A jelenleg több kilométeren át fél méter vastag hóban csak gyalog megközelíthető emlékműnél mondott ünnepi beszédében Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere, aki személyesen is szponzorálta az oltárkőállítást, ünnepi beszédében hangsúlyozta:
„Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.”
A Vereckei-hágónak mindig is kiemelt szerepe volt a magyarság életében, hiszen ezen a hegyszoroson át érkeztek meg új hazájukba vándorló őseink – tette hozzá, kiemelve, hogy ez volt az a kapu, amelyen keresztül hazaérkeztek a magyarok, s ezáltal Verecke az egyik, ha nem a legfontosabb magyar történelmi hely.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Utalt arra, hogy az 1994-ben felavatott honfoglalási emlékműnek a mostani a harmadik oltárköve, azt a reményét fejezte ki, hogy újabbra nem lesz szükség mert azt nem fogják megrongálni.
Matl Péter, szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítő elem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.
MTI
Nyitókép: Kárpátalja.ma
Megosztás:
Címkék: Brenzovics László Főoldal hit honfoglalási emlékmű Kárpátalja Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség KMKSZ Matl Péter oltárkő verecke vereckei honfoglalási emlékmű
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
