László
  • HUF: 400.98
  • USD: 1.06
  • 22 °C
  • 34 °C

Hirdetés (X)

Események

„Városnéző“ sétán Gácson

Gács jelenleg község, de a 19. században városi rangja volt, sőt, járási székhelyként tartották számon.

Nyitókép: Körkép.sk

 

Bár a losonci Phoenix Lutetia városnéző sétáinak fő színhelye Losonc, a szervezők örömmel adtak helyet a gácsi sétáknak, mely iránt, s ezt a mostani ismét bizonyította, van érdeklődés. Gács jelenleg község, de a „városnéző“ séta megnevezésnek van némi jogosultsága, hiszen a 19. században városi rangja volt, sőt, járási székhelyként tartották számon.

 

Izgalmas és érdekes ez a település azért is, mert aki bármilyen okból eljut ide, azonnal láthatja, hogy még a környékbeli városokban a szocializmus 20. századi „építése” megbocsájthatatlan károkat okozott, addig itt még majdnem minden a helyén van. A gácsi várkastély, a hozzá tartozó park, a katolikus templom, a zsinagóga, a kis Vasúti Múzeum, a községi és a zsidó temető, a település központja, hogy csak a legérdekesebbeket soroljuk fel, olyan látnivalók, melyek önállóan és együtt is érdemesek a megtekintésre.

 

 

S ha ehhez hozzátesszük, hogy készül, folynak a Csontváry Emlékház és községi múzeum építésének a munkálatai, már folyamatban van az egykori neves Posztógyár központi épületének átépítése (szálloda lesz belőle), elkészültek a tervek az egész települést bejáró tanösvénynek, akkor láthatóvá válik, hogy a község jogosan pályázik a legszebb község címére is.

 

 

A séta ezúttal az említett tanösvény tervezett vonalán haladt, a forróság ellenére közel 30 résztvevő mellett. Az egyes helyszíneket Böszörményi István tanár, Jozef Klinda ismert környezetvédelmi szakember és Alexander Udvardy, a község polgármestere mutatták be. S mivel mindegyikük a lehető legtöbbet szerette volna elmondani, a tervezett 2 órás időtartam a duplájára növekedett.

 

A séta a korábbi szokástól eltérően nem a település központjában, hanem a település határában, a Víztisztító Állomás mögött található felújított vasúti épületnél kezdődött. A itteni parkolóban autóval és kerékpárral is lehet parkolni, s természetesen a gyalogosok is megtalálják a helyüket. A résztvevők bemehettek a 2020-ban felújított épületbe és megtekinthették az ott berendezett kiállítást. A Losonc-Gácsi helyi érdekű vasútról, annak útvonaláról, gazdasági céljairól (eredendően elsősorban a Gácsi Posztógyárat szolgálta) Böszörményi István, a tervezett tanösvényről pedig Jozef Klinda  szóltak. Olyan korabeli felvételeket is bemutatva, melyeket eddig a helybéliek sem láttak.

 

 

Nem mellékes tény, hogy itt lesz a Losonc-Gácsi kerékpárútvonal gácsi végpontja, mely ha minden a tervek szerint halad, akkor a jelen év végén, 2021-ben átadásra kerül.

 

A következő megálló (Csontváry) Kosztka Tivadar egykori gyógyszertárának épülete volt, amely magántulajdonban van, s éppen átalakítás alatt áll. Itt az előtte lévő kis téren 2019-ben leplezték le azt az emléktáblát, amely azóta „irányjelző“ lett a Csontváry élete és itteni ténykedése iránt érdeklődő látogatók, turisták számára.

 

A tervek szerint jövő őszre elkészülő Csontváry Emlékházat Alexander Udvardy polgármester mutatta be. Az egykori községi óvoda épülete lesz átalakítva és kibővítve. Csontváry emlékezete mellett helyet kap benne a település iparának, főleg a fazekasságnak a bemutatása. Lehetőség lesz itt kézműves- és gyermekfoglalkozásokra, bemutatókra, de megújul az udvara is.

 

 

Az óvoda 1886-ban létesült, alapítója Miessl Zsimond plébános volt, aki részben saját pénzből, részben állami és helyi támogatásokból  építette fel és működtette. Legismertebb óvónői 1895-ig Ruzsicska Irén, majd Herman Olga voltak. Az óvodát évenként átlagosan 35-40 gyermek látogatta.

 

 

Innen a bazilikaszerű katolikus templomba vezetett a séta. Történetéről, belső értékeiről Böszörményi István szólt. Az ittlétet a gácsi polgármester orgonajátéka tette élményszerűvé. Róla tudni lehet, hogy kántorként is ténykedett és ha az ideje engedi, teszi ezt jelenlegi elfoglaltsága mellett is.

 

 

A templom építését 1822 körül kezdték meg. Befejezése 12 évet igényelt, 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök, a Szent kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata mellett két toronnyal. Fő oltárának képe a Szent kereszt megtalálását ábrázolja és Kosztka Tivadar tartózkodása idején, 1889. november 15-én szentelték fel. Kubányi Lajos,nógrádi festőművész alkotása. Nincs rá írásos adat, de elképzelhető, hogy Kosztka részt vett az átadó ünnepségen.

 

 

A község központjában egy szép, több emlékművel gazagított park található, melynek fái jelentősen enyhítették a hőséget. A résztvevők, az egykori posztógyár felújítás alatt álló épületével szemben a korábban országos szinten is egyedi posztógyárral és történetével ismerkedtek meg.

 

 

Innen a temetőkbe vezetett az útvonal. A zsidó temetőt e sorok írója, a községi temetőt és a Forgách-család tagjait ismét Böszörményi István mutatta be. A gácsi sétáknak ez egy állandó megállója, nem kihagyható. Itt nyugszanak Cornidsze Károly és Dankó Gyula a Csontváry-patika egykori bérlői, de a kosztadója, Prazsenka asszony is, akit két festményén is megörökített.

 

 

A település zsidó lakosainak jelentőségét a temetőjük mellett az is jelzi, hogy volt zsinagógájuk is, melyet 1890. szeptember 5-én szenteltek fel. Építtetője Sticker Ede (1824-1897), a gácsi posztógyár akkori tulajdonosa volt, aki ezzel az ünnepséggel ünnepelte meg házassága 25. évfordulóját.

 

Az ünnepély lélekemelő volt. Kellemesen lepte meg a Gácsra jövő idegent, hogy a gácsiak általános ünnepnapnak tekintették azt; a község apraja nagyja ünnepi ruhában, a boltok zárva, a tűzoltóság egyenruhában, itt fehér ruhás leánykák, amott cilinderes, frakkos rendezők, már előre sejtették, hogy itt minden programszerűen fog zajlani“

 

számolt be az eseményről a Losoncz és Vidéke. A gácsi zsidóság 1944-es elhurcolása után a templom évtizedeken keresztül elhagyatott volt. Az ezredforduló után az evangélikus egyház vásárolta meg, amely saját céljaira felújította. 2009-ben szentelték fel, a kereszt felkerült az épület homlokzatára, ezzel egészen egyedivé téve az épületet.

 

 

A séta utolsó megállója  az egykori népiskola volt, melyet a római katolikus község alakított ki 1816-ban. 1886-ig csak egy tanterme és egy tanítója volt, aki szlovák nyelven oktatott. Az épületet 1886-ban Miessl Zsigmond lelkész  kezdeményezésére kijavították és egy új tanteremmel bővítették. Fenntartásához ezután az állam évi 164, a község 400, Stricker Ede és örökösei pedig 100 forinttal járultak hozzá. Az iskola tanítási nyelve 1884-től – Miessl Zsigmond tevékenységének köszönhetően – lett magyar. Tanítói Rády Margit és Paulovszky Nándor voltak. A tanulók évi átlagos létszáma 120 volt.

 

 

Az épület az ezredforduló tájékán magántulajdonba került. A felújítási munkálatok során itt találtak meg egy emléktáblát, mely Miessl Zsigmondnak állított emléket. A részben hiányos táblára 1969-ben a „Halič 1969” feliratot vésték rá és akkor a fentebb említett óvoda falán volt.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket