Átadták a Nemzetiségekért díjakat

Magyarország büszke arra, hogy nemzetiségei identitása, öntudata, önismerete folyamatosan erősödik, és a magukat nemzetiséginek vallók száma folyamatosan nő – mondta az emberi erőforrások minisztere a nemzetiségekért díjak átadásán, hétfőn a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen.

Balog Zoltán szerint ebben a pozitív folyamatban szerepe van annak is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megvallhatják kettős identitásukat is. Azt hangoztatta: a nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi jogaik tiszteletben tartása azért fontos, mert ez a rövid-, közép- és hosszútávú nemzeti érdek.   

Magyarország érdeke, hogy közösségeiket erősítő intézményhálózata legyen a nemzetiségeknek; ez bővülő óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket, médiát jelent. Emlékeztetett, 2010 óta csaknem háromszorosára emelkedett a nemzetiségekre fordított támogatások összege.

    

Kisebbségek helyett nemzetiségek   

Jelezte ugyanakkor, „nem lehet hátra dőlni”, még számos tennivaló van. Szerinte a szemléletváltásnak az elnevezésekben is tükröződnie kell, azzal, hogy „úgy nevezzük el a dolgokat, ahogyan gondolkodunk azokról”. Ezért változtatták vissza a kisebbségek kifejezést nemzetiségekre – fűzte hozzá.   

Arról beszélt, az országban 13, hivatalosan elismert nemzetiség él; kultúrájuk gazdagsága, sokszínűsége, történelmi gyökereik és hagyományaik pedig szerves részét képezik a magyar kultúrának.  

Emlékeztetett arra is, hogy az együttélés nem volt mindig konfliktusmentes, voltak tragédiák, és felemelő pillanatok is, és egyikről sem szabad megfeledkezni. A magyarországi nemzetiségek kultúráját félszigetekhez hasonlította, mert azok külön állnak ugyan, mégis mindig kapcsolatban is maradnak a szárazfölddel.  

Balog Zoltán a diplomáciai testület több tagja, köztük nagykövetek előtt arról beszélt, Magyarország szeretne példát is mutatni azoknak az országoknak, ahol a nemzetiségek helyzete nem olyan stabil és növekedő, mint nálunk. Példaként Ukrajnát említette, ahol a magyar nyelven való tanulás veszélyben van.    

 „Mi nem szeretnénk sohasem megtiltani, hogy a szlovákok, a románok, a szerbek, a horvátok a saját himnuszukat énekeljék, használhassák a nemzeti jelképeiket. Azt szeretnénk, ha minél több oktatási intézményük lenne”

– mondta.     

A nemzetiségek nem gyengítik, hanem erősítik az országot

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is azt hangoztatta, hogy a nemzetiségek nem gyengítik, hanem erősítik Magyarországot. Fontosnak mondta, hogy megőrződjön a nemzetiségek színes világa, nyelve, kultúrája és hitvilága.  

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt négy év alatt „megsokszorozódott”, azaz 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségek által fenntartott intézmények száma

Nemzetiségekért díjat kapott többek között Andó György a békési és a magyarországi szlovák népi építészet megőrzéséért, Gmoser Györgyné a kiskőrösi és a Bács-Kiskun megyei szlovákok népi hagyományainak megőrzéséért,

MTI/Körkép.sk