Mocsáry Lajos Emléknap Kurtányban

Nyitókép: Körkép.sk

A Csemadok Fülekkovácsi Alapszervezete a járványügyi korlátozások figyelembevételével az idén is megemlékezett jeles szülöttétől, a nemzetiségi jogok védelmezőjéről, Mocsáry Lajosról. A program a megszokottnál szerényebb volt, de ez az emlékek megőrzését nem befolyásolta.

A hagyományos koszorúzásra Kurtányban, a Mocsáry emlékműnél került sor, melyen a helybéliek mellett jelen voltak a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya Losonci Alapszervezetének képviselői, valamint érdeklődők  is. Ugyancsak jelen volt Michal Muránsky a község polgármestere.

   

A megjelenteket Agócs Erika, a Csemadok fülekkovácsi alapszervezetének elnöke üdvözölte. Ünnepi beszédet mondott Fekete Gábor, a  Csemadok Nógrádi Területi Választmányának közelmúltban megválasztott titkára.

Részlet a beszédből:

„Mocsáry Lajos politikus, országgyűlési képviselő az akkori kormány kissebség politikája ellen emelte fel hangját. „Felismerte, hogy a kissebségekre  ráerőltetett rendeletek semmi jóval nem kecsegtetnek, sőt inkább gyűlöletet keltenek az akkoriban nagymagyarország határain belül élő kissebségek szemében. Sajnos a történelem igazolta.”

A világháború következtében szülőfaluja is egy másik országhoz került, ahol a hatalomra került nemzet szintén igyekezett és sajnos a mai napig igyekszik megkeseríteni az itt élő kissebségbe szorult magyarok életét!

Ezért fontos számunkra hogy ne hagyjuk kultúránkat, anyanyelvünket, nemzetiségünket. Óvjuk és ápoljuk, hogy a ránk következő generációnak is megmaradjon.

… A CSEMADOK több mint hét évtizeddel ezelőtt felvállalta, hogy a felvidéki magyarság, a magyar kultúra fáklyavivője lesz, észt a feladatot büszkén és fáradhatatlanul végzi, ámbár e nemes feladat nem sokat érne, ha Önök nem vennék a fáradságot és nem jelennének meg a különböző eseményeken melyet a CSEMADOK alapszervezetei készítenek el. Hisz a fáklya fényének, világosságának akkor van értelme, ha összegyűjti az embereket.

Úgy, mint ma tette ezt a CSEMADOK Fülek Kovácsi alap szervezete, kik töretlenül szervezik meg Mocsáry Lajos emléknapját. Kívánok a szervezőknek további sok sikert, a munkájukhoz kitartást, erőt és főleg egészséget.

Engedjék meg nekem, hogy Wass Albert soraival zárjam beszédem:

És lészen csillagfordulás megint

és miként hirdeti a Biblia:

megméretik az embernek fia

s ki mint vetett, azonképpen arat.

Mert elfut a víz és csak a kő marad,

de a kő marad.”

A koszorúzásra a fülekkovácsi Mezeicsokor éneklőcsoport rövid koncertje után került sor, amelyben megzenésített Pósa Lajos gondolatok hangzottak fel. A rendezvény zárasaként a Fülekkovácsi Alapiskola tanulói Márton napi lámpás felvonulást tartottak Fülekkovácsiban.

Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született a ma Fülekkovácsi részét képező Kurtánypusztán. A családi kastély, szülőház, mint már arra utaltunk, ma is áll, sajnos nagyon rossz állapotban. Az elmúlt évtizedek alatt ugyan voltak próbálkozások arra, hogy felújítsák, de ezek egyike sem lett sikeres. Egy ideig a füleki cserkészek is tartottak a területén foglalkozásokat, de a kastélyt ez sem mentette meg. Magántulajdonban van, s az évek és  évtizedek haladásával úgy tűnik, a  tulajdonosnak nem érdeke, hogy rendbe tegye azt.

Mocsáry Lajost a 19. század függetlenségi politikájának kiemelkedő egyéniségeként tartják számon. Nevelését, tanulmányit magántanítók  segítségével kezdte meg, érettségi vizsgáit a eperjesi gimnáziumban tette le, a Pesti Egyetemen folytatta a tanulmányait.  Érdeklődés már nagyon korán a politika felé fordult, közíróként is jeleskedett. Főleg Wesselényi Miklós hatására az 1850-es években kezdett foglalkozni a nemzetiségi kérdéssel.

Ennek a fontosságára röpiratokban és könyvekben is felhívta kortársai figyelmét. Elmondva, hogy a magyarosítás és a választási rendszer következtében fellépett konfliktusok az ország katasztrófájához vezetnek. Hangsúlyozva hogy a rosszul kezelt nemzetiségi kérdés Magyarország felbomlásához vagy feldarabolásához vezethet. A történelemből tudjuk, hogy igaza lett.

Annak ellenére, hogy hirdette, hogy a Kárpát-medencében élő népek között a magyaroknak van elsőbbsége a nemzetiségi jogok melletti kiállása miatt, többször hazaárulással vádolták meg, még a hozzá közel álló szövetségesei is elfordultak tőle.

Ebbéli rálátást az 1856-ban megjelent , Kurtányban írt Nemzetiség c. könyvében foglalta össze.

„A magyar nép viselte gondját mindazon más népfajoknak, melyek hazája területén laktak; az ő neve alatt, az ő szellemében, az ő felelőssége mellett ment itt minden mindenkoron”

– olvasható benne.

Betegség, a kirekesztettsége, a korabeli politikai csalódotsága eredményeként az 1890-es években az andornaki családi birtokára vonult vissza, ahol 1916. január 8-án hunyt el. Az andornakiak tisztelettel őrzik az emlékét. Személye lett az alapja a Fülekkovácsi és Andornak közötti, 2017-ben aláírt együttműködés létrejöttének is.

Elgondolkoztató, hogy annak ellenére, hogy kiállt a szlovákok jogai mellett, azok jelenlegi utódai nem tisztelik tevékenységét. A Kurtányban álló, magyar-szlovák szövegű emlékművét is a Csemadok kezdeményezésére 1986. október 25-án leplezték le. A tábla magyar szövege:

„Itt született Mocsáry Lajosm politikus író / 1826-1916 / a nemzetek és nemzetiségek barátságának és egyenjogúsításának szószólója.  1986.”

Az emlékmű mellett kopjafát az abroncsospusztai  művelődési tábor részvevői faragták ki Nagyferenc Katalin vezetésével.

Emlékét és emlékhelyét a Csemadok helyi alapszervezete és a  fülekkovácsi Községi Hivatal ápolja. Személyéről 1990-ben Losoncon és Füleken utcát neveztek el, füleki, papréti magyar alapiskola  2002-ben a felvette a  nevét.

Puntigán József