Események

Gyalogtúrán a Nagy Hargicson – Képekkel

Napsütés, ragyogó kilátás, kellemes hangulat jellemezte azt a gyalogtúrát, melyet a füleki Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulása és a Nógrádi Turisztikai és Információs Központ készített elő a Rátka és Terbeléd között található Nagy Hargics megismerésére. Ez a helyszín is azok közé tartozik, melyet még a turisták is alig ismernek.

 

Hirdetés(x)

 

A túra résztvevői hagyományosan a füleki Városi Kultúrotthon előtt találkoztak és Illés Zoltán, valamint Farkas István vezetésével innen indultak a gyalogtúrára. A helyszínhez nem vezet jelzett turista útvonal, viszont mezei és erdei ösvényeken jól megközelíthető.

 

Az első Fülek – Felső Bába közötti szakaszát a Fülek-Losonc főútvonal mellett haladva tették meg, ami fokozottabb figyelmet igényelt.  A Rátka községhez tartozó Felső Bába településhez tartozó mezőről körbetekintve láthatóak voltak a közeli és távolabbi települések, dombok és hegységek, beleértve a Bucsonyt, az Ajnácskő körüli dombokat, a  Karancsot, a Tátrát, a jobb szeműek még a Krivánt is.

 

 

Hirdetés(x)

 

A 387 m tengerszint feletti magasságú Nagy Hargics egy jellegzetes vulkáni eredetű sziklás kúphegy, vulkáni kürtőmaradvány. Felső részén egy tipikus kráterbe megy át. Ez egy, a vidéket jellemző vulkán tipus, melyhez hasonlóak pl. a füleki, ajnácskői, somoskői várak alatti hegyek is.

 

 

 

Megnevezésük a latin „mare” szóból ered és a kráterek közepét rendszerint kitöltő tóra utal. Ezek a vulkánok egyszeri, nagy erejű kitöréssel jöttek létre a magma (a kráter belsejében feltörő olvadt kőzetanyag)  és a kürtőbe ömlő víz hatására.

 

A két anyag kölcsönhatása általában egy sekély krátert hoz létre, melyet felaprózódott, a kráterből kidobott kőzetanyag gyűrűje vesz körül. Utóbbi az évmilliók során a környezet, főleg a víz hatására lepusztul és csak a keményebb anyagot, bazaltot tartalmazó központi kráter marad meg. Ez érvényes a Nagy Hargicsra is.

 

 

A helyszínen jól megfigyelhető a bazalt oszlopos elválása, egyedien ferde oszlopokkal, melyek merőlegesek a kráter egykori falára. A kőzet ezen tulajdonsága teszi lehetővé az eredeti vulkán alakjának meghatározását.

 

 

Az egykori kráter lábánál korábban kőbánya működött, amely feltárta a hegycsúcs belső szerkezetét, az ún. salakos kürtőbreccsát (durva, éles szemcsékből álló  szilárd üledékes kőzet). A bazalt radiometrikus kora 5,43 ± 0,4 millió év.

 

 

A kőbánya területét a bezárása óta visszavette magának a természet, be van nőve,  a néhány évvel ezelőtt itt elhelyezett pihenőhely lócáját és padjait is beleértve.

 

 

A helyszínt, a hozzátartozó a vulkán működését Jozef Klinda, környzetvédelmi szakember és Ádám Sándor, természetőr mutatták be.

 

 

 

 

A domb teteje egy síkterület, ahonnan elődeink belátták a teljes környéket. Többen megjegyezték, hogy érdemes lenne egy kilátót ide építeni. Tudták ezt az ősi elődeink is, akik a régészeti feltárások szerint már a kő- és bronzkorban is éltek itt. A kelták is erődként használták a helyszínt. Erre utalnak a peremen található sáncokra utaló nyomok is. Ez a területrész is be van nőve fákkal, de a peremről így is be lehet látni a környéket.

 

 

 

Helyi érdekesség, hogy a hegy lábánál, Rátka község határában golfpályát alakítottak aki, melyet előszeretettel látogatnak ezen sport kedvelői.

 

 

Maga a település már a korai kőkorban lakott volt, megnevezése valószínűleg a 16. századból való, török eredetű. Fokozatosan elnéptelenedett, újkori története 1955-ben kezdődik Sikó és Rátka települések egyesítésével.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket