Szeptember 30-án méltóságteljes megemlékezés keretében avatták fel Fülekpüspökiben a kultúrház előtti emlékparkban elhelyezett trianoni emlékművet.
Az eredetileg október 4-re tervezett emléknapot az ismert óvintézkedések miatt nem lehetett megtartani. A rendezvény szervezői (Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezetei, valamint Fülekpüspöki Község) úgy döntöttek, hogy az akkorra tervezett gazdag programból csak az emlékmű avatását tartják meg, a többi részét pedig majd ha a helyzet megengedi.
Az esemény előkészítése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, gyűjtést is szervezetek, melyet sokan, szervezetek és magányszemélyek egyaránt támogattak.
A megemlékezést az emlékparkkal szemben álló katolikus templom harangjainak zúgása nyitotta meg. Ezután Hajdók Hajnalka szavalta el Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna Magyar Hitvallás c. versét. A költőnő Gömörben, Jánokon született, ahol emlékmű őrzi emlékét. Apja Sziklay Ede (1850-1929), Gömör vármegye főispánja volt. A vers eredetileg Magyar Hiszekegy címmel 1921-ben jelent meg, amit nem sokkal azután bővített 15 versszakos verssé.
Ezt követően a Pro Musica Női Kar és a fülekpüspöki alapiskola tanulói előadásában népdalcsokrot hallhattak az egész járásból érkezett résztvevők.
A szerbiai Topolyán élő Andróczky Etelka költőnő Adósunk Európa című versének néhány részletét Gulyás László szavalta el. Maga a vers egy költői látlelet a trianoni tragédiáról és máig kiható következményeiről.
Az ünnepi beszédet Teleki Béla, a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának tagja mondta el. Bevezető részében Ernst Hemingway, Akiért a harang szól című regényének és Ady Endre üdvözlet a győzőknek című verse néhány sorát idézte fel.
Hangsúlyozva, hogy
a trianoni „igazságtalanság még 100 év után is az marad, bárhol, bármikor elhangzik a Trianon szó, minden magyarnak az igazságtalanság jut az eszébe, mert máig nem tudjuk feledni, feldolgozni, mert rágja a lelkünket, szívünket.”
Szólt arról is, hogy számos reprezentatív felmérés igazolja, hogy a trianoni diktátumra vonatkozó ismereteink nagyon hiányosak. Kiemelve, hogy illúzió, álom kategória, hogy a szerződést aláíró nagyhatalmak az idei 100. évfordulón akár egy pillanatra is beleéljék magukat a magyarok helyzetébe, s számba vegyék azt, hogy mit veszítettek el akkor.
Szólt arról, hogy a magyar nemzet annak ellenére, hogy számos vészterhes időszakot élt át, mindig képes volt felállni és megmaradni.
„Itt a Szent István-szobor közelében mondjuk ki és igérjük meg, hogy tartalmat és érvényt szerzünk ennek a kifejezésnek. Ne legyen a magyar a magyarnak a legnagyobb ellensége, hanem támogatója és segítője”
– hangzott el a beszédet záró gondolataiban.
Az emlékművet Noskó László, Fülekpüspöki polgármestere és Koronczi Ferenc, a Csemadok Nógrádi Területi Választmány elnöke leplezték le. Majd Sipos György helyi plébános áldotta meg.
További képeink:
A rendezvény zárasaként a jelenlévő szervezetek és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat, virágcsokraikat. Nem hiányoztak az emlékezés gyertyái sem.
A szervezők nevében Galcsík Károly, a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának titkára köszönte meg a kapott támogatást és segítséget. Hangsúlyozva, hogy ezzel a jövőben egy olyan emlékhelye lett a nógrádiaknak, ahol méltó módon tudnak majd megemlékezni a nemzeti összetartozás napjáról.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Ady Endre Csemadok Nógrádi Területi Választmánya Fülekpüspöki Galcsík Károly Koronczi Ferenc Nosko László Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna Pro Musica Női Kar Szent István szobor trianon
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
