Nyitókép: Körkép.sk
A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy Persén átadták Bacskai Béla felújított szülőházát. Az akkor megnyitott rövid kiállítás látogatói a festőművész alkotásaival ismerkedhettek meg, s elárulható az is, hogy készül egy községi monográfia megjelentetése is.
Mindezekre egy sikeres határon átnyúló, Perse és Fedémes községek között előkészített Palóc értékmentés és hagyományápolás című interreges projekt keretében adódott lehetőség.
A projekt november 27-én Fedémesen folytatódott, melyen részt vett Perse község küldöttsége. Az egész napos program kora délelőtt a persi vendégek fogadásával (Művelődési Központ) vette kezdetét, ahol a partnerszervezetek képviselői (Fehér Zsombor, Fehér Miklós, Balogh Ágnes) és a község képviselői fogadták és köszöntötték őket.
A községet Válóczi István, polgármester mutatta be, kiemelve, hogy a falut és lakosait mindig is a vendégszeretet, a hagyományok tisztelete és azok megőrzése jellemezte. Büszkeséggel szólt a falu természeti környezetéről, a vadászati lehetőségekről, a kulturális és társadalmi életéről. Hangsúlyosan kiemelve az asszonykórust, amely nemcsak a csoportnak, de a falunak is nevet szerzett. Elmondta, hogy a sikereik hatására próbálkoztak férfikórus magalakításával is, de annak csak rövid pályafutása lett.
A faluba érkező látogatónak azonnal feltűnik, hogy a házak előtt nem zászlók, hanem nemzeti színű légzsákok lógnak. Ennek oka, hogy a falu határában van a siklórepülők egyik ismert központja. Itt egy 3 km átmérőjű körön belül, 7 „kisdombon,” 10 db, különböző irányú, 30-100 m közötti magasságú starthely várja a siklóernyőzés alapjait megtanulni vágyókat, de már gyakorlottabb repülősöket is. A szervezők a képzés idejére a tanulóknak biztosítják felszerelést, a sikeres vizsga után pedig abban is segítenek nekik, hogy beszerezzék a nekik megfelelő ernyőt és beülőhevedert is.
Perse községet Nagy Gábor polgármester mutatta be, aki ezt követően a községet és környékét bemutató ajándékokat adott át helybélieknek. Nem hiányzott a Persén készített torta sem.
A program ezután a falu új, a projekt keretében elkészült „Palóc Viseletek Házában” folytatódott, amely díjnyertes palóc viseleteit mutatja be. Az itteni programot bevezető rövid kultúrműsorban Ág Tibor hagyatékából Méry Rebeka elődásában hangzottak el medvesalji népdalok, majd Szabó Bertalanné Tóth Zsuzsa előadásában.
Szóltak a palóchagyományokról, melyet Fehér Zsombor furulyajátéka színesített.
„A palóc népviselet híresen cifra, sokszor fényűző volt, az asszonyoknak szinte minden ünnepre más-más színű kendő, szoknya illett. A palóc női ruházkodás a rövidszoknyás viseletek közé sorolható”
– hangzott el többek között.
A kiállított ruhákat azok készítője, B. Fehér Jánosné, Ircsi néni viseletkészítő, a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész a népművészeti hagyományok szellemének őrzője, a község szülötte mutatta be. A szépséges palóc motívumokkal készült viseleteit számos szakmai díjjal jutalmazták, Csokonai-, Zilahy-, Király Zsiga- Gárdonyi Géza-díjas alkotó. Az elmúlt évtizedekben az általa készített viseletek az országos szakmai versenyek dobogóján végeztek. Alkotóként azt vallja, hogy a viseletek mindig a nemes egyszerűség jegyében születtek, továbbélésük a múltból a jelenbe több mint tradíció, elköteleződés.
A délutáni program egy kis vendéglátás után kezdődött a Művelődési Házban. Fellépett a már említést nyert Fedémesi Asszonykórus, amely több országos és nemzetközi elismerést szerzett a településnek a népdalkincs gyűjtésével, őrzésével és hiteles előadásával. De ők sem képeznek kivételt abban, hogy az idő előrehaladtával egyre többen távoznak közülük, mely hiány betöltésére alig van utánpótlás. Ruhájukat Fehér Jánosné készítette.
A projekt keretében készült el a „jaj, de soká, jaj de régen” címet kapott fedémesi daloskönyv. Előszavát, „előszó helyett” Agócs Gergely írta, Budán 2021. október havában. Rövid összefoglalót adva a daloskönyv jelentőségéről. Elmondva azt is, hogy a barkóság népzenéjét bemutató kiadványok között született már egy kistáj-monográfia Pelle Andrea Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos Medvesalji népdalok címmel, és egy egyéniségmonográfia amely Ág Tibor tollából Nem szánt-vet az égi madár Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa címmel jelent meg.
A kötetet annak szerkesztője és a dalok lejegyzője, Szabó Ágnes mutatta be. Elmondva, hogy kemény feladat volt, hiszen olyan Fedémes olyan dalkinccsel rendelkezik, amelyből nehéz volt kiválogatni a legérdekesebbeket. A kötet dalaiból a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei mutattak be egy dalcsokrot. A bemutatót egy rövid táncház zárta.
A nap programját pedig egy izgalmasan érdekes látogatás a Vincze Papírmerítő Műhelyben (Vincemill kft.). Ez a Petőfi út 61. szám alatti kőtornácos házban, „Az íráshordozó anyagok készítése az a művészet, mely minden más művészetet megőriz“ gondolat jegyében működik.
A vállalkozást Vincze László papíripari mérnök 1985-ben alapította, melyben egy kb. 2000 éves kínai hagyományokon alapuló technológiai szerint készülnek. Kiváló munkájukat mutatja neves hazai és külföldi könyvtárak, múzeumok, levéltárak használják céljaikra az itt kézzel előállított papírt.
A tárlatvezetés bemutatta a papír készítésének minden részletét, a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatták a papírmerítést, azaz azt a pillanatot, amikor a fehér masszából létrejön a papírlap. A vállalkozásnak Szentendrén van a központja. Az országban nincsen párjuk! A papírkészítés mellett könyvkötéssel is foglalkoznak. Felfedezték őket a művészek is, akik az egyedi szépségű papírra egyedi alkotásokat készítenek.
A bemutató végén a persiek különleges ajándékot vehettek át. Bacskai Béla négy rajzának lenyomatait.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Agócs Gergely Backai Béla Balogh Ágnes Berzeviczy-Fehér Jánosné Fedémes Fehér Miklós Fehér Zsombor Nagy Gábor Palóc érték palóc ruha Palóc Viseletek Háza Perse Válóczi István Vincze Papírmerítő Műhely
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.