Harmadik út – A Hanza hagyatéka címmel nyílik kiállítás a Galántai Honismereti Múzeumban

Nyitókép: Galántai Honismereti Múzeum

Tudja, mi az a Hanza szövetkezeti mozgalom?Szeretne többet tudni arról, miképp is működött? Hallott már arról, hogy miképp alakult ki Galánta strandja? Ha mindez érdekli, akkor egy kiváló programot ajánlunk Önnek!

Az 1925 – 45. között a galántai központtal közösen működő Hanza szövetkezeti mozgalom működéséhez, előzményeihez nyúlt vissza a Galántai Honismereti Múzeumban tartandó kiállítás.

“A kiállítás elsősorban Nagy Csilla, galántai képzőművész műalkotásaiból áll, melyek a Hanza ellentmondásos működésére, ideológiai fejlődésére adott szubjektív reflexiók. Az egyes alkotások kísérletek a Hanza munkásságának felidézésére, azonban végig ügyelve az egyszerűsítő nosztalgia elkerülésére”

– olvasható a tárlat jellemzésében. Továbbá “A Hanza története ugyanis különösen alkalmas arra, hogy egyszerűsítő narratívák mentén értelmezzék: láthatjuk benne a falusi ember felemelésén munkálkodó, szolidáris gazdasági környezetet megteremteni vágyó szövetkezeti propagandistákat; máshonnan nézve pedig láthatóvá válik, hogy a Hanza által is terjesztett, népi-nemzeti retorikával párosuló szövetkezeti propaganda hogyan lett a 20. század első felében egyre erősödő antiszemitizmus hordozója.” A kurátor Nagy Zsófia lesz.

A kiállításon vannak korabeli dokumentumok, képzőművészeti munkák, sőt a Hanzához köthető tárgyak is.

A tárlat célja többek között, hogy megismerjük a mozgalom működését, de fény derül arra is, milyen eszme szerint tevékenykedtek.

A szövetkezeti mozgalomról tudni kell, egy áruközpont képezte a mozgalom működödésének szerves részét. Később megalakult a Hanza Hitelszövetkezet és a városi strand egyaránt.

A tárlat megnyitásáról, valamint az online bemutatásáról részletes információkat a március 30-i, mai 17:00 órakor közzétételre kerülő tájékoztatáson közölnek a kiállítás hivatalos Facebook-eseményénél.

A kiállítás március 30. és április 30. között online “tekinthető” meg a Galántai Honismereti Múzeumban.

Laky Erzsébet