Új kínai selyemút – dollártízmilliárdokból kötnék össze Kínát Ázsiát, Európát és Afrikát

A kínai elnök Egy övezet, egy út stratégiája nagyon komoly lehetőségeket jelent Európának, amiket a kontinensnek ki kell használnia – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Pekingben zajló Egy övezet, egy út nemzetközi fórumon.

A helyi idő szerint vasárnap délelőtt – 28 állam- és kormányfő részvételével – megnyitott tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök is jelen van.
Szijjártó Péter nyilatkozatában hangsúlyozta: az Egy övezet, egy út stratégia az eurázsiai együttműködés infrastruktúráját teremti meg.

Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését – mondta a tárcavezető, aki szerint ehhez a világ leggyorsabban fejlődő térségével, az ázsiai, délkelet-ázsiai térséggel a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani.
Fel kell ismerni: ma már nem az a kizárólagos helyzet, hogy a tőke nyugatról keletre áramlik, olcsó munkaerőt keresve, mostanra ugyanis nagy ázsiai cégek rendkívül sikeresek lettek az európai piacon, növelik részesedésüket, egyre több európai vállalatot vásárolnak fel – magyarázta, kiemelve: Európának, Magyarországnak ki kell használnia ezt a folyamatot, és minél több magas hozzáadott értéket képviselő, a legfejlettebb technológiát alkalmazó ázsiai, délkelet-ázsiai vállalatot kell odavonzania.

   

Szijjártó Péter kijelentette: az Egy övezet, egy út programból és a keleti nyitás stratégiájából fakadóan végre kell hajtani mindazokat a közlekedési, energetikai infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek Magyarország és EU jövőbeni gazdasági erejének növelését szolgálják.
A kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló Egy övezet, egy út stratégia két fő része a „Selyemút gazdasági övezet” és a „21. századi tengeri selyemút”. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúrafejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban.

A pekingi nemzetközi fórum – amelyen a házigazda kínai elnök, Hszi Csin-ping mellett részt vesz mások között Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója – a legrangosabb nemzetközi esemény a kezdeményezés 2013-as útjára indítása óta.

MTI