Brexit – A parlamentnek szavaznia kell a kilépési folyamat elindításáról

Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.

Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít.

A Downing Street szóvivője a felsőbírósági végzés csütörtöki ismertetése után nem sokkal bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a végzést a legfelsőbb bíróságnál. A legfelsőbb bíróság december első hetére már tárgyalási időt is kijelölt a kormányzati fellebbezés elbírálására.

   

A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Theresa May miniszterelnök nemrégiben közölte, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát.

E forgatókönyv alapján a brit EU-tagság sem feltétlenül szűnne meg 2019 első negyedének végéig, ha az 50. cikkelyt a parlamenti eljárás miatt a kormány terveivel ellentétben nem sikerül aktiválni 2017 első negyedévének végéig.

MTI

Nyitókép: aktuality.sk