Ma is aktuálisak azok a célok, amelyekért hatvan éve a pesti srácok és társaik harcba szálltak, és ezekért ma is érdemes kiállni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtti szabadtéri kiállítás megnyitóján.

 

Balog Zoltán szerint a múlt felidézése „nagy lehetőség, hogy megmutassuk a világnak, nem változtunk, a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, ma is szabadságszerető nép vagyunk”.

 

A hatvanadik évforduló lehetőséget teremt
A hatvanadik évforduló arra is lehetőséget teremtett, hogy magunkba nézzünk, és eldöntsük, mi az, amire a 21. században szükségünk van ’56 örökségéből, „mi marad meg az elődök áldozatából; ez rajtunk is múlik” – fogalmazott a megemlékezéseket szervező emlékbizottság elnöki tisztét is betöltő politikus.

 

 hirdetes_810x300  

Tudni kell, hogy „a szabadság árát azok fizették meg, akik ellenálltak, és akik titokban őrizték belső szabadságukat”, mondta, hozzátéve: „ha 1956 a magyar szabadság éve volt, akkor legyen az 2016 is, ha már 2006-ban nem sikerült”.

 

A diktatúra lényege, hogy „bárki, bármikor, bárhol, bármiért megfigyelhető, bűnössé tehető és büntethető; hiányzik a normális polgári lét biztonsága” – emlékeztetett a miniszter, kiemelve: erkölcsi kötelességünk bemutatni a diktatúra működését és tetteit.

 

Bosszú helyett tanulság

 

Utalva arra, hogy „ahol áldozatok vannak, ott vannak tettesek is”, megemlítette, az alaptörvény bűnöző szervezetnek minősítette az állampártot és az azt kiszolgáló intézményeket, ezek vezetőinek felelősségét el nem évülőnek mondva ki az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködve végrehajtott vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért, megtorlásért és 200 ezer magyar kényszerű külföldre meneküléséért.

 

Nem a bosszú hajt bennünket, amikor a tettesekről beszélünk, hanem annak a tanulságnak a magasra emelése, hogy ha valaki idegen érdekek szolgálatába áll, idegen hatalmakkal szövetkezve szembefordul a nemzetével, az bizony tettes, és annak a tettei elítélendők, hogy tanuljunk belőle – fogalmazott a miniszter.

 

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa azt hangsúlyozta beszédében: a hat évtizede fegyvert ragadók az egész világnak megmutatták, hogy a magyarok a szabadságért mindig készek harcolni, nem tűrik, ha rabságba vetik őket, a nemzeti függetlenség és szabadság pedig olyan érték a számukra, amiért, ha kell, a legnagyobb túlerővel szemben is felveszik a harcot.

 

A hősöket nem felejtjük

 

Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak, márpedig mi nem felejtjük el ’56 hőseit – jelentette ki, hozzátéve, a forradalom és szabadságharc résztvevő megértették az idők szavát és azt is, hogy mit követel tőlük a nemzet, és cselekedtek.

 

A Terror Ház Múzeum előtt álló tablókon december végéig megtekinthető, 1956 – A szabadságért és a függetlenségért című kiállítás magyar és angol nyelven állít emléket a forradalomnak és szabadságharcnak.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!