A Politico.eu brüsszeli politikai hírportál szerint Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns duplájára növelte az iránta táplált ellenérzéséket amiatt, hogy a NATO-t elavultnak nevezte a héten. Ezzel szemben a kelet-európai (de nem mindegyik kelet-európai) és balti országok vezetői egészen máshogy értékelték az Észak-atlanti Szövetség jelentőségét: a 66 éves szövetségi rendszer ma fontosabb mint valaha.

 

A lengyel elnök, Andrzej Duda szerint a USA-nak az az érdeke, hogy ne legyen háború Európában. A balti országok valamint Lengyelország a NATO fontosságát elsősorban az orosz agresszió elleni védelemmel indokolják. Ezek az országok ugyanis üdvözölték az amerikai katonai jelenlét növekedését a térségben.

 

Az Obama-adminisztráció egyelőre hallgat, de szerdai nyilatkozatában az idén leköszönő amerikai elnök jelezte, hogy több harckocsit és katonát küldene Európa keleti peremére: Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Romániába,. Bulgáriába és Magyarországra.

 

 hirdetes_300x300  
Forrás: poslednyjastrab.sk, Fotó: SITA/TomᚠSomr
Forrás: poslednyjastrab.sk

 

Donald Trump szerint ideje lenne, hogy 70 évvel a második és egyben ezidáig utolsó világháború után az USA kisebb szerepet játsszon a NATO költségeinek viselésében – sőt, alapvetően kisebb nemzetközi szerepet kéne játszania.

 

Tény, hogy néhány évtizeddel ezelőtt, mikor még nem volt ennyi tagja a NATO-nak, az USA a szövetség költségvetéséhez nagyjából 50 százalékban járult csak hozzá. Ma, mikor 28 tagállamból áll az EU, és tagja a szövetségnek egy olyan ország is, amely még csak nem is demokratikus (Törökország), az USA a NATO költségeinek 77 százalékát állja.

 

Korábban még Barack Obama is bírálta Európát, amiért túlzottan is az amerikai haderőre akar támaszkodni. Az USA hadereje nélkül az EU képtelen volt kezelni a jugoszláv háborúkat, de egyébként a migránsválságot is. Az európai országok jórésze a világgazdasági válság miatt drasztikusan leszerelte hadseregét.

 

J6XP2Rhmirror_co_uk
Forrás: mirror.co.uk

 

A NATO szerződésében a szövetség tagállamai arra kötelezték magukat, hogy a GDP-jük 2 százalékát fordítják majd hadi kiadásokra. Ezt a határt Európában négy ország teljesíti: az USA, az Egyesült Királyság, Görögország (a törökök ellen fegyverkezik), és Észtország.

 

Szlovákia csupán a GDP 1 százalékát fordítja hadi kiadásokra, Magyarország pedig 0,9 százalékát, ezzel az utolsók között szerepelnek a listán. Egyébként Szlovákiában az új kormány két párt (a Most-Híd és a Sieť) programjában is szerepel a katonai kiadások növelése a GDP 1,6 százalékára.

 

Donald Trump állásfoglalása, bár az átlag amerikai számára hangzatos lehet, jelenleg nem állja meg a helyét. Oroszország az ukrán válságban egyértelműen jelezte, hogy nem hagyja magát kinyomni Kelet-Európából, Kína pedig egyre inkább veszélyezteti az USA gazdasági érdekeit, és egyre nő feszültség a Dél-kínai Tengeren is, ahol a szigetekért és a kereskedelmi útvonalakért folyik a harc.

 

A képen egy katonai-stratégiai megfontolásból épített kínai mesterséges sziget sziget. Forrás: scmp.com
A képen egy katonai-stratégiai megfontolásból épített kínai mesterséges sziget sziget. Forrás: scmp.com

 

Politico.eu, Körkép.sk

Nyitókép: ibtimes.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!