Orsolya
  • HUF: 362.25
  • USD: 1.16
  • 10 °C
  • 16 °C

Hirdetés (X)

Események

Ősök Sarja Ünnepén a Völgyben, hatodszor – Képriport

Hagyományos időpontban, hatodik alkalommal rendezték meg az Ősök Sarja ünnepét, a Gömörpéterfala melletti Almáspusztán lévő völgyben. A rendezvény a megszokott szerkezete mellett több változást is magával hozott.

 

Az elmúlt évtől a Baranta Völgyből egyszerűen csak Völgy, a rendezvény fő szervezője pedig a Medvesalja Polgári Társulás lett. A szervezők igényes programot állítottak össze, melyben kiemelt szerepet kapott a szablyavívás és nagyobb teret és helyet kaptak a régió csoportjai és szólistái.

 

Mede Ferenc

 

A rendezvény látogatottsága viszont elmaradt az előző évektől. E tekintetben elsősorban az elmúlt évben felszínre tört ellentétek, viták, a Felföldi Baranta Szövetség és Kopecsni Gábor elköltözése éreztette a hatását.  Nem  kevesen vannak olyanok,  akik úgy érzik, ez a Völgy már nem az a Baranta Völgy, s ezért nem jöttek el. Minden bizonnyal el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy rendeződjenek a viták következményei, s a most otthon maradók ráérezzenek arra, hogy az érték akkor is érték, ha más háttérrel, más formában van átnyújtva.

 

Simonics Tímea, műsorvezető

 

A Völgy több pozitív változáson ment keresztül. Folyamatosan zajlanak benne a programok, igényes előadások, melyekről Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke, s nem mellékesen a Völgy megálmodója, fenntartója  a köszöntőjében is szólt.

 

 

… amellett, hogy itt a Völgyben futnak az előadásaink, aktuálpolitikai, őstörténeti, régészeti, akár az elmúlt száz évvel összefüggésben is, melyeken olyan információkkal lehetnek műveltebbek, hiszen az előadóink hordozzák a magyar szerves műveltség csíráját, vagy akár ilyen ünnepségeken, mint ez .. és  e mentén hangsúlyoznám azt ki, hogy az itt megjelent hagyományőrző, vagy inkább hagyományélők, akár a huszárokról, akár az íjászokról legyen szó, mind,  mind valamilyen őrzők is egyben.

 

Őrzik azt, ami az örökségük, vigyáznak rá és meg is élik. Ez éven a hagyományőrzők bemutatói mellett mi a magunk, ill. a magam részéről annyit tudtam ehhez hozzátenni, hogy a Kövér Gyurka barátommal készítettünk egy szobrot, amely a könyvtárépület előtt látható és sokan megkérdezték, hogy ez vajon ki. Ez  a szobor a rajta élő jelképekkel, motívumokkal kezdve a székelykapus védő mintázattól a történelmünkben egészen vissza az asszír időkig különféle egymással összhangban lévő őrző motívumokat tartalmaz.

 

Erre a szoborra azt mondjuk, hogy ez az őrzőszobor és úgy éreztem,, hogy nekünk is magyaroknak a műveltségünk tekintetében, annak a tekintetében, amit is művelünk akár szellemi, akár testi vonatkozásban szükség van egy ilyen jelképes őrzőre is. … Figyeljenek, figyeljék a részleteket , nagyon sok múlik a részleteken. A mai világ nagyon, nagyon csak felszín, s ezáltal nagyon felszínes. Nézzék a ruhák, a mozdulatok részleteit , az előadásban a sorközöket. Figyeljük azt is, amit nem mondunk ki, de ott van.  Mert ott van a csírája, a magja annak, amitől emberek leszünk, amitől magyarok leszünk.”

 

Az őrzőszobor

 

A kétnapos rendezvényt egy új szobor átadásával, a „Az Élet vize, s egyben a Völgy őrzőjének vigyázó tekintetével indítottuk“. A szimbólumokkal ellátott szobor Kövér György (Gidófalva) alkotása, melynek tekintete ezentúl valamennyi, a Völgybe érkező látogatót fogadja majd.

 

 

A programok több helyszínen, a színpadon, a mellette lévő szabad téren, az előadóteremben, a földházban, egy előadói sátorban, a játszótéren és a SZER dombon zajlottak. Nem hiányoztak a kézművesek, az árusok sem, akiknél valóban szép és értékes tárgyakat lehetett megtekintetni és emlékként elvinni.

 

 

 

A kísérő programok között volt játszótér, lehetett lovagolni, csodálni Kosec Andrea ajnácskői kovácsmester munkáját, volt könyvbemutató és könyvvásár,  csontkovácsolás (Péntek Gábor) és számmisztikus lélekgenetika (Sipos Veronika), a helyszín különböző pontjain számos alkalommal volt hallható és látható Kováts Marcell, népzenész.

 

Magtamás Csilla

 

A műsort mindkét nap két fiatal tehetséges leány nyitotta meg. Magtamás Csilla a füleki nyolcosztályos gimnázium tanulója, a „Hallottad-e már hírét“ regionális népdalverseny négyszeres aranysávosa Medvesaljai népdalokat énekelt. Az ajnácskői Chovan Lilla, gitáros a Gömöralmágyi Alapiskola tanulója. Tehetségére már óvodás korában felfigyeltek. Szűkebb közege a „palócok gyöngye“ jelzővel illette meg.

 

Chovan Lilla

 

A teljesség igénye nélkül szemezgetve a rendezvény kulturális programjaiban bemutatkozott a feledi Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes, amely 2001 szeptemberében alakult meg. Legfőbb feladatuknak a gyermekek népi hagyományokkal, néptánccal, mondókákkal, népdalokkal, népi mesterségekkel történő megismerését tartják. A losonci Folk Lc családi zenekar a magyar népzene autentikus világát próbálta közvetítetni. Kíséretükben volt hallható Fekete Emma, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulója, népdalénekes.

 

Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes

 

A 2016-ban megalakult füleki Mese Figurák Csoport, Figura bábszínház a (mese)sátorban fogadta a gyerekeket, ahol a két tagja, Bódi Andrea és Gyetvai Viktória  interaktív mesékkel hódította meg a gyermekszíveket.

 

 

A hagyományőrző csoportok közül a 2012-ben Magyar Szablyavívó Iskola mutatkozott be, amely több iskolát tart fenn, ahol a Magyar Szablya használatát tanítja. A tervek szerint a közeljövőben Völgyben is megnyílik egy iskolájuk.

 

 

A  Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület 2015-ben alakult. Tagjai már jóval előbb, 2006 óta vesznek részt a hagyományőrzésben. Az egyesület A 8. Coburgi huszárezred hagyományainak ápolója. A csoport minőségét mutatja, 2017-ben részt vehettek a Nemzeti Vágtán, a 100 huszár karuszelben és a fáklyás felvonulásban, valamint a vágta előfutamainak felvezetésében.

 

 

A Borsodi Huszárbandérium nem először vett részt a rendezvényen. 1997-ben alakultak a „Mert tűzben, vérben, virtusban égve, ezer csatából egyenest az égbe száguldott egykor a magyar huszár“ gondolat jegyében. Tagjai a huszárság hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását vállalták fel. Egyenruhájuk és fegyverzetük a császári és királyi 3. Estei Ferdinánd Huszárezred viselete alapján készült.

 

 

 

A füleki Szarvasűzők, történelmi íjászcsoport 2002-től dolgozik. 2008-ban Nomád néven alakítottak polgári Társulást. Bemutatóikon az ősmagyar törzsek életét idézik fel, kiemelt hangsúlyt helyezve az íj használatára, megmutatva, hogy lehet azt a földről és lóhátról használni, álló és mozgó célokra lőni.

 

 

Egyénileg érkezett Dr. Hidán Csaba, Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, régész, történész, harcművész oktató, az aranyszablya Történelmi Vívóiskola oktatója. 27 éve foglalkozik a nomád magyar harcmodorral és harcművészettel, gyakorlati bemutatókkal színesített előadásában ebből adott ízelítőt.

 

 

Az előadók közül Zetényi Csukás László búvároktató a rövid életet megélt Szent István csatahajóról, annak tragédiájáról és megtalálásáról tartott előadást.

 

Visszajátszuk a történelmet: Az S.M.S. „Szent István“ kálváriája

 

1994 szeptemberében egy osztrák-német expedíciós csapat tagjaként hat alkalommal merült le a hajóhoz, hogy feltárja annak titkait.

 

Historica. Felvétel: Kovács Roman.

 

Az ugyancsak hagyományosnak mondható szombati koncert főszereplője a Historica zenekar volt. A csoport 2001 novemberben kezdett formálódni, 2010-ben vette fel a nevét. Saját dalaikat játsszák, melyekben a magyar történelem eseményeit dolgozzák fel.

 

 

 

A programot az idén  SZERtartás zárta, mely ezúttal a tűzugrás hagyományát újította meg Bernád Ilona szülésznő, természetgyógyász, néprajzos, szakíró közreműködésével. Erdélyben, Kis-Küküllő mentén született, ahol a a családjában ismerkedett meg a népi orvoslással, melyet azután több mint 50 ország magyar közösségében, rokon népeknél  kutatott.

 

 

A tűzugrás hagyományairól írta:

 

Kétezerben Zoboralján, Zsérén gyűjtöttem az életet tovább vivő, szerelemvarázsló, párosító, gyermekhalált gyógyító, egészségvarázsló, a gyógynövények erejét fokozó, és határóvó SZER-tartást! Június 21-én, az év leghosszabb napján, a csillagászati nyár kezdetén a faluközösség összegyűlt és egész nap ünnepeltek. A lányokat, fiúkat, akik egymással rokonszenveztek, vagy akik már egymást szerették, összeénekelték.

 

 

Naphoz kapcsolódó, valamint a Magyar Ilona és a Vetekedik velem háromféle virág című énekeket dalolták. Szent János és/vagy Szent Iván napi tűznek is nevezik.

Sok népi gyakorlatunk van a 4 természeti elemmel és a világfával, köztük a tűzzel is, ezt szeretnénk szakralitásunkba, szellemiségünkbe, mindennapi életünkbe visszahozni. Gondoljunk, a szerelem, a szeretet, a család, a gyermek létrehozásában arra is, hogy ősiségünkben háztűznézni mentek, amikor feleséget kerestek, majd azt mondták a házasulandókra, hogy ez az első tisztességes napjuk. Ipolyi Arnold püspök (Magyar mythologia) szerint ez a tűztevésből ered, mert amikor vitték a menyasszonyt jövendő otthonába, akkor a szekérről szalmát hullattak folyamatosan, s azt gyújtogatták“.

 

 

A fellángoló tűzből lett parázshalom mellett ezt ismertette a jelenlévőkkel, ahol a hagyományok felelevenítése (a megfüstölt gyógynövények, a cseresznyeszemek, a víz),  a tényleges kívánságokhoz köthető  tűzugrás mellett, hallható volt Kováts Marcell népzenész játéka,  Magtamás Csilla éneke és ősi dobok mellett ősi magyar dallamok is.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket