A magyar kormány migrációs politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít le az országba – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon – hangsúlyozta a kormányfő.
Azt is mondta ugyanakkor – utalva a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre -, hogy a magyar jogrendszer által befogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország.
Az ilyen emberek abban különböznek az „országhatárt letaroló” illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón”, és közölték, védelemre szorulnak – fejtette ki, hozzátéve: többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Az oltalmazottaknak, ha már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok – közölte, hozzátéve: ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 ember tartózkodik.
Magyarország és Lengyelország kitart korábbi migránspolitikája mellett
Az interjúban szó volt a magyar-lengyel kapcsolatokról. A kormányfő elmondta: az év eleji személyes találkozó után telefonon is beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, és megerősítették, mindkét ország kitart korábbi migránspolitikája mellett, nem akarnak bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engednek.
A Varsó ellen indított EU-s eljárásokról azt mondta: Lengyelország számíthat Magyarországra, nem történhet meg az a szégyen, hogy egy becsületes tagállamot indokolatlan vádak alapján eljárás alá vonjanak.
Készül a Közép-Európai Fejlesztési Bank
Arról is beszámolt, dolgoznak egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán. Ezzel kapcsolatos dátumokról a visegrádi miniszterelnökök jövő pénteken esedékes budapesti találkozóján várható döntés – közölte.
Közelmúltbeli berlini látogatásáról Orbán Viktor kifejtette: előadásában arról beszélt, Kína nem veszély, hanem lehetőség. Közép-Európában olyan fejlesztéseket kell végrehajtani – például elektromos hálózatok összekapcsolása, gázvezeték-építés, közlekedési útvonalak kiépítése -, amelyekre vagy az EU regionális kohéziós alapjaiból lehetne forrásokat szerezni – ez azonban korlátozott -, vagy bankoktól, vagy ha azok drágák, akkor a kontinensen kívülről. Például Kínától, amely vállalja, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett finanszíroz közép-európai fejlesztési programokat – fejtette ki.
Beszélt bajorországi útjáról, amelyet úgy értékelt: Bajorország megújított szövetségben van Magyarországgal, a bajor miniszterelnök pedig vállalta, hogy javaslatot tesz egy osztrák-magyar-bajor együttműködésre.
A magyar gazdaság adatairól szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan mindenkinek lehet munkája, a bérek nőnek, a bérmegállapodás betartása pedig az ország sikerének első számú alapfeltétele.
MTI
Nyitókép: nepszava.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.