Andrej Kiska: Még van idő nyomást gyakorolni a politikusokra

Kellemes ünnepi napot, tisztelt állampolgárok,

(…)

Egy évvel ezelőtt ilyenkor beszéltem arról, hogy beléptünk a választásokat megelőző évbe. Kifejeztem az abba vetett hitemet, hogy 2015-ben több lehetőségünk lesz beszélnünk arról, hogyan irányítjuk az államunkat, hogyan működnek az intézményeink, és a megoldásokról. És hogy ezt nagy lehetőségnek gondolom, hogy tényleg hatásos nyomást gyakoroljunk a politikusokra. (…)

A tavalyi év nagy részét azonban más témák és más események fedték le. (…) Azt gondolom azonban, hogy nagyon is egyoldalúan a háttérbe szorították a figyelmet, amit a hazai dolognak kellene szentelnünk. (…)

   

Európa része vagyunk, ezért mindannyiunkra hatással volt a terrorizmus Európában. (…) A párizsi terrortámadást és a szinte napi szintű terrorcselekményeket Európa határain kívül a menekültáradattal, mint közvetlen okkal összekötni, politikai manipuláció. És valójában a terroristák céljait szolgálja, ha Európában és a világban terjesztjük a félelmet. Meg kell tanulnunk ellene védekezni, mert ezt nem szabad nekik megengednünk. Mert ha ez sikerül nekik, az fenyeget, hogy a félelem és az óvatosság lesz az egyetlen urunk.

(…)

Idén az országot két nagyon fontos esemény várja. A parlamenti választások és a történelem folyamán az első szlovák európai uniós elnökség.

Azt gondolom, még mindig épp elég idő van arra, hogy a márciusi parlamenti választások szavazás legyen arról, miben akarunk itthon fejlődni.  Még mindig épp elég idő van arra, hogy a választásokig az itthoni igényeinkre figyeljünk, az itthoni kötelezettségeinknek.

Szlovákia a tavalyi évben jó gazdasági növekedést ért el. Új munkahelyek jöttek létre. A következő hetekben gyakran fogjuk hallani a politikai képviselőinktől, hogy mi sikerült és mi nem az elmúlt években. De ha azt állítjuk, hogy jelenleg az ország jó gazdasági állapotban van, akkor itt a megfelelő idő, hogy eldöntsük, miben akarunk itthon fejlődni.  Mibe akarunk fektetni. Miknek kellene Szlovákia prioritásainak lennie.

(…)

Egy elemzés szerint gyógyítható betegségekben nálunk 3 ezer emberrel több ember hal meg évente, mint Csehországban. Személyesen is ismerek hasonló szomorú eseteket. Miközben hasonló összegeket fektetünk az egészségügybe, mint a szomszédjaink. Fel kell tennem azt a kérdést, a biztonsági intézkedésekről való diskurzus mellett, tudatában vagyunk annak, hogy mi fenyegeti valójában az állampolgárok életét.

Valószínűleg nincs még egy olyan terület nálunk, ahol annyi az önkényesség, a káosz a rendszerben, az áttekinthetetlen érdekek, a klientelizmus és a rendetlenség, mint a mi egészségügyben. Az elmúlt évben többször beszéltem erről a parlamentben. És erre állandóan figyelmeztetni is fogok, hogy az állam és az intézményei nem beszélhetik ki magukat semmire. Az állam a polgáraival szemben hosszútávon szégyenletesen viselkedik – és az elkövetkezendő kormány alapvető tiszteletének tartom a szlovákiai emberekkel szemben, hogy a rend és az átláthatóság az egészségügyben végre a legfontosabb prioritásai legyenek.

A második prioritás nem annyire szembetűnő, mint az egészségügy. De a gyerekeinkről van szó, az oktatásukról, amely az alapiskolákon kezdődik. Régen a tanárok természetes autoritások voltak. Most olyan társadalommá váltunk, ahol az állam elveszítette minden tiszteletét a tanári hivatás iránt. Régen az alapiskoláink minőségiek voltak, más országokkal való összehasonlításban is. Ma a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan alulmaradunk.

(…)

A parlamenti választásokban – mint minden demokratikus országban – az emberek döntenek afelől, hogy folyamatosságot szeretnének vagy változást, vagy valamit a kettő között. Hogy elégedettek-e, vagy azt gondolják, hogy az országnak másra lenne szüksége. Kiválasztani, kire fogunk szavazni, sok választó száméra nem tűnik ideális választásnak. De mindig egyformán fontos: nem adjuk fel ezt a jogunkat. Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk.

Tisztelt állampolgárok,

(…)

Hiszem és kívánom, hogy mi, a Szlovák Köztársaság, ebben a feladatunkban (szerk. megj.: az európai uniós elnökség pozíciójában) hozzájárulunk ahhoz, amit Európa és az állampolgárai nagyon szükségelnek. Visszaadni az önbizalmat, hogy minden kihívást képesek vagyunk állni. A gazdaság fejlesztésétől, a határaink hatékony védelméig és ellenőrzéséig. Visszaadni az önbizalmat, otthon és a tagországokban, Európában közösen. Mert az 500 milliós Európában elég lehetőség rejlik ahhoz, hogy ezt megcsináljuk. Hogy az unokáink kérdésére – hogy történhetett, hogy ezt nem tudtátok megoldani – ne kelljen azt válaszolnunk: ilyen időket éltünk. Ők erre azt válaszolnák:  olyan idők voltak, amelyekről ti magatok döntöttetek. És igazuk lenne.

(…)

Mindannyiunknak sikeres, boldog új esztendőt kívánok.

(Forrás: Andrej Kiska fb oldal és a hivatalos elnöki oldal)