Ismeretlen út – negyedszer. A Holokauszt áldozataira emlékeztek Losoncon

A Holokauszt áldozatainak szlovákiai emléknapjának alkalmából negyedik alkalommal emlékeztek meg Losoncon a holokauszt szlovákiai és losonci áldozataira. A rendezvényre hagyományosan a zsinagóga mellett kialakított emlékparkban és a zsinagógában került sor. A szervezők ezúttal a zsidó ételeket helyezték a rendezvény középpontjába.

A rendezvény hagyományainak megfelelően először az „Ismertelen út“ újabb emléktábláját leplezték le, amelyen a vezetéknevükben „E“ betűvel kezdő áldozatok listáját vésték ki. A tábla alapját ezúttal is a zsinagóga egykori, a karzatra, ill. a toronyba vezető lépcsőfokok egyike alkotta. A zenei hátteret a „Hudba na tanieri” (Zene a tányéron) kvartett két tagja biztosította. A táblát Ernst Jenő unokája Ernst György leplezte le.

A helyi megemlékezésen szót kért és kapott a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szervezete (Ústredný zväz židovských náboženských obcí v Slovenskej republike) nevében a  Rimaszombati Zsidó Hitközség alelnöke, Mária Rybárová.

Beszédében köszönetet mondott a szervezőknek, hogy méltó módon emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Ugyancsak megköszönte, hogy a losonciak gondoskodnak a régi zsidó temetőről is, amelyet önkéntes munkával rendbetettek. Erre némileg árnyékot vetett, hogy valószínűleg ténylegesen nem nézte meg a temető jelenlegi állapotát, amely arra utal, hogy a temető tisztítását még csak most kezdték.

Elmondta azt is, hogy országos szinten több mint 600 zsidó temető van, melyek karbantartása jelentős gondot jelent, mert a hitközségek – alacsony tagságuk miatt – képtelenek ezen feladatuknak eleget tenni. A megemlékezésen a rimaszombati hitközség tagjai szép számban vettek részt.

A rendezvény a zsinagógában folytatódott. A zsidó ételeket eredetileg a Nyitrai Zsidó Hitközség tagja, Katarína Potoková mutatta volna be, de az egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy eljöjjön Losoncra. A diákkal színesített előadását viszont elküldte, melyet Mária Rybárová olvasott fel. Ebben a zsidó ételek elkészítésének előírásait, a megengedett és tiltott alapanyagokat, a zsidó ünnepekhez kötődő ételsorok ételeit mutatta be.

Az előadás után a résztvevőknek lehetőségük volt megkóstolni néhány zsidó előírás szerint készült, s nagyon finom ételt (burgonya latkes lazaccal, tzimmes, falafel egytálételek, borekas, sufganiyot, zsidó almás kalács, macesz). Ezeket az Erteliér szakácspáros (Peter Kollár, Ján Kubík) készítette el. Nem hiányzott a bor sem, amely szintén fontos része a zsidó konyhának.

A rendezvény zárórészében a már említett Hudba na tanieri kvartett adott koncertet, melyben főleg saját, a zsidó hagyományokat és érzéseket közvetítő dalok hangzottak el.

Nem lehet nem megemlíteni, hogy a zsinagógát szinte napra pontosan 95 évvel ezelőtt 1925. szeptember 8-án adták át a rendeltetésének.

,

Felépítését 1924-ben, dr. Vajda Béla losonci főrabbi működésének 25 éves jubileuma alkalmából megtartott hitközségi nagygyűlésén dr. Oppenheimer Ferencnek, a hitközség elnökének javaslatára határozták el. A tervek előkészítésére Baumhorn Lipót (Budapest), neves zsinagóga építészt kérték fel. Költségét 1,5 millió Kč-t a hitközség tagjai biztosították.

Belső tere 1100 személy befogadását tette lehetővé. Ezzel Közép-Európa egyik legnagyobb zsinagógája lett. Központi, négy oszlopon nyugvó kupolája külsőleg 35,4 m magasságot ért el, melyet főbejárati oldalán két nagyobb, túloldali sarkain pedig két kisebb kupola övez.

A szentély közepén álló központi oltár karrarai márványból készült, a besztercebányai Horn Alajos munkája. Főbejárata felett a „Szentségeddel van díszítve a Te házad” felirat, falain a Szentírás idézetei, belső homlokzatán a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” feliratok (voltak) olvashatóak.

Volt előtere, téli imaterme, galéria a nők számára, tanácskozó, tanuló- és olvasóterme. Építészetileg is figyelemreméltó teljesítmény volt a kupolák kivitelezése, amelyek egyedi technológiával, könnyített vasbetonhéjból készültek.

Átadásakor a Losonci Hírlap így jellemezte az épületet: „Egy csodás új épület kupolái emelkednek ki Losonc város épületei közül. Nagyobb, szebb és tökéletesebb épület nincs most Losoncon. Ez a legszebb és legnagyobb palota az Istenháza: a losonci zsidók temploma”.

A zsinagóga  1944. májusában a losonci gettó része lett, s így máig álló néma tanúja annak a barbarizmusnak, mellyel csaknem a teljes losonci (beleértve a környékbeli települések) zsidóságát a halálba küldték. A zsidóktól elkobzott tárgyakat, házaik berendezését itt halmozták fel. Miután a gettót kiürítették potom áron a losonci lakosok rendelkezésére bocsátották, akik közül sokan éltek is a lehetőséggel.

Puntigán József