Nyitókép: Körkép.sk

 

Jórészt erdei utakon vezetett a losonci Phoenix Lutetia polgári társulás első őszi, városnéző sétája. Az útvonal ugyan nem lépett ki a város területéről, de a Kohári nevet viselő erdei részeken haladt és az átlagosnál kissé hosszabb is volt. Talán ezért, talán másért, a megszokottnál kevesebben vettek részt rajta.

 

 

Annak ellenére, hogy a Koháry-család a régió, Nógrád és Hont egyik legjelentősebb családja volt, sem Losoncon, sem a séta által a határán érintett Panyidarócban nincs jegyzett nyoma, azaz általuk jegyzett birtokokról sem tudni. A legközelebbi települések, ahol a család nyomait fel lehet fedezni, az Rapp és Litke. Csak feltételezni lehet, hogy talán közülük birtokolhatott valaki földterületet a Losonc és Panyidaróc közötti erdei szakaszon, a mai Koháry-patak völgyében.

 hirdetes_810x300  

 

A patak a Losonci fürdő közelében ered, azután a Koháry-hegy alatt és Panyidarócón átfolyva az Ipolyba ömlik. Panyidaróc körzetében a nevet a patak mellett a Koháry-rét és Koháry-puszat őrzi. Az előbbi kedvelt kiránduló helye volt a Panyidaróciaknak, a Koháry-puszta az elérhető dokumentumok szerint nem volt Koháry/Kohári nevű tulajdonosa.

 

 

A séta résztvevői a Zsinagóga bejárata előtt találkoztak, s innen a Szőlőhegyre indultak. Az ide vezető útvonal  második része a  nem oly távoli múltban is mezőgazdasági terület volt, de  a másfél évtizeddel korábban megkezdett építkezés nyomán egy városrész épült fel itt, s bővül napjainkban is. Ugyanez mondható el a Szőlőhegyről is, az egykori gyümölcsösökben tisztes kinézetű lakóházak épültek fel.

 

 

A megnevezését arról kapta, hogy a 18. század végén, a 19. század elején szőlőültevényeket telepítettek ide. A 19. századi peronoszpóra (lisztharmat) azonban nagyrészt elpusztította a szőlőt, melyeket nem újítottak meg. Helyüket gyümölcsösök vették át, amelyekbe fokozatosan házak, villák is épültek. Közülük az elsőt 1889 augusztus hó 4-én avatták fel, melyről a Losoncz és Vidéke hetilap így számolt be:

 

… estve a szőllőhegyen levő Cserei-féle villában szép ünnepély folyt !e, melyen a családon kivűl a házi gazda több jó barátja, a városi hatóság fejei és vacsora után a polgármester és főkapitány nejei voltak jelen. Meg­kezdődött pedig az ünnepély az új villának dr. Valihora János r. kath. plébános által való annak rendje és módja szerinti fölszentelésével, következett azután a bőséges esteli, melynél persze a tósztok som hiányoztak. Azután rázúditott a czigány és a fiatalság, kik közé ezúttal néhány nős férfi is beso­roztatott, egész a hajnali órákig vidám jó kedvvé1 járta a csárdást és egyéb tánczot.

 

A domb tetejéről, annak néhány pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hegy déli oldalán az 1960-as években egy kis sífelvonóval ellátott sípályát is kialakítottak, de működése rövid idő múltán (főleg az alacsony látogatottság és a folyamatos hóhiány miatt) megszűnt.

 

 

A domb gerincén egy aszfaltozott út vezet a Losonci fürdő és a Koháry völgyet összekötő, amely a losonci kedvelt sétáló és kerékpáros útvonala. Járművel csak az erdészet munkatársai közlekedhetnek rajta. Az útvonal közepén látható a mobil telefonos hálózatok erősítő tornya. Itt letérve az útról nagyon kellemes, könnyen járható erdei utakon  jutottak le a sétálók a Panyidaróc határában lévő Koháry-rétre.

 

 

A Koháry-patakkal párhuzamosan alakítottak ki egy kövezett, napjainkban már „kissé megviselt,” a Koháry-völgybe vezető utat, melynek megtétele kb. 30 perces nyugalmas sétát igényel. Az út elhalad a Koháry-hegy alatt is. A hegy érdekes módon fontos szerepet töltött be a Magyar Tanácsköztársaság hadműveleteiben.

 

 

Május 20—24. között megszületett a katonai fordulatot jelentő Salgótar­ján —Miskolci győzelem. Ennek nyomán kialakult a Forradalmi Kormányzó­ tanács és a Vörös Hadsereg Parancsnokság végleges elképzelése a további had­műveletekről. Az elhatározás Stromfeld május 25-i intézkedésében öltött testet:

 

„Az általános helyzetből kifolyólag a hadseregparancsnokság elhatározta, hogy a Tisza és Losonc között fekvő területen mindazon előkészületeket megteszi, amelyek egy esetleges nagyobb támadó hadművelethez szükségesek.”

 

A harcvonal északnyugati szárnyán álló 3. hadosztály feladatul kapta, hogy foglalja el Losoncot, ezért csapatainak zömét Losonc mögött, Rapp—Fülek—Mucsény területén összpontosította. A hadosztály kötelékébe tartozott a 80. nemzetközi dandár is. Szemben a „Losonci csoport” állt, amelynek parancsnoka Letovsky altábornagy volt. Három dandára félkörívben védelmezte Losoncot.

 

A május 27-i hadseregparancsnoksági parancsban találjuk a 3. hadosztály pontosan körvonalazott feladatát: „A 3. hadosztály feladata 29-én Losoncot megszállni és a város bevétele után azonnal kiválogatott csapatokkal összeállított erős különítményt Zólyomra előretolni. A hadosztály zöme Losonc kör­nyékén és feladata egyelőre az Ipoly északi partján álló cseh erőket végleg visszavetni és lehetőleg megsemmisíteni.

 

 

A szilárd védelmi állásaiból kivetett ellenség Miksinél és a Koháry-hegyen próbált ellenállni. Ezért az ezredparancsnokság első lépcsőbe vonta az V. oszt­rák zászlóaljat, míg a 284. magassági pontot elfoglaló két század tovább nyomult Losonc felé.

 

Délután 4 órakor az ellenség ellenállása megtört és rendezet­lenül visszavonult. Szántó ezredparancsnok fél ötkor a két zászlóalj általános előnyomulásáról jelentett: „

 

A III. zászlóalj a losonci országút mindkét olda­lán. Az V. zászlóalj Koháry-hegyről folytatja az előnyomulást. Két század raj vonalban, 1. század tartalékban.”

 

A történet természetesen folytatódik (Ezt Hetes Tibor A Magyar Vörös Hadsereg nemzetközi alakulatairól c. tanulmányából olvashatják ki).

 

 

A séta útvonala is folytatódott, elérte a Koháry-völgyet, az itteni erdészházat, majd innen egy félórás séta után a Losonci Fürdőt. A helyszínről az előző, túrás és sétáló beszámolóinkban már szóltunk. Most legyen elég annyi, hogy befejeződött az egykori étterem és fürdői épület átalakítása – a jövő év februárjától a szépkorúak, azaz a nyugdíjasok vehetik birtokukba.

 

 

A legközelebbi séta a Cebrián-család és neves színésznő Jászai Mari Losonc-Szalatnai kapcsolatait mutatja majd be.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.