Nyitókép: Körkép.sk/Ivona Cimermanová

 

Annak ellenére, hogy IV. Béla magyar király pénteken, 2021. június 25-én Besztercebányán leleplezett szobrának története 2015-ben kezdődött  el, a leleplezési ünnepség előkészítői meglehetősen nagy óvatossággal tették közzé az örömteli esemény hírét.

 

Így a lakosok nagyrésze, már csak a koradélutáni időpont miatt is, csak a meghívott sajtó és média tudósításaiból értesülhetett róla.

 

 hirdetes_810x300  

 

Ettől függetlenül az ezután ideérkezők már korlátozás nélkül megcsodálhatják a magas talapzatra került, több mint életnagyságú (247 cm) bronzból készült műalkotást, melynek értéke meghaladja a 61 ezer eurót. Alkotója a bátorkeszi születésű, Pozsonyban élő Gáspár Péter, akadémiai szobrászművész.

 

 

A szobor talapzatára került szövegben magyar nyelven is elolvasható a IV. Béla által a városnak adott kiváltságlevél, melyet a hozzátartozó metszeten a bal kezében tart a király.

 

 

Az ötletadó Stanislav Mičev szlovák történész, a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeum munkatársa volt, aki 2015-ben vetette fel, hogy szobrot állítsanak a „városlapító” magyar királynak, IV. Bélának. A költségét akkor mintegy 30 ezer euróra becsülték.

 

Az ötlet nyitott fülekre talált. Eredményesek lettek a városi hivatallal, az ebben illetékes intézményekkel, a Besztercebányai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatallal és a Művészeti Akadémiával folytatott tárgyalások. Ugyancsak sikeres lett az ügyben indított nyilvános gyűjtés is, melyen több mint 50 ezer eurót sikerült összegyűjteni. Ehhez hozzájárult Magyarország is, a szobor felállítását a Bethlen Gábor Alap 15 ezer euróval támogatta.

 

 

Stanislav Mičev még 2015-ben hangsúlyozta, hogy Besztercebánya azon kevés városok egyike, ahol megmaradt a városi rang odaítéléséről szóló eredeti kiváltságlevél, amely érdemes arra, hogy annak másolata felkerüljön az emlékműre.

 

 

Az ünnepi rendezvényen a fellépők, a helyi intézmények képviselői mellett részt vettek Magyarország Kassai Nagykövetségének és besztercebányai kirendeltségének munkatársai, a Besztercebányai Kerületi önkormányzat képviselői, kiemelten Ján Lunter, elnök.

 

 

A Besztercebánya leghangulatosabb és turisztikailag is leglátogatottabb terén, a Barbakán melletti Š. Moyzes téren helyett kapott szobor leleplezésén az ünnepi beszédet Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondta el. Beszédet mondott Ján Nosko, Besztercebánya polgármestere és Gáspár Péter, szobrászművész is.

 

 

Potápi Árpád János beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeteinknek „vannak és remélhetőleg lesznek is” olyan személyiségei, „amelyek összekötnek” bennünket.  Utalva a néhány napja átadott borsi Rákóczy-kastélyra kiemelte, hogy

 

IV. Béla öröksége, amelyet éltetnünk kell közösségeink emlékében és saját gondolkodásunkban, értékrendünkben. Erre figyelmeztet bennünket a szobra. IV. Béla mellett közös múltunknak olyan nagy alakjai vannak mint Rákóczi Ferenc, akinek szülőhelyét, a borsi Rákóczi-kastélyt közös erővel újítottuk fel és adtuk át az elmúlt héten. Mindez annak a felismerésnek köszönhető, hogy közös múltunkra építve ma újra közös jövőt építhetünk2006-os látogatásakor  Sólyom László, köztársasági elnök úr a következő kérést intézte az itt élőkhöz.

 

Engedjék meg, hogy szeressem egykor egész hazánk egészét. Most IV. Béla király szobránál állva, tovább gondolva Sólyom László szavait én arra kérem Önöket, hogy szeressük együtt közös hazánk egészét. Hiszen ez a régió 1100 éve közös otthonunk, mely 1100 sállal köt bennünket egymáshoz. Mindnyájan itthon vagyunk a Kárpát-medencében, érezzük is tehát otthon magunka benne. Engedjék meg, hogy magyarként én is otthon érezzem magamat itt Önöknél, és kérem érezzük otthon magukat önök is Magyarországon.

 

Csak mi tehetünk azért, hogy az a térség, amely annyi évszázadon át szerves egységként működött újra egységes erővel emelkedhessen fel. Ennek pedig része egymás kultúrájának megismerése, újra felfedezése.

 

 

Én már gyermekkoromban is nagyon büszke voltam arra, hogy a fagyit és vonatot, sífelvonót, de persze a sört is tudom szlovákul mondani. Közös jövőnk alapja ma is csak a közös megbecsülés lehet.

 

Potápi Árpád János záró gondolataiban arra kérte a jelenlévőket, hogy IV. Béla szobra ne csak Besztercebánya utcájának dísze legyen,

 

„hanem egyúttal emlékeztető jel is a számunkra, ami azt üzeni, hogy nemzeteink, régiónk megújulásáért, felemelkedéséért mindenkor közös erővel kell cselekednünk.”

 

Hangsúlyozva azt is, hogy bízik abban, hogy a besztercebányaiak példáját követve egyre több nemzetiség fogja megtalálni a közös múlt összetartó erejét,

 

kísérjen bennünket nagy királyunk példája, csak az életben bízni, türelemmel és kitartással, az apró dolgokból nagyot építeni.

 

 

Beszéde közben az erős szél látványosan leemelte a szobrot takaró fehér leplet, így azt Potápi Árpád János a „mivel a szél az avatást már bejezte, így én is a beszédemet befejezem. Hajrá Besztercebánya, hajrá Kárpát-medence” szavakkal zárta le.

 

 

Ján Nosko, Besztercebánya polgármestere beszédében kifejtette azt a reményét, hogy a szobor olyan műalkotás lesz, amelyet ezután szívesen látogatnak meg a városba érkező hazai és külföldi turisták is. Elmondta, hogy az előkészületek során baráti együttműködés alakult ki a magyar intézményekkel, s megköszönte a magyar kormány támogatását.

 

 

Nyitókép és felvételek: Ivona Cimermanová, Besztercebánya

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 9 olvasónak tetszik ez a cikk.