A szombati parlamenti választáson a felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar voksokra számító pártok és közülük leginkább a Magyar Közösség Pártja (MKP) korábbinál gyengébb szereplését – mondta az MTI-nek Öllös László politológus a voksolás eredményeit elemezve hétfőn.

 

„Ez (az alacsony választási részvétel) az MKP-t, amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él, különösen sújtotta” – hangsúlyozta Öllös László. Rámutatott: a két, magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe.
„Sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott” – jegyezte meg, rámutatva: a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe.

 

Gyengül a Most-Híd

 

 hirdetes_810x300  

A két, magyar szavazatokért küzdő párt viszonylatában a politológus elmondta: a szombati voksoláson a Most-Híd előző eredményeihez képest az MKP-nál is több szavazatot veszített, ami képviselőik számában is megmutatkozik, ráadásul magyar képviselőik aránya is romlott. Bugárék 11 parlamentbe juttatott képviselője közül hét magyar lesz. „A Most-Híd lefelé tartó pályán van, a második parlamenti választáson rosszabb eredményt ért el, mint az elsőn, és most a harmadikon még rosszabbat, mint a másodikon” – mondta Öllös László.

 

Bugár Béla pártja egyértelműen gyengült, forrás: cas.sk
Bugár Béla pártja egyértelműen gyengült, forrás: cas.sk

 

 

A politológus a parlamentbe bejutott pártok eredményeit egyértelműen meglepetésnek minősítette. Rámutatott: javarészt protestpártok jutottak be, és Marián Kotleba pártjával a szélsőjobboldal is erőteljesen megjelent a szlovák törvényhozásban. Úgy vélekedett, hogy a szlovák pártok választási eredményeiben az elmúlt negyed évszázadban folyamatosan szőnyeg alá söpört, értékrendbeli problémák köszöntek vissza. A kialakult erőviszonyok kapcsán úgy vélekedett: azok nagyon kiegyensúlyozottak, ezért a kormányalakítás rendkívül nehéz lesz.

 

Ingatag lesz a kormány

 

„Valamilyen kormány összeáll valahogy, de nagyon ingatag lesz” – fogalmazott, hozzátéve: jelenleg nincs egyértelmű válasz arra, hogy egy Robert Fico vezette szűkebb vagy a legjobb eredményt elért ellenzéki párt vezetője által alakított sokpárti koalíció létrejöttének van-e nagyobb esélye.
„A Fico vezette koalíció sem lenne nagyon kicsi, egy partner nem elég számára, sőt bármelyik két partner sem, tehát elképzelhető, hogy az ő koalíciója is négypárti lenne” – mutatott rá a politológus.

 

Most-Híd és SNS együtt?

 

A voksolás után kialakult erőviszonyok azt mutatják, hogy amennyiben nem Robert Fico alakítana kormányt, hanem a legtöbb voksot szerzett ellenzéki párt, a Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), akkor csak egy olyan hatpárti koalíció létrejöttére van elvi esély, amelynek a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is része lenne. Egy ilyen koalíció lehetőségéről Bugár Béla azt mondta: azt nagyon nehezen lehetne megmagyarázni a választóiknak, ugyanakkor hozzátette: semmi sem megmagyarázhatatlan.

 

Bugár Béla nem akar egy kormányban lenni Andrej Dankoval, forrás: cas.sk
Bugár Béla nem akar koalícióra lépni Andrej Dankoval, forrás: cas.sk

 

„Egy ilyen konstrukció elképzelhetetlen az SNS nélkül (…), az érem másik oldala, hogy az hogyan működhetne, mivel vetélkedés van kialakulóban az SNS és Kotlebáék pártja, illetve az Irány között a nemzeti választókért” – mondta Öllös László, hozzátéve: bár az SNS arculata az új elnökkel, Andrej Dankóval sokat változott, a párt többi része változatlan maradt.
Van esély az előrehozott választásokra

 

 

A politológus az előre hozott választások lehetőségéről azt mondta: lehetséges az a változat is, hogy a választások hivatalos végeredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül összeülő parlament nem fog tudni záros határidőn (30 napon) belül jóváhagyni egy új kormányt, de inkább azt valószínűsíti, hogy erre mégis sor kerül, ám az így létrehozott kabinet nem fogja tudni kitölteni négyéves hivatali idejét.
A politológus szerint az előre hozott választások érdemben csak akkor hozhatnak a mostanitól eltérő eredményt, ha előbb egy most felálló kormányról idővel bebizonyosodna, hogy képtelen a valós kormányzásra. Ha viszont a kormányalakítási tárgyalások során derülne ki, hogy a részt vevő pártok képtelenek kormányt alakítani, az a politológus szerint a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk – Néppárt és néhány hasonló párt megerősödéséhez vezethetne.

 

 

MTI

Nyitókép: wikipedia.org

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!