaláljuk a közös rendezvényeket, amik a teljes városi kulturális teret gazdagítják. Legyen az a közösen megszervezett Magyar Kultúra Napja, a közös ádventi koszorú. Azt is nagyon fontos gesztusnak látom, hogy a szlovákság felé is van egy nyitás, hiszen a két ház a Csemadok és Matica párhuzamosan működik… ezt próbáljuk a javakkal valamilyen szinten honorálni, elismerni. Legyen az a szimbolikus javak terén a Zsibongó díjazása, vagy az az anyagi támogatás, amit minden évben oda tudunk adni. (…) Tudom, hogy ezek nem hatalmas összegek, de azért úgy gondolom, hogy 1-3 ezer euró is segít, ezt garantálni tudjuk a jövőben is.” – mondta

 

Nôta Gabriella. Forrás: Csemadok füleki Alapszervezete.

 

Az alapszervezet egyik legismertebb rendezvénye a Ringató és Cseperedő, melyekről annak vezetője, Nôta Gabriella számolt be.

 

A Ringató foglalkozás  Magyarországról indult, alapítója  Dr. Gállné Gróh Ilona a Kodály elvek és Kodály Zoltán  tanítványa Forrai Katalin működése nyomán alakult ki. Sok-sok évvel ezelőtt a Csemadok füleki Alapszervezete hozta el a városba.

 

„A Cseperedő program Berki Angelika vezetésével 2014-ben a jött létre, aki a Felvidéken működő Ringató foglalkozásokat felölelte és azokat kicsit kiszélesítette”. A Ringató a 0-3 éves korosztály programja. Emellett az idei évtől működik az óvodák zenei programja is, melynek célja, hogy az óvoda előtt álló gyerekek bejöjjenek az óvodába és ott együtt játszanak, énekeljenek, kicsit megkönnyítve a beilleszkedésüket az óvodába.

 

A harmadik program a Szülők Iskolája, ahová szakembereket hívnak előadásokat tartani a szülőknek, ahol azok  meg tudják mondani, osztani a problémáikat, kérdéseiket. A Ringató minden szerdán, az óvodai programok csütörtökön délután a füleki Štúr utcai óvodában, a Szülők Iskoláját a Magyar Házban rendezik meg havi rendszerességgel.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket