Az idén 14. alkalommal rendezték meg Füleken a Táncszínházi Műhelyt. A késő esti és a hétköznapi időpont ellenére megtelt a Füleki vár udvarán felállított színpad nézőtere, az eseménynem az időjárás is kedvezett. Nem esett az eső, sőt kimondottan kellemes idő volt. Az előző évekhez hasonlóan idén is volt ok a tapsra, a szervezők, a rendező, a koreográfusok, a műszaki stáb s nem utolsó sorban az ifjú táncosok ezúttal is kiváló munkát végeztek. A látvány önmagáért beszélt!

 

A stáb…

 

Jobbra: Vladimír Sadílek

 

Az idei darab alapját Samo Chalupka szlovák író, költő Turčin Poničán c. verse adta, amely a török megszállás mondhatni tipikus emberi sorsát mutatja be, kicsit hazafias szellemben. Fülek 40 évig volt török megszállás alatt, felszabadulása után néhány évtizeddel egy újabb, Thököly Imre támogatásával indított támadás megpecsételte a vár sorsát, felrobbantották.

 

 hirdetes_810x300  

Fülek és környéke lakosainak így bőségesen kijutott a „török áldásból”, sokan közülük bizony megtapasztalták azt, hogy mit, milyen érzést jelenthetett a családnak, s elsősorban az anyának, ha  a fiúgyermekeit janicsárnak nevelték fel. A bemutató prózai részében a nézők ezen időszak füleki történetével is megismerkedhettek

 

Próbán.

 

Próbán.

 

Eligazítás.

 

A bemutató gerincét adó táncos részében füleki és rimaszombati fiatalok szerepeltek. A táncok koreográfiáját a rimaszombati Művészeti Alapiskola tanárai, Júlia Dobrocká és Gazda Gabriella készítették el, akik maguk is táncoltak. A történet  prózai része, a vers és a z egykori történelmet idéző gondoltok kísérő háttérjátékként jelentek meg, azt az ország különböző pontjairól érkezett profi és félprofi színészek adták elő.

 

Marian Lacko

 

Az alkotói folyamatot Vlado Sadílek, losonci származású, magyar színházi körökben is ismert Pozsonyban élő színházi rendező irányította, aki egyben a forgatókönyvet is írta.

 

 

A színpadi látványterv, a díszlettervezés gerincét Marian Lacko, a rimaszombati Művészeti Alapiskola igazgatója készítette elő, aki az iskolában rendezőként, gitáros énekesként is működik. Ebbéli tehetségét a színpadon is megcsillogtatta. Mellette az iskola tanárnője Jana Dobrocká is színpadra lépett, a témához illő népdalokat énekelt saját harmonikajátékkal kísérve. Harmadik zenészként Agócs Sándor sávolyi zenészt, a tárogató mesterét kell említeni, aki hangszerével ezúttal is elvarázsolta a nézőket.

 

 

A jelmezeket a Prágából érkezett Hana Orságová készítette el, aki egyik elindítója, 10 éven keresztül mindenese volt a Morvaországban rendezett színházi műhelynek. Jelmeztervezőként hű maradt hozzá azután is, a fellépők ruhái párhuzamosan a táncpróbákkal  a Fülekre kihelyezett „varrodájában”  készültek el testre szabva. A fellépőknek így arra is alkalmuk volt, hogy megismerjék a jelmezkészítés kulisszatitkait.

 

Agócs Sándor

 

 

A szereplőknek, a próbáknak  a Csemadok Füleki Alapszerveztet által működtetett Magyar Ház, a Füleki Vármúzeum és az Iskolai utcai Alapiskola tornaterme adott otthont. A színpadot és a hangosítást  bátkai  szakemberek (Simon Béla és fiai)  valamint a füleki Pavel Krpeľan, a webes megjelenést, a bemutató élő közvetítését a rimaszombati Rimava TV munkatársai, Slavoj Santa Hruška és Braňo Bakša biztosították.

 

 

A bemutató előtti műsorban a rimaszombati Havran Színház (Az ostoba Kubo), a füleki Jánošík Folklór Együttes és rimaszombati JUGA duo táncosai (Sangre Joa koreográfiával) mutatkoztak be.

 

Jana Dobrocká

 

Želmíra Mišová

 

A darab színrevitelét helyi és régióbeli vállalkozók mellett Fülek városa, a Füleki Vármúzeum, a Csemadok Füleki Alapszervezete, a Matica Slovenská Füleki Alapszervezete és a Művészetek Támogatásáért Alap (Fond na podporu umenia) támogatta.

 

 

 

A Színházi Táncműhely 14 éves múltra tekint vissza. Az elsőt 2001-ben a morvaországi Prostějov – Moravský Krumlov kastélyában rendezték meg, amely 10 évig adott otthont színházi találkozónak. Mint azt Marian Lacko a mostani bemutató bevezetésében elmondta, az otani találkozóknak az egyik főszervező elhunyta vetett véget. Ezt követően néhány éves szünet után talált új otthonára Füleken, ahol 2014-ben rendezték meg először, amikor is Alekszandr Szergejevics Puskin Cigányok c. balladáját vitték színpadra Vladimír Sadílek rendező irányítása alatt.

 

 

 

A Füleki helyszínmegy tárgyalássorozat eredménye volt, a Fülekiek egy nyugat szlovákia helyszínnel szemben „győzedelmeskedtek”. Mint azt Marian Lacko hangsúlyozta jelentős szerepet játszott, hogy a füleki vár, annak környezete sok tekintetben hasonló volt a morvaországi helyszínhez, de az is, hogya  város és szervezetei is támogatták a színházi műhely megrendezését. „ … gyertek, próbáljátok meg …“ – mondták akkor az utóbbiak.

 

 

 

 Az akkori bemutató a Visegrádi Alap, valamint a cseh Nadace život umělce Alapítvány (A Művészélet Alapítvány) támogatásával valósult meg. Fő szervezői az ostravai (Csehország) (Artové sdružení Cylindr), a lengyelországi Stowarzyszenie Teatr Formy (Cylindr Művészeti Társaság), a rimaszombati Művészeti Alapiskola, helyi társszervezői pedig a Füleki Vármúzeum, Fülek Városa,  a Csemadok Füleki Alapszervezete és a Matica slovenská Füleki Háza voltak.

 

 

A Színházi Táncműhely szervezői közül azóta ugyan elmaradtak a cseh és lengyel szervezetek, de annak magja maradt és bővült. Ennek köszönhető, hogy azóta júliusban Füleken, a várban csaknem két hét a színház jegyében zajlik, s az egy látványos, most már élő közvetítésben  is látható látványos bemutatóval zárult.

 

 

Puntigán József

Képek: A szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!