Maradandó zenei élmény nyújtó, emlékezetes koncertet láthatott és hallhatott az elmúlt hétvégén a losonci Zsinagóga közönsége. A pozsonyi Solamente Naturali régizenei együttes a Thesaurus projekt című műsorukban 17-19. századi zsidó dallamokból adott válogatást.

 

 

 

 hirdetes_810x300  

A Thesaurus projekt 2015-ben azzal a céllal jött létre, hogy felelevenítse a zsidó vallási zene majdnem feledésbe merült dallamait, és azt barokk átdolgozásban újra a zsinagógák falai közé vigye.

 

„Azt játsszuk el, amit a nyugati-, közép- és észak-európai zsidó közösségeiben egykor a zsinagógákban játszottak“

 

– hangzott el a koncert bevezetőjében.

 

 

A zenei előadás hét különböző részből áll, melyek a művészeti vezető, Miloš Valent átgondolt dramaturgiája szerint a zsidó ünnepkörök, a jeles napok és események korabeli hangulatát és zenei világát idézik fel, az egyes dallamok barokk stílusú átdolgozásában. Az eredmény lenyűgöző.

 

 

Az összeállítás alapját Abraham Zvi Idelsohn (1882-1938) zsidó etnológus, zeneszerző, kántor Izrael dallamai (Thesaurus of Hebrew Oriental Melodies) című, 10 kötetes héber zenei gyűjteményének anyaga képezi. Ebben csaknem teljes részletességgel, a világon először gyűjtötte össze, dolgozta fel és tette közkinccsé a zsidó folklór énekeit.

 

A szerző etnomuzikológiai kutatásával (Európa, Ázsia, Észak-Afrika, Babilónia, Mezopotánia stb.) különböző zsidó csoportok vallási hagyományának feltérképezésével az egykori jeruzsálemi szentélyben elhangzott zenéhez igyekezett eljutni.

 

 

A gyűjtemény első kötete 1914-ben jelent meg, az utolsó pedig 1924-ben. Mint az a koncerten elhangzott, ez lett a modern zsidó zene alapja. Mintegy 40 ezer melódiát tartalmaz, melyből 40 került bemutatásra. Közöttük a koncert zárásaként a ma Hava Nagila címmel ismert sadigorai nigun. Ennek dallama a cári Oroszországban született meg az 1800-as évek első évtizedeiben, amikor I. Miklós cár számos rendelettel nehezítette az ott élő zsidóság életét.

 

Idelsohnt megihlette a dal vidám melódiája, amelyhez a zsidók Izrael területére való visszatérését megörökítő szöveget írt. A dal bemutatóját az I. világháború végét ünneplő jeruzsálemi koncertre időzítette. A Hava Nagila egyik napról a másikra lett sláger. A szerző így emlékezik vissza az eseményre:

 

„A dalt kórus adta elő, és nyilván rögtön megragadta a hallgatóság figyelmét, mert a következő napon férfiak és nők Jeruzsálem-szerte mindenfelé énekelték. Rövid idő alatt népszerű lett Erecben, majd elterjedt az egész zsidó világban.”

 

 

A koncertet az 1600-as évekből származó legrégibb művek, Abraham Sagri (1600) kántor zsolozsmáinak, valamint Johann Stephan Rittangel (Hagada 1644) és Elchonon Henle Kirchhain műveinek átdolgozásai nyitották meg.

 

 

Önálló zenei blokkban kapott helyet a hászidok, főleg Közép- de inkább Északkelet-Európához kötődő dallamvilága. A haszidizmus mozgalma a 18. század közepén jött létre. A kifejezés a haszid (jámborság, kegyelet, hű, szeretet) héber szóból származik. Ez a szavak nélküli dallamok zenéje. Nem lényeges a szöveg, csak annak megfigyelése, hogyan mozog az emberi lélek le-fel, s bármilyen irányban, és ahogyan beszélgetünk az Istennel.

 

 

 

Ugyancsak önálló részben került bemutatásra egy válogatás Sholom Friede, legendás kántor műveiből, liturgikus énekeiből. Nyugat európai területen Párizsban és az amszterdami nagy zsinagógában működött. Ő volt az első, aki kántorként bevitte az orgonát a  zsinagógába. Emellett egyéb hangszereket is elkezdett használni.

 

 

Nem maradhatott ki a heti rendszerességgel megtartott Shabbat (pihenés) szertartása sem. A hét végének és hét kezdetének ünnepi dallamvilága. Ezt a különböző zsidó közösségekben némileg eltérő formában ünnepelték.

 

A Jiddish nyelven megtartott ősi szertartás szerint élők a férfiak és nők elkülönülve végezték a rítust, máshol  már együtt.  A hét lezárása egy misztikus ünnep. Abból  indul ki, hogy teremtés szerint a hat nap munka után a hetedik napon az embernek is pihennie kell.

 

 

A vallási előírás szerint szombaton semmi munkát nem szabad végezni és semmi olyan cselekedetet végrehajtani, ami munkavégzéshez vezet. A Shabbat minden héten péntek naplementétől szombat alkonyatig tart. A koncert a női szertartás egy részletét mutatta be. Az ünnep gyertyagyújtással kezdődik.  A gyertyára nőnek kell áldást mondani.  A gyertyagyújtást ünnepi vacsora követi.

 

 

Ezt Israel Lőwy kántor művei  követték. A kivételes képességű zenész, énekes főleg Bécsben és Berlinben működött.  Ő volt az első olyan zsidó zenész, aki nem zsidó környezetben is koncertezhetett. A porosz fejedelemtől kapott kivételt arra, hogy ezt megtehesse. Németországban a 19. század elején a zsidóknak egyébként nem volt joguk belépni a királyi városokba. Koncertjeinek műsorában nem zsidó dalokat is beiktatott.

 

A koncertet a már említést nyert Hava Nagila  mellett a kelet-európai zsidó esküvők dallamai zárták. A klezmer (=zene), amely kifejezést jelenünkben a  zsidó zenére értik.

 

 

A Solamente Naturali együttes 1994-ben alakult „kis formációként,“ amely fokozatosan további hazai és külföldi zenészekkel bővült és bővül. Tagjai korhű hangszereken játszanak, repertoárjuk főként a 17. és 18. század zenei világát öleli fel. Alapvető feladatuknak tekintik, hogy ismeretlen szerzőket és műveket ismertessenek meg a közönséggel.  Korabeli dokumentumokból, kottákból is készítenek felvételeket. Több, mint 20 CD-jük jelent meg, rendszeresen résztvevői jelentős zenei fesztiválnak Európában, Amerikában egyaránt.

 

 

A Solamente Naturali az alábbi összeállításban szerepelt Losoncon: Miloš Valent (művészeti vezető, hegedű, brácsa, ének, népi hegedű), Michal Paľko (ének, pásztorfuvola, doromb, cimbalom, schalmei, kornamusa, citera, klarinét, sófar), Ján Rokyta (cimbalom, kajszisíp, ének, fuvola, klarinét), Baykal Dogan (ütőhangszerek, dob, riqq, daf, darbuka, Törökország), Peter Kiráľ (violencselló), Michal Vavro (kontrabasszus), Agnesa Ferienčíková (csemballó), Davide Maggioni (tenor, Olaszország), Dagmar Valentová (Csehország), Maijte Larburu (Baszkföld), Ľuba Habart, Ján Kružliak  (hegedű, ének), Blanka Pavlovičová, Peter Vrbinčík (brácsa, ének).

 

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!