Szeptember 15-e a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja egyházunkban. Liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra.

 

Történelmünk során mindig megemlékeztek a Boldogságos Szűzről 

 

Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.

 

 hirdetes_810x300  
szeptember_15_a_fajdalmas_szuzanya_1875783_6950
Fotó: katolikusokeloforuma.network.hu

 

1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Senarióra. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét. XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.

 

A régi kalendárium szerint a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az egész egyházra 1721-ben. Szent X. Pius pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést.

 

Szlovákiában Sasvár a kultuszközpont

 

A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje, ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában. A kultuszközpont Sasvár (Šaštín), Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye, ahol megtalálható az 1736-ból származó Hétfájdalmú Szűz Mária-templom is.

 

sastin-webnoviny
Fotó: webnoviny.sk

 

1564-ből való az a kegyszobor, amely a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. A sasvári földesúr, Czobor Imre neje készíttette hálából, hogy házsártos férje megszelídült Szűz Mária segítségül hívása folytán. A környék hívő népe, ismerve a kegyszobor eseményét, zarándokolni kezdett ide és a csodás események sokasodtak.

 

E kezdet után 168 évvel az esztergomi hercegprímás kivizsgáltatta az összes sasvári csodás eseményt, majd 1732-ben az egyházhatóság a sasvári szentélyt kegyhellyé nyilvánította. Az esztergomi prímás a kegyszobrot a pálos rend gondjaira bízta, majd megkezdték a templom építését is, amit 1762-ben szenteltek fel.

 

sedembolestna-v-sastine_n-magnicicat-sk
Fotó: magnificat.sk

 

1774. augusztus 15-én a kegyszobrot ünnepélyesen átvitték a háromszögű kis kápolnából az új templom vörös márvány főoltárára, mely főként e célra épült. 1864-ben, a kegyszobor tiszteletének háromszáz éves évfordulóján Szcitovszky János bíboros, esztergomi hercegprímás vezette a zarándoklatot százezer hívő részvételével.

 

1927-ben XI. Pius pápa Gelebre apud Slovaccham gentem dekrétuma a Fájdalmas Szüzet a szlovákság patrónájává nyilvánította, így Sasvár ekkor a szlovákok nemzeti kegyhelyévé lépett elő, majd 1964-ben a kegyszobor négyszáz éves ünnepén VI. Pál pápa a sasvári templomnak bazilikai rangot adott.

 

Forrás: magyarkurir.hu

Nyitókép: bucsujaras.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.