A bársonyférgekre emlékeztető, kihalt Lobopodia csoportba tartozó új faj maradványait lelték meg kutatók a kanadai Sziklás-hegység híres Burgess-palájában.
A kambriumi időszakból (541-485 millió éve) származó, féregszerű új faj az Ovatiovermis cribratus nevet kapta. A róla szóló tanulmányt a BMC Evolutionary Biology folyóirat közölte.
Nem volt nagyobb az emberi hüvelykujjnál
Jean-Bernard Caron, a Királyi Ontario Múzeum gerinctelen paleontológiai részlegének kurátora és a tanulmány vezetője közleményében kifejtette, az Ovatiovermis összes kinyújtott végtagjával nem volt nagyobb az emberi hüvelykujjnál, és mindösszesen két leletből ismert. Ennek ellenére remek betekintést enged eme csoport – főleg kambriumi, tengeri gerincteleneket ölelt fel – ökológiájába és rokoni viszonyaiba, ami kulcsfontosságú a modern medveállatkáknak, bársonyférgeknek, és a Föld legnépesebb állatcsoportjának, az ízeltlábúaknak alaposabb feltérképezéséhez.
A kutatók úgy hiszik, hogy az állatka hátulsó lábán található erős, visszahajló karmok lehetővé tehették neki és más rokon fajoknak a megkapaszkodást és ezáltal a többé-kevésbé felegyenesedett testtartást keményebb felületen. Két pár tüskés végtag helyezkedik el a test elülső részén, amellyel kiszűrhette vagy begyűjthette, illetve szájához húzhatta a táplálékot.
Mai rokonaik is hasonló életmódot folytatnak
A kutatók szerint az ilyesfajta táplálkozás elterjedt volt a csoport tagjai között, és fontos lehetett az élőlények azon hatalmas csoportjának kezdeti evolúciós „robbanásában”, amely elősegítette a medveállatkák, a bársonyférgek és az ízeltlábúak kifejlődését.
Érdekes módon manapság a botrákocskák (Caprellidae) – amelyek egyébiránt ízeltlábúak, ezáltal jóval komplexebb, élő rokonai a Lobopodia képviselőinek – is nagyon hasonló életmódot folytatnak, úgy hajlonganak a vízben, mint ahogyan valószínűleg az Ovatiovermis is tette.
A szakembereket meglepte, hogy más, hasonlóan táplálkozó élőlénnyel ellentétben az O. cribratusnak nem volt kemény váza védelemül. Rokonaival ellentétben sem tüskéi, sem lemezei nem voltak. „Mezítelen” megjelenése a szerzők szerint felveti a kérdést, mégis hogyan védekezett a ragadozókkal szemben.
Kolóniákban élt
A testi védelem eme hiánya azt is demonstrálja, hogy a kambriumi élőlények nem kizárólagosan csak szívós, védő struktúrákat fejlesztettek ki. A kutatók következtetései szerint az O. cribratus talán szivacskolóniákban élt, hogy elkerülje ragadozóit, vagy pedig a modern állatokhoz hasonlóan álcázta magát, esetleg mérgező vagy kellemetlen ízű volt.
Az új faj csak a harmadik képviselője a Lobopodia csoportnak, amelyet hivatalosan a Burgess-palából nyertek ki és írtak le.
Nyitókép: Paleontológusok dolgoznak a Burgess-palánál (Fotó: hirado.hu)
Megosztás:
Címkék: bársonyférgek Burgess-pala ízeltlábúak Jean-Bernard Caron kövület Ovatiovermis paleontológia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.