„Nincs okom támogatni a politikai pártok jelöltjeinek gondolatát, mivel az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban” – közölte Fico a visegrádi négyek brüsszeli munkatalálkozója után.
A szlovák kormányfő üdvözölte, hogy a tucatnyi tagállami vezető részvételével Brüsszel közelében megtartott csütörtök esti vacsorán elhangzott az a megállapítás, miszerint a tagországoknak „nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a bizottság elnökének kiválasztásába„.
A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.
A csúcstalálkozó előtti rövid sajtótájékoztatóján Miro Cerar szlovén kormányfő a módszer használata ellen foglalt állást. Hasonlóan vélekedett Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, kormánya nem támogatja a csúcsjelölti rendszert.
Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, hogy mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett. „A folyamat nem automatikus, de gyakorlattá vált, és arra számítok, hogy ezúttal is így fogunk eljárni” – fogalmazott.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint a – vitatott – rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy „nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel” az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok „el fogják fogadni az állampolgárok döntését„.
MTI/TASR
Nyitókép: TASR/Dano Veselský
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.