Iskolai versenyek a Geoparkok Hetében a természetvédelem jegyében

A Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark 11. alkalommal kapcsolódott be az Európai Geoparkok Hete rendezvénysorozatába, melynek alapvető célja, hogy bemutassa a geoparkok, azok területének értékei és védelmét.

Ennek egyik leghatékonyabb formája, hogy abba aktívan bekapcsolta az alapiskolák tanulóit és pedagógusait. Régi tapasztalat, hogy azok, akik már gyermekkorukban megismerkedtek az őket körülvevő természettel, annak szépségével felnőttkorukban is nagyobb figyelmet szentelnek megóvásukra, megőrzésükre.

   

A versenyek előkészítésében az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is meghatározott szerepet kaptak és vállaltak a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulásának társszervezői, a besztercebányai Szlovák Természetvédelmi Ügynökség és a rimaszombati székhelyű Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet munkatársai.

Az idei verseny az előző évekhez viszonyítva tartalmilag  kicsit nehezebb volt, de ezt a versenyzők kiválóan oldották meg. A hagyományos, a geoparkokkal kapcsolatos információk mellett a feladatokban helyet kaptak az idén 30 éves Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetet bemutató kérdések is.

Az alsótagozatos alapiskolások (1-5 osztály) versenyébe rekordszámú, összesen 17  háromtagú csapat kapcsolódott be. A „Fedezd fel a Novohrad-Nógrád Geoparkot, vándorlások a tajti diatrémához“ címet kapott verseny összesen 7 megállót tartalmazott.

A versenyt   a gömöralmágyi „Természetbarátok“ csapata (Molnár Ádám, Hanyus Regina, Pataki Tamás Vajk) nyerte meg a ragyolci Csipet-csapat (Lazsík Alexa, Hanula Brigitta, Nagy Valentin) és a tajti  Zsibongó (Básti Kira, Simon Rebeka, Molnár Mátyás) csapata előtt.

A versenynek a Tajti Alapiskola és a tajti kultúrotthon adott otthont. Külön köszönet illeti az iskola és községi hivatal munkatársait, akik mindent megtettek azért, hogy a tanulók, kísérőik és a verseny előkészítői jól érezzék magukat.

Tajti diatrémát (vulkáni kürtő kitöltése) a tajti kőfejtő tárja fel.  A tűzhányó kb. 2-3 millió évvel ezelőtt működött a térségben.  Eredeti kráterét azóta teljesen elmosta a patak vize és a lehulló csapadék. A bánya falának alsó része rétegzett tufát tár fel, amely egykor forró vulkáni törmelék volt, de találunk itt lehullott borsó nagyságú darabokat (ún. lapillit) és vulkáni törmeléket (breccsát) is.

Felfedezhetők bennük a vulkáni törmelék csuszamlásának, valamint az egykori krátertó iszapkitöltése áramlásának nyomai is. A felső rész tufás és homokköves blokkokból áll, amelyet az ismétlődő kitörések az aljzatból szaggattak fel, majd a krátertóban lesüllyedtek. A kőfejtő jobb oldala szépen tárja fel a kürtő függőleges érintkezését a környező homokkővel.

A homokkövet itt néhány centiméter vastagságban átégette a feltörő forró törmelék, aminek hatására keményebbé vált és függőleges deszkalapként csúcsosodik ki. A lágy vulkáni tufába és homokkőbe a múltban pincéket vájtak.  A múlt évben kiépített tanhelyszín a Tajti községbe vezető közúton érhető el.

A felső tagozatos tanulók versenyének a Ragyolci Alapiskola és Óvoda valamint a ragyolci kultúrház adott otthont. A helyszínt biztosító szervezők itt is kiváló munkát végeztek, így a korántsem kedvező időjárás ellenére mindenki jól érezhette magát.

A hét megállóból álló, „Fedezd fel a Novohrad-Nógrád Geoparkot, vándorlások a csákányházi profilhoz“ címet kapott versenybe 11 háromtagú csapat kapcsolódott be. A minden tekintetben igényes feladatokat a legjobban a házigazda, ragyolci „Stvoritelia zeme (A föld teremtői) csapat (Tóth Szabolcs, Vladimíra Luptáková, Emanuel P. Oravecz) oldotta meg a füleki Iskola utcai alapiskola Traja pátrači (Három kutató) (Bruno Mitter, Petra Olšiaková, Miroslava Kaššová) és a füleki Papréti iskola Medvede (medvék) (Attila Lašák, Peter Ďuriška, Karol Ferencz) csapata előtt.

A Csákányházi szelvények ill. Csákányháza a Cseres-hegység egyetlen helyszíne, ahol megfigyelhető az utolsó tenger visszahúzódása és a szárazföldi üledékek térnyerése. A szelvény alsó részén található felhagyott, de természetes úton modellált homokbányában homokkő lép felszínre, amely 20 millió évvel ezelőtt (a harmadidőszak alsó miocén korában) egy sekély és meleg tenger fenekén ülepedett le.

A helyszín a földtani besorolás szerint az ún. Tajti Tagozatba tartozik. Látható, hogy a homokkő ferde vagy kereszt rétegzettségű.  A rétegek a tengervíz különböző irányú áramlása nyomán jöttek létre. Ezek az ún. Kenyeretlenpusztai Rétegek. Tovább haladva a mezei úton, a homokkövet finomszemcsés meszes kőzetliszt váltja fel, amely mélyebb tengerben, az árapály szint alatt ülepedett le.

Kifejlődésük éppen itt a legjellegzetesebb, ezért Csákányházi Rétegeknek nevezik. Számos vékonyhéjú kagylómaradványt is tartalmaznak, mint a Lutraria sanna maxima, Lutraria sanna major, Isocardia subtransversa major és a Thracia dollfusi.

A nyereg alatti kavicsbánya kavics- és homokrétegei már a tenger visszahúzódása után, szárazföldi környezetben ülepedtek le.

A Kővágó-hegy nyugati oldalában további érdekes kőzetekkel találkozhatunk: világosszürke riodácit-tufával, amely eredetileg forró vulkáni hamufelhőből rakódott le egy 19 millió évvel ezelőtti tűzhányó kitörésének következtében. A jól faragható tufát egykor építészeti nyersanyagként hasznosították. Az említett szárazföldi üledéksort a geológia Bukovinkai Formáció néven ismeri.

A tengermelléki síkság visszamaradt vizeiben a nedves és meleg éghajlat alatt gyakran felgyülemlett a növényzet, amelynek elhalt maradványaiból szénrétegek jöttek létre. Jelenleg a Kővágó-hegy nyugati oldalában lépnek felszínre. Ez a Cseres-hegység egyetlen helyszíne, ahol a szénréteg a felszínen és bányában is látható.

A harmadidőszak végén a szenet bazaltláva égette át, ezért minősége kiváló, a feketeszénnel egyenértékű. A szelvényt a szénréteg felett szürkéssárga homokréteg zárja. A szén és a homokréteg a Salgótarjáni Formációba tartozik.

A 60 cm vastag szénréteget 1924-ben kezdték itt fejteni az 50 m hosszú Ibolya-tárnában. A bánya 1932-ig működött. A Három-határ oldalában fellelt gazdagabb barnaszén-készletet a 19. század végétõl 1948-ig bányászták. A tárnák beomlott nyílásai a mai napig láthatók.

A Csákányházi szelvény 1990-től természeti emlékként védett (4. védelmi fokozat).

A Geoparkok Hetének további részében a füleki óvodások ismerkednek játékos formában a környező a természet érdekességeivel, egy részük látogatást tesz az Ipolytarnóci látogatóközpontban. A rendezvényt nyáron az egyhetes hagyományos Nyári tábor várja, ahol túrák, kézműves foglalkozások, fürdés és egyéb programok várják a legfeljebb 14 éves gyermekeket.

Puntigán József