Gótikus út 2020 - Amit a korabeli templomok és középkori műemlékek mesélnek - Körkép.sk
Események

Gótikus út 2020 – Amit a korabeli templomok és középkori műemlékek mesélnek

A korabeli családok, személyiségek neveit szlovákra fordították, azt a látszatot keltve, mintha szlovákok lettek volna

A rozsnyói székhelyű Gotická cesta (Gótikus út) Polgári Társulás augusztus 27-29-e között negyedik alkalommal rendezte meg hagyományossá vált találkozóját, melyen ezúttal „A legújabb kutatások eredményei a gótikus út középkori műemlékeiről”  címet kapott tudományos konferencia mellett 13 templomot is megnyitott az érdeklődők részére.

 

 

Az idei rendezvény talán legjelentősebb pillanata egy szándéknyilatkozat (memorandum) aláírása volt. Aláírói (a Besztercebánya és Kassa Megye Önkormányzatai, a Górikus út Polgáris Társulás) vállalták, hogy támogatják, hogy a gótikus út 12 gömöri és kishonti, középkori falfestményekkel rendelkező templomával (a Besztercebányai kerület területén: Hizsnyó, Kövi, Rákos, Süvete, Karaskó, Kiéte, Rimabánya, Rimabrézó, a Kassai Kerület területén: Csetnek, Mártonháza, Gecelfalva, Pelsőc) megpályázza a Európai Örökség cím elnyerését.

 

A rendezvény részeként valamennyi templom látogatható volt. A tervezet részleteit, a templomokat a konferencia bevezető előadásban mutatták be a résztvevőknek.

 

A tervezetben javasolt templomok

 

A konferencián 15 előadás hangzott el, melyek a gótikus út részét képező templomokban főleg az utóbbi két évben elvégzett kutatások eredményeit mutatták be, meglepően magas érdeklődés mellett. A rendezők szigorúan betartották a járványügyi előírásokat. Kötelező volt a szájmaszk viselése és a távolságtartás.

 

Forrás: Gótikus út polgári társulás FB oldala

 

A konferencia előadásait három szekcióra osztották – architektúra, falfestmények, műemlékek.

 

 

“Magyar szempontból” az előadások többségére némi árnyékot vetett, hogy az azokban említést kapott korabeli családok, személyiségek neveit szlovákra fordították, azt a látszatot keltve, mintha mindig szlovákok lettek volna. Így lett pl. a Csetnekiből „Štítnický”, a Bebekből „Bubekovci” stb. Arról nem is szólva, hogy a leírások szerint valamennyien Szlovákiában, s nem a mai Szlovákia területén éltek.

 

 

Mint azt a szervezők kérdésemre elmondták, az előadásokat egy önálló tanulmánykötetben tervezik megjelentetni, amely valószínűleg két év múlva a következő konferencia idején lesz elérhető. A két évvel ezelőtti konferencia tanulmánykötete az év végéig jelenik meg.

 

 

Eltekintve az elhangzott előadások részletezésétől, a sort a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa, Alexander Botoš nyitotta meg, aki a Zsipi református templomban elvégzett ásatások eredményeit foglalta össze.

 

Magdalénia Janovská a lándoki Szent Miklós templom történetéről szólt, kiemelve benne az abban jelentős szerepet kapott Szent sír őrző rend szerepét. Két előadás is foglalkozott a rekenyeújfalui Szt. Magdolna középkori templommal (történet,  műemlékvédelmi kutatások). Silvia Lőrinčíková a rozsnyói Jézus Társaság által a 17.-18. században meghonosított népi vallásosságot mutatta be.

 

Alexander Botoš

 

Különlegesen érdekesek voltak a Michaela Kalinová és Ľubor Suchý által jegyzett előadások, akik a Dobócai Szt. László római katolikus templom és a csetneki evangélikus templom északi hajója feletti tetőszerkezeteket mutatták be. Ján Beljak a jolsvai evangélikus templom 2016-os régészeti feltárások eredményeit részletezte.

 

 

A falfestmények szekcióban három előadás hangzott el. Peter Megyeši a rimabrézói (Korcsmárosné a pokolból), Peter Koreň a kövi evangélikus templom és a hárskúti Keresztelő Szt. János római katolikus templom falfestményeinek  restaurálásáról szólt. Utóbbit, tehát a hárskúti templomot a konferencia után megnyitották a résztvevők számára.

 

 

A konferencia talán legérdekesebb előadása a műemlékek szekcióban hangzott el „Az égbe vezető kapu története” címmel Martin Kutný és Matúš Harčar tolmácsolásában. A kapu a bártfai templomba nyílik, s a restaurálásakor derült fény arra, hogy a feslő réteg alatt egy jóval régebbi kapu rejtőzik.

 

Hasonlóan érdekes volt Eva Hasalová és Matúš Molnár előadása, akik a csetneki templom történelmi szöveteit, az azokon elvégzett kutatásokat elemezték. Monika Tihányiová előadásának eredendően a gyöngyökkel díszített és arannyal átszőtt ruházatokat kellett volna bemutatnia, de alapjaiban csak a témával kapcsolatos források felsorolását tartalmazta.

 

Patrik Farkaš az ardói és henckói evangélikus templom példáján keresztül a gömöri fa barokk mikroépítészet kutatásról szólt.

 

 

A másnapi közös kirándulás résztvevői a süvétei, gömörrákosi, hizsnyói katolikus és a kövi  evangélikus templomokat látogatták be. A rendezvény zárónapján 13 templomot nyitottak meg az érdeklődők részére. Ezek érdekességeit, a templomokat egy külön sorozatban mutatjuk be majd olvasóinknak.

 

 

A Gótikus út 276 km gömöri és szepességi területeket magában foglaló hosszú útvonala 33 gömöri és szepességi települést foglal magába. Négy körút alkotja: I. szepességi-gömöri (24 templom, múzeum), II. szepességi-tátrai (7), III. szepesi-pieniny (8), IV. gömöri-rimai  (8).

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket