Pál
  • HUF: 394.04
  • USD: 1.04
  • 23 °C
  • 37 °C

Hirdetés (X)

Események

Városnéző sétán Losoncon az aranyásók nyomában – Képes beszámoló

A losonci városnéző séták folytatódnak, a legközelebbi a város parkjait, védett fáit mutatja majd be.

Nyitókép: Körkép.sk

 

Közel egy éves kényszerszünet után folytatódott a  losonci Phoenix Lutetia polgári társulás által szervetett városnéző séták sorozata, melyen ezúttal a Körképen már részben bemutatott, az egykori aranyásók nyomait megőrző területet járta be.

 

A szó valós értelmében igazi kihívás volt a rendezvény előkészítése és kivitelezése is. Ugyan a járványügyi helyzet Losoncon és környékén is jelentős javulást mutat, a járványügyi rendelkezések is enyhültek, de az elmúlt hónapokban kialakult óvatosság érzése még részben  maradt.

 

 

Mindezek mellett az  időjárás  felsőbb hatósága is úgy határozott, hogy próbára teszi a földieket,  a séta szervezőit és résztvevőit. A környező településekhez képest Losoncon ugyan kevesebb csapadék hullott, s azt is csak enyhe szemerkélés formájában tette, de így is megriasztotta az előzetesen érdeklődőket. Így a meghirdetett időpontban csak egy kis, de lelkes csapat indult el a mintegy 10 kilométeres, három órányi időtartamú sétára.

 

 

A séta a losonci park melletti labdarúgó-stadion bejárata elől indult. Bevezetésként egy rövid összefoglaló hangzott el arról, hogy az arany itteni jelenléte természetes hegyképző folyamatok eredménye.  A kutatók az arany mennyiségét, az aranyszemcsék számát az aranymosó tál köbtartalmához mérik, azaz azt, hogy egy mosótálnyi anyagban hány aranyszemcse található. A felmérés szerint Losonc és közvetlen környékén egy ilyen adagban 1-5 aranyszemcse fordul elő.

 

 

Az arany a hegyképző folyamatok során került az itteni felszínre, azaz nem közvetlen vulkanikus folyamatok eredményeként. A legközelebbi ismert vulkán Héthatáron (Sedem chotárov), ill. Lysec nevezetű csúcson volt, melyek Losonctól néhány kilométernyi távolságban vannak.

 

 

Az itteni arany homokos-agyagos rétegben maradt meg.  A város  határában lévő erdők egyik jellegzetes vonása, hogy azt  sekélyebb és mélyebb árkok-medrek sora szeli át, melyeket egyértelműen a víz alakított ki. A területet a földtörténeti időszakok egyikében sem érte el a jegesedés, tehát a sokak által jégkorszakként ismert időszakok hatása. Viszont a jelentős hó mennyiség jelenléte igazolt.

 

Ezek több évezreden keresztüli olvadása a völgyekből kimosta a korábbi vulkanikus tevékenység anyagait (főleg vulkanikus hamu és törmelék), s azt az általa létrehozott homokos, agyagos hordalékanyaggal töltötte meg. Az arany a legnehezebb fémek közé tartozik, s mint ilyen a vízben felhígult iszapos anyagban leszáll annak legaljára. Sőt a szemcsék hajlandóak arra is, hogy a találkozásuk alkalmával összetapadjanak.

 

 

Ez az oka annak, hogy az aranyszemcsék az ülepedés során egy egészen jól meghatározható rétegbe kerültek. Az aranymosók a világ minden táján ezeket keresik meg (a vízben főleg a nyugalmas öblöket, lerakodásokat), az egykori vízmosások, patakmedrek határában pedig a homokos/agyagos rétegeket. Nem tették ezt másképpen a losonci aranymosók sem.

 

A séta által bejárt két helyszínen, a máig megmaradt (patak)medrek partján található, sűrűn egymás mellett lévő  gödrök maradványai egyértelműen utalnak arra, hogy a bányászok kitermelték a kb. 4-5 m mélységben található rétegek anyagát, majd azt vízzel átmosták. A maradék, meddő anyag, a kő pedig a gödrök partjára került.

 

 

A séta résztvevői többször és jogosan tették fel azt a kérdést, hogy az elmúlt évszázadok során hogyan maradhattak meg ezek a gödrök. A kutatók feltételezései szerint az itteni aranymosókat az apátfalusi apátság hívta a területre, hogy aranyat keressenek. Maga az apátság és működése az 1451-es Hunyadi Mátyás és Ján Giskra itteni csatája által került a történelmi könyvekbe.

 

Így az is feltételezhető, hogy az aranymosók is a 15-16. század tájékán végezték a munkájukat. Nem kizárt az sem, hogy korábban, de az sem, hogy később.  Az azóta eltelt időszak eróziós tevékenysége még nem volt elegendő arra, hogy teljesen eltüntesse az egykori bányászat nyomait.

 

 

A séta a labdarúgó stadiontól egészen a Ladói víztározóig a tervezett Losonc-Gácsi  kerékpárútvonal mentén haladt. A munkálatok elkezdődtek, kijelölték az egyes szakaszok pontos helyét, megtisztították a fáktól és bozóttól. A  labdarúgó stadiontól vezető részen a betonozási munkálatok is megkezdődtek.

 

 

A tervezett ütemben haladnak a Ladói víztározó felújítási munkálatai is. Elkészült a gát, a zsilip (ezek már meg is tekinthetőek), jelenleg a tó aljzatának tisztítását készítik elő. A déli partja melletti erdő szélén pedig a már látható a kerékpáros útvonal nyomvonala is. A tó végén található az  egyik egykori aranylelőhely, melynek bejárása a csepergő eső ellenére sem okozott gondot, s főleg a megmaradt gödrökre összpontosított.

 

 

Az innen mintegy 3 kilométerre lévő másik lelőhelyre a legegyszerűbben a helyileg katonasír léniának nevezett erdei úton lehet eljutni. Nem lehet eltéveszteni. Ezen a nevet adó katonasárnál kell jobbra fordulni és a völgy aljába, az ottani elég nagy területű erdei tóhoz menni.

 

A tóval szembeni völgyben található második lelőhely szerkezetileg teljesen hasonló az elsőhöz. Az aranymosók gödrei, nagy sűrűséggel a meder két partján találhatóak. De még az első helyen a víz biztosítása annyira nem volt egyszerű, itt valószínűsíthető, hogy az anyag átmosására a tó vizét használták.

 

 

A meder a Koháry völgyben áthaladó, Jelsőcre  (jobbra kanyarodva), ill. a Losonci fürdőbe (balra kanyarodva) vezető aszfaltozott úthoz vezet.  A völgy több  már mint egy évszázada a losonciak kedvelt kirándulóhelye volt, s az utóbbi évek rombolása ellenére ma is az.

 

 

A résztvevők azonban nem ezen, hanem az ezzel párhuzamos erdei úton indultak tovább. Nem nehéz megtalálni, de akik nem ismerik, azoknak kell egy kicsit keresni. A legjobb irányadó pont a jobb oldalán található mély árok, amely a Koháry patak forrásterületéről indul ki. A Losonci fürdőig vezető kényelmes séta azért is lett még szebb, mert ekkor már ragyogóan sütött a nap.

 

 

Építkezési munkák folynak a losonci fürdőben is, ahol az egykori étterem/szálloda épületét nyugdíjas otthonná alakítják át. Jelenleg az épület körüli terepet rendezik, mely munkálatok a nyárra készülnek el. Maga az otthon valószínűleg az év végén, ill. a jövő elején nyílik meg. Ami biztos, az ide költöző nyugdíjasok egészséges, a város talán legszebb erdei környezetében élhetik majd mindennapjaikat.

 

 

A losonci városnéző séták folytatódnak, a legközelebbi a város parkjait, védett fáit mutatja majd be.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Svecz István
2021. máj. 20. 21:54

Izgalmas volt olvasni a cikket, jó volt látni a fotókat, köszönöm a vizuális élményt!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket