Nyitókép: Balról Cey-Bert Róbert, Püski István, Csámpai Ottó.

 

November 15-én, pénteken délután Komárom polgárai a világjárta, Feszti Árpád-díjas Távol-Kelet és őstörténet-kutató Cey-Bert Róbert Gyulával találkozhattak, aki nagy élettapasztalatából eredően számos népszerű könyv szerzője. A rendezvényre a Kossuth téri Csemadok-székházban került sor.

 

Legújabb könyvének bemutatóját Nagy-Miskó Ildikó újságíró nyitotta meg, aki hasonlóan az előző évhez, a háziasszony szerepét töltötte be a rendezvényen. Akkor a szerző  Szabadság-trilógiájának első kötetével ismerkedhettünk meg.

 

 hirdetes_400x285  

Az első könyv  A Szabadságharcos címet viseli, fő témája az 1956-os forradalmi események.

 

A szerző, aki tavaly töltötte be 80. életévét, 18 évesen vett részt a pesti utcai harcokban, ott küzdött a barikádok mögött az emberpróbáló napok idején. Ezt tükrözi vissza a könyv alcíme is: Egy élet 1956 szellemében.

 

A mű ugyan nem kordokumentum, hanem történelmi regény, ám hűen tükrözi milyen elszántsággal küzdöttek az akkori fiatalok, miként élték át a szabadságharc győztes napjait, majd a forradalom leverését. 1956 küzdelme azonban így sem volt hiábavaló, mert a világ elé tárta a szovjet hatalom, a kommunizmus diktatórikus kegyetlen mivoltát.

 

Most, a második kötet bemutatása előtt Stubendek László, a Csemadok Komáromi Alapszervezetének elnöke helyi jellegű ajándékkal köszöntötte a neves vendégeket, majd pedig két fiatal lány színes hangszeres muzsikával fokozta a bevezető kellemes hangulatát.

 

A kiváló énekhanggal is megáldott Nagy Ildikó tamburás és Kalmár Laura kobzos 2019 nyarán, baráti örömzenélés formájában kezdte el együttműködését. E két különleges népi hangszeren főként magyar-bogyiszlói és bácskai dallamokat, majd balkáni népzenét játszottak, de hallhattunk komolyzenei  feldolgozásokat is, mint például Mozart Török indulójának fülbemászó dallamát. A zenei „előjáték” megfelelő hangulatot teremtett  a hadviseléssel foglalkozó könyv boncolgatásához. A közönség a két élettel teli temperamentumos lány profi szintű előadását vastapssal jutalmazta.

 

Balról: Kalmár Laura és Nagy Ildikó.

A közönség.

 

A zenei betétet követően a Püski kiadó nevében Püski István méltatta az író legújabb kötetét. Mindeközben megemlítette, hogy éppen egy erdélyi körútról érkeztek Komáromba, ahonnan magukkal hozták az ott élő nép lelkületét.

 

A rendezvényen az író legfrissebb könyvét elsőként Csámpai Ottó szociológus elemezte. A Székely Hadosztály Cey-Bert Szabadság-trilógiájának 2. kötete, mely a Magyar Királyság 1918/1919 évi összeomlásánakidegen megszállás alá kerülésének és földarabolásának tragikus időszakát vetíti elénk.

 

Fotó forrása: Cey-Bert Róbert Facebook-oldala.

 

A szociológus saját előszavának egyes részleteit idézte: Cey-Bert Róbert Gyula érdeme, hogy A Székely Hadosztály történetében megtalálta mindazt, ami a mai Magyarország nemzeti erőit is foglalkoztatja: a külső nyomás és belső bomlasztások  által  szétforgácsolt közösségek újraélesztése.

 

Cey-Bert Róbert Gyula nyitó szavaiban köszönetet mondott a rendezvény megszervezéséért, barátaiként említette Nagy-Miskó Ildikót, valamint Vermes István Koppányt, akik a komáromi régióban rendszeresen segítenek bemutatói előkészítésében.

 

Fotó forrása: Cey-Bert Róbert Facebook-oldala.

 

Végül maga az író szólt legújabb művének küldetéséről. A könyv témája az 1. világháború végső szakaszának erdélyi eseményeit világítja meg. Amikor a háború utolsó napjaiban, 1918 őszén megalakult Károlyi balliberális kormánya, decemberben Erdélyben egy csodálatos dolog bontakozott ki: Kolozsvárott megalakították a Székely Hadosztályt. Felvették a harcot a románok ellen, ám a balliberális kormány nem támogatta őket. De nem adták fel , rendületlenül küzdöttek Erdélyért.

 

A túlerővel szemben sajnos nem tudták elérni céljukat. Visszavonulásuk után a hadosztály egy része még folytatta a küzdelmet, most a Felvidék megmentéséért. Erőfeszítéseiket ekkor sem támogatták. Hősies helytállásuk azonban máig is üzenet az utánuk jövő nemzedékek sorának: csak akkor van esélyünk a magyarság becsületének megőrzésére, ha elődeink hitét, akaratát, elszántságát vesszük példaképül.

 

 

A mű, ahogy a korábbi kötetnél is említettük, történelmi regény, melyről a könyv további előszavában Bárdi László pécsi orientalista, történész a következőképpen ír:

 

A Székely Hadosztály történelmi tényeknek megfelelő, megrázó, nemzetlélek erősítő,
olvasmányos történet. Az év történelmi regénye „

 

Az író-olvasó találkozó végén a közönség soraiból különböző kérdések, felvetések, hozzászólások hangzottak el az adott történelmi korszak kapcsán. Továbbá lehetőség nyílott helyben beszerezni az író köteteit, melyeket Cey-Bert Róbert Gyula készséggel dedikált.

 

A rendezvény mély gondolatisága minden bizonnyal megérintette a jelenlévő közönség valamennyi tagját.

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.