Gótikus út – konferencia a középkori emlékhelyekről

A rozsnyói székhelyű Gótikus út Polgári Társulás harmadik alkalommal rendezett konferenciát a számos értéket magukban rejtő Gótikus út gömöri templomairól, falfestményeiről és egyéb érdekességeiről. A Gótikus út Szlovákia első kulturális-ismeretterjesztő 276 km hosszú útvonala, amely 33 gömöri és szepességi települést foglal magába, értékei 270 tájékoztató táblával vannak ellátva. Négy körút alkotja: I. szepességi-gömöri, II. szepességi-tátrai, III. szepesi-pieniny, IV. gömöri-római.

A Szlovák Kulturális Minisztérium által támogatott rendezvénynek egy „elméleti“ és „egy gyakorlati“ része volt. Első napján 12 szakmai előadást hallhattak a résztvevők, a második napon pedig részben az előadásokhoz is kötődő 6 település templomaival ismerkedtek meg. A Polgári Társulás tagjai a harmadik napon a „Nyitva van a gótikus út” tanulmányúton további hat települést és egyébként nehezen megtekinthető templomát mutatta be.

A rendezvényt nyitó konferenciának a rozsnyói Városháza adott otthon, amelyre szinte az ország minden részéről érkeztek résztvevők. A jelenlévőket a város polgármestere, Pavol Burdiga is üdvözölte.

   

„Azon igyekszünk, hogy a legújabb kutatások eredményei kerüljenek bemutatásra. Az a szándékunk, hogy mindaz, amit a terepen vagy a különböző régészeti feltárások alkalmával felkutattak, a nyilvánosság elé kerüljön. Hogy azokkal a további szakemberek is dolgozni tudjanak. Éppen azt tartjuk nagyon fontosnak, hogy az új s újonnan felfedezett ismeretek a szakemberek és a laikus közönség mind szélesebb  köre részére elérhetővé váljanak. .. Azokat az előadásokat választottam ki, melyek érdekesnek tűntek a számomra.

Olyan témacsomagot igyekeztem összeállítani, amelyben a kutatási tevékenység széles választéka képviselteti magát, tehát a régészek, a emlékhelyek kutatói, a restaurátorok. Fontos, hogy az emberek elkezdjenek interdiszciplináris szinten kezdjenek gondolkozni. Ez szerintem a mai időkben nagyon fontos. Természetesen hogy szükséges a specializáció, de konferenciáknak éppen olyat helyszíneket kell biztosítaniuk, ahol az egyes specializációk között beszélgetés alakul ki. Helyet, ahol átkötődnek az egyes szakterületek“

– nyilatkozta a konferenciáról és céljairól Michaela Kalinová, konferencia szakmai részének előkészítője, a pozsonyi Műemlékvédlmi Hivatal  munkatársa.

Az előadássorozatot Alexander Botoš, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársának és Maxim Mordovin, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusának előadása nyitotta meg, akik a gombaszegi Pálos kolostor régészeti feltárását ismertették. Ezt először a közelmúltban lezajlott Gombaszögi Táborban láthatta a nagyközönség. Nem véletlenül, hiszen a feltárás műszaki és  anyagi hátterét a tábort is szervező Sine Metu Polgári Társulás biztosította. Az ásatásokat Alexander Botoš vezette, a feltárásban a Maxim Mordovin vezetésével a budapesti ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói, valamint Szakálos Éva, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum művészettörténésze vettek részt.

Tomáš Kowalski, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa történelmi áttekintést adott a középkori falfestészet kutatásának 1950 utáni csehszlovákiai, valamint szlovákiai történetéről és kutatóiról. Beleértve néhány határon túli (Magyarország, Ausztria) munkát is.

Anabelle Križnar Szlovéniából érkezett, s angol nyelven tartotta meg előadását, melyben a 1400 körüli időszak falfestészetének festékanyagait és festéstechnikai módszereit mutatta be, benne kiemelten a Szlovákia helyszíneken szerzett ismereteket. Maga a kutatás ettől szélesebb körű volt, magában foglalt ausztriai, magyarországi, észak horvátországi helyszíneket is, melyeket észak-déli irányban távolsági útvonalak kötöttek össze.

Ez lehetővé tette az alapanyagok és technikák összehasonlítását is. Szlovákiából Százd (Sazdice), Pónyik (Poniky), Nemesludrova (Ludrová), Libercse (Luboreč), Pelsőc (Plešivec), Hizsnyó (Chyžné) és Csetnek (Štítnik) templomai szerepeltek a kutatásban.

Miroslav Janšto, a Losonc melletti Videfalván élő restaurátor a rimabrézói (Rimavské Brezovo) evangélikus templomban elvégzett feltárásról és a templom belsejében található falfestmények helyreállításáról adott összefoglalót. Ezt a másnap megtartott tanulmányúton a maga valóságában is megtekinthették a résztvevők.

Hasonló tartalmú volt Peter Mlích, kassai restaurátor beszámolója, aki a gömörrákosi (Rákoš) Szentháromság templom falfestményeinek restaurálási folyamatát foglalta össze.

Az egyik legérdekesebb előadást Helena Markusková, a bazini (Pezinok) Múzeum történésze tartotta meg, aki az oszmán azaz török uralom gömöri időszakát ismertette.  A bemutató vetítés címoldalán a füli vár korabeli metszete volt látható, nem véletlenül hiszen a füleki szandzsáknak a gömöri területre is voltak kihatásai.  Szólt a törökök adóbeszedési módszereiről, azok negatív és pozitív kihatásáról a helyi lakosságra, a lakosok kötelezettségeiről, a török nyelvből átvett szavakról, a ma tárogatóként is mert hangszer őséről a pánsípról stb.

Két előadás is foglalkozott a henckói (Henckovce) Mindenszetek templommal, amelyet a rendezvény zárónapján szintén megtekinthettek az érdeklődők. Monika Tihányiová, a pozsonyi Komenský Egyetem Pedagógiai karának munkatársa a templom történetét vázolta fel, Michaela Kalinová, a szlovák Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa pedig a templomban jelenleg is folyó építészeti-történelmi és művészettörténeti feltárások és kutatások eddig eredményeit foglalta össze.

Építészeti szempontból közelítettek meg a templomokat, pontosabban azok tetőszerkezetét Peter Krušinský (Zsolnai Egyetem Építészeti Kar) és Karol Ďurian (Zsolna, Műemlékvédelmi Hivatal), akik a gömöri és kishonti templomok tetőszerkezeteit vizsgálták. Azzal a céllal is, hogy korabeli technológiákat hogyan lehet jelenünkben felhasználni.

Rozsnyó egyik kiemelten értékes művészeti értéke a római katolikus püspöki székesegyházban megtekinthető 1513-ban készült festmény (eredetileg oltárkép), a Rozsnyói metercia, amely úgy művészettörténeti mint bányásztörténeti szempontból nagyon értékes alkotás. A festmény másolata a rozsnyói Bányamúzeum tulajdonában van. Három alak látható rajta, közöttük Szent Anna, aminek alapján a festmény a latin Metercia nevet kapta (jelentése „én, a harmadik”.

Szent Anna mellett a lányát, Szűz Máriát láthatjuk, ölükben a gyermek Jézussal. A festmény kiemelt művészeti és történelmi értékét az adja, hogy az ismeretlen alkotók a háttérben  a középkori gömöri bányászat egyes, valós fázisait jelenítették meg. Jana Želinská, A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa  és Martin Šugar, a Szlovák Szakértői Kamara munkatársa az előadásukban erről és a művészettörténetben betöltött szerepéről volt szó.

A tervezett program záró előadásában Andrej Štafura, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetörténeti Intézetének munkatársa a gömöri történelmi orgonákat, azok hangzásvilágát mutatta be. Szólva arról is, hogy a orgonák szerkezete, anyaga, a környezete hogyan hat az orgonasípok működésére és hangzására.

A tervezettnél jóval hosszabbra sikerült előadássorozatot „műsoron kívül“ Michail Prijmič (Ukrajna) előadása zárta, akik a Goryani rotunda falfestményeit mutatta be.

A konferencia résztvevői másnap este a felújítás alatt álló rozsnyói Ferences Kolostor belsejével ismerkedtek meg, melyet a Gótikus út polgári társulás tagjai mutattak be. A bejárást komolyzenei koncert zárta, melynek részeként a gótikus út templomainak vetített képeit láthatta a közönség.

Puntigán József

A képek a szerző felvételei