Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be a brüsszeli testület. Szlovákia ellen nem indul eljárás, ugyanis Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett. 

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében.

Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: Az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.

   

Az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.

Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül “a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”.

Uniós bíróság elé is kerülhet az ügy

Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.

MTI