A zivatarok májusban sem ritkák a Kárpát-medencében, de a magyarországi özönvízszerű felhőszakadás két tornádó kialakulása kíséretében elég szokatlannak számítanak. Az Időkép.hu meteorológiai portál e tájainkon ritkán látott jelenségekre kereste a magyarázatot.
A május 24-i szélsőséges időjárás során a zivatarok többsége a magyar Dunántúlon tombolt. Sok helyütt 50 mm-nyi eső hullott az égből, ami annak volt köszönhető, hogy a zivatarzónák nagyon lassan helyeződtek át. A meteorológusok szerint a légkör magasabb részeiben nem voltak erősebb légáramlások, ez tette lehetővé, hogy a viharok csak lassan, bő vízzel és sűrű villámlásokkal haladjanak.
„…a Dél-Dunántúlon is elszórtan, több kisebb-nagyobb cella alakult ki. Itt a dombos felszín okozta orográfiai kényszer is jelentős szerepet játszott a zivatarok beindulásában. A domborzat a konvergencia vonalak elhelyezkedését és az összeáramlások erősségét is befolyásolta. Ez is közrejátszott abban, hogy fél 3 környékén egy a Kölesd-Györköny közötti zivatarból egy nem-mezociklonális tornádó is ki tudott alakulni.”
idézi a szakértőt az Időkép. Ezek a tornádók F0-ás erősségűek voltak, vagyis a benne lévő szélsebesség 90-140 km/órás sebességet ért el. Szerencsére nem lakott területen csaptak le. A „nem-mezociklonális tornádók” kialakulásának egyik feltétele épp a zivatar lassú mozgása. Az egyik tornádó Kölesd-Györkönynél csavart ki néhány mezei fát, a másik Csanádapáca és Csorvás közelében nyúlt le a felhőből.
A teljes cikk több képpel itt olvasható.
Körkép.sk
Nyitókép: ripost.hu/illusztráció
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.