Krisztus húsvéti misztériumának szeretetét ünnepli az Egyház – Fókuszban a Jézus Szíve-tisztelet

A keresztények a pünkösd utáni második vasárnapot követő pénteket Jézus szíve tiszteletére ünnepnapként tartják számon. Krisztus egykor a vizitációs nővérként ismert Alacoque Szent Margittól azt kérte, hogy az említett nap legyen az ő szívének szentelve.

Az írások szerint Jézus a következő ígéretet tette: „Azoknak a nevei, akik az én isteni szívemet tisztelik és ezt az ájtatosságot az emberek között terjesztik, legyenek szívembe írva és én sohasem akarom onnan kitörölni azokat.”

Az idén június 8-ra eső főünnep tárgya a Szentírásba foglaltak szerint az Isten egyszülött fiának átdöfött szíve a megváltó szeretet jelképé vált. Valójában az istenembert ünnepli az egyház, méghozzá a szíve szeretetének kifejezése szemszögéből.

1765-ben XIII. Kelemen pápa nyilvánította Krisztus kinyilatkoztatása szerint ezt a napot jeles nappá. 91 évvel később IX. Pius pápa az ünneplést az egész egyházra kiterjesztette. Azzal a céllal, hogy a XIX. században megjelent vallási hanyatlás és eltávolodás ellen gyógyír legyen, ami egészen a mai napig tart. Ilyenkor fokozódik a lelkesedés.

A hívek szentmisén vesznek részt, valamint szentáldozáshoz járulnak. A mozgó ünnepként ismert Jézus Szíve ünnepre leggyakrabban júniusban kerül sor, így az egyházban a legszentebb Szív tisztelete céljából litániákat imádkoznak.

Nyitókép: livingdisciple.com

Felhasznált források: katolikus.hu/magyarkurir.hu/Éneklő Egyház